A Black Eyed Peas az Indexnek: Csodával ér fel, hogy még mindig zenélhetünk

Kevés ikonikus zenekar maradt meg a köztudatban azon bandák közül, amelyek a 2000-es években élték a fénykorukat, és akár még jelenleg is meg tudnának tölteni egy stadiont, ám a Black Eyed Peas mindenképp közéjük tartozik. A will.i.am, apl.de.ap és Taboo – kiegészülve J. Rey Soul énekesnővel – által alkotott együttes kezdetben több mélypontot is átélt, mivel éveket kellett várniuk ahhoz, hogy megtapasztalhassák a siker ízét.

Az 1995-ös megalakulásuk után ugyanis 2003-ban az Elephunk című lemezüknek köszönhetően – amelyen olyan dalok kaptak helyet, mint a Hey Mama, a Shut Up, a Let’s Get It Started vagy a Where Is the Love, amelyek máig képesek megadni a bulik alaphangulatát – kerültek fel a térképre, ahonnan aligha lehet már leradírozni őket. A Let’s Get It Started elhozta nekik első Grammy-díjukat, és egy évre rá már a világ legnépszerűbb bandáival együtt emlegették őket. Hasonló sikereket tartogatott a számukra a soron következő, Monkey Business nevezetű album, rajta többek között a Pump It, a Don’t Lie, a Don’t Phunk with My Heart és a My Humps dalokkal.

Először 2005-ben koncerteztek Magyarországon, akkor Budapesten, a Petőfi Csarnokban – bár eredetileg 2004-re tervezték a fellépést, amely végül elmaradt –, majd 2007-ben újra eljöttek, akkor a Budapest Sportarénát töltötték meg. A 2009-ben debütált, The E.N.D. című lemez megjelenését követően voltak a csúcson, viszont a hazai közönségnek éveken át nélkülöznie kellett őket. A Black Eyed Peas 12 év után 2019-ben tért vissza Magyarországra, hogy a VOLT Fesztivál nagyszínpadát robbantsák fel, ám a rajongók július 27-én újra találkozhattak velük, ezúttal Székesfehérváron, a Fezen fesztiválon, ahol negyedjére bizonyíthattak a magyar közönség előtt – és ezúttal sem okoztak csalódást. A koncertet megelőzően az Indexnek lehetősége nyílt beszélgetni a zenekar két tagjával, Taboo-val és apl.de.appal, akik arról számoltak be:

• a zenekar utóbbi albumain miért kaptak helyet már latin dalok is,
• a koronavírus-járvány alatt hogyan ütötték el az időt,
• miért gondolják, hogy új énekesnőjük, J. Rey Soul nem kapja meg a kellő elismerést,
• mi közük van a fenntartható gazdálkodáshoz és a képregénykészítéshez.

Negyedjére járnak már Magyarországon, milyen érzés visszatérni?

Apl.de.ap: Nem voltunk biztosak benne, hogy ez hanyadik koncertünk is itt.

Taboo: Ez azért van, mert általában nem sok időnk jut városnézésre. Most egyébként volt lehetőségünk múzeumba menni, szép helyeken vacsorázni, üzletekbe ellátogatni Budapesten. Volt három-négy napunk, hogy bevegyük a várost, ami korábban nem állt módunkban, mert csak a koncert miatt jöttünk. Lenyűgöző egyébként a főváros. 

Szép emlékeik fűződnek az országhoz?

Taboo: Igen, és most készek vagyunk új emlékeket szerezni itt. 

Mik a tapasztalataik a magyar rajongókkal kapcsolatban?

Apl.de.ap: Nagyon kedvesek. A hotel előtt várakoztak az albumokkal és más tárgyakkal a kezükben, amit jó érzés volt látni. Vágyunk a közönség szeretetére, és hogy megőrüljenek a dalaink alatt.

Legutóbb 2019-ben, még a koronavírus-járvány kirobbanása előtt léptek fel nálunk. Előadóként mennyire volt nehéz átvészelni a Covid alatti koncertmentes időszakot? 

Apl.de.ap: Kihívásként fogtuk fel, nem akartunk teljesen elcsüggedni. Úgy voltunk vele, álmodjunk meg valami újat, csináljunk bulis zenéket, abban reménykedve, hogy egy nap a világ újra kitárul előttünk. Ezért alakult úgy, hogy a járványidőszak alatt is partizenéket adtunk ki, mert mindvégig abban bíztunk, hogy ennek egyszer vége lesz. Könnyebben is tudtunk a zenére koncentrálni, mivel a főzés mellett kvázi ez volt a másik, amit otthon csinálni tudtunk. 

Taboo: Én a kertem végében megalkottam egy kisebb gazdaságot, ahol a gyerekeimnek termesztem a zöldségeket. Korábban még sosem csináltam ilyet, de a pandémiának köszönhetően volt lehetőségem erre is összpontosítani. Ezáltal szorosabb is lett a kapcsolatom a gyerekeimmel, mivel sok időt tölthettünk együtt. Megtanítottam nekik, hogyan kell gazdálkodni, kertészkedni, és hogy miképp váljunk eggyé a talajjal. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer valami ilyesmit fogunk együtt csinálni. 

Milyen érzés volt újra koncertezni a pandémiát követően?

Apa.de.ap: Megkönnyebbülést éreztünk, de óvatosak voltunk. Az emberek halomra vették a szájmaszkokat, utazás közben is azt kellett hordani. Mi is felvettük kezdetben a koncerteken, és közben azon gondolkodtunk, elég messze vagyunk-e a közönségtől.

Taboo: Úgy éreztük magunkat, mint a gyerekek a játszótéren. Átjárt minket a szabadság, nagyszerű volt. 

Szinte minden buliban felcsendül néhány Black Eyed Peas-dal, amely a 2000-es években született. Azok a szerzemények főleg a hiphop és a pop műfajhoz állnak közel, míg az utóbbi albumaikon már a latin zenét is fel lehet fedezni. Tudatos volt ez a váltás?

Taboo: Teljes mértékben. Mivel én mexikói származású vagyok, és őshonos amerikai, át tudom ültetni az anyanyelvemet a spanyolba. Los Angelesben nőttem fel, ahol a latin zene összes műfajával megismerkedtem, és megszerettem őket, különösen a reggaetont meg Daddy Yankee-t és Shakirát. A zenekarral mindig is foglalkoztunk ezzel a műfajjal, de sosem kizárólag erre fókuszáltunk. Az utóbbi albumok viszont latin, urbano latino stílusúak, és latin előadókkal is együtt dolgoztunk, köztük Debi Novával a Latin Girls dal kapcsán. Korábban egyébként volt már erre példa, 2007-ben a Juanesszel zenéltünk közösen Kolumbiában, will.i.am pedig producere volt Daddy Yankee 2004-es lemezének, szóval mindig is közreműködtünk latin énekesekkel, viszont az utolsó lemezeken feküdtünk rá ténylegesen arra, hogy használjuk ezeket a ritmusokat. 

2018 óta koncerteznek J. Rey Soullal, aki Fergie-t váltotta a zenekarban. Gondoltak már arra, hogy újra zenélhetnének együtt?

Apl.de.ap: A Black Eyed Peas egy család: Fergie olyan, mintha a testvérünk lenne, ahogy J. Rey is csodálatos. Nagy a munkabírása, pedig elhiheti, mennyire nehéz három srác körül ugrálni folyamatosan. A koncertekkel kapcsolatban semmi nincs előre megbeszélve, hanem úgy vagyunk vele, hogy: „Oké, menjünk fel a színpadra, és próbáljuk megállni a helyünket”. Ő is tudja velünk tartani a lépést, sőt hamarosan jön a saját projektje. Sosem tudhatjuk, kivel hoz össze minket a sors, mivel általában sok női előadóval dolgozunk együtt, legyen szó Kim Hillről, Fergie-ről vagy épp J. Reyről. Jó érzés, hogy megvan a felületünk ahhoz, hogy kísérletezni tudjunk, illetve közreműködhessünk, és formálhassuk más eladók karrierét.  

Tartottak attól, mi lesz a rajongók reakciója J. Rey Soul zenekarba való belépésére?

Taboo: Egyáltalán nem. Ez az élet rendje. Biztos vagyok benne, hogy ezt Fergie is sokszor megkapja, de nem a mi döntésünk volt az ő távozása. És ez teljesen rendben van, mivel J. Rey csak úgy virágzik nálunk. Dolgozni akar, színpadon lenni, és el kell ismernünk a munkabírását, mert rengeteget tesz bele ebbe az egészbe. Erről nem szabad megfeledkezni, és kicsit úgy érzem, nem kapja meg a kellő elismerést, amit egyébként megérdemelne. Holott minden este ő is ott van a színpadon velünk, ahol a szívét-lelkét beleadja, mindig a legjobb formáját akarja hozni, mert bízik bennünk, mi pedig benne. Most J. Rey Soul ideje jött el, és küzdeni fogunk érte. Illetve ahogy az előbb apl.de.ap is mondta, egy család vagyunk, úgyhogy el kell ismernünk, hogy a kishúgunk remek munkát végez.

Már évtizedek óta a zenei piacon vannak. Akadnak még megvalósításra váró álmaik?

Apl.de.ap: A zene mellett engem nagyon érdekel a fenntartható gazdálkodás, szóval jelenleg is ebben segítek a Fülöp-szigeteki gazdáknak, próbálom védeni a termőföldet. Nem akarok túl vészmadárnak tűnni, de hamarosan az egész világon kifogyunk belőlük, mert kihasználjuk ezeket a területeket. Én a bioszénre esküszök, amivel úgy tudod trágyázni a talajt, hogy nem kell annyi vegyszert használni, mert hát azok vagyunk, amit megeszünk. Emellett szeretnék minél többet foglalkozni J. Rey karrierjével, még a The Voice című műsor Fülöp-szigeteki verziójában találtunk rá. Mindig is a zene lesz az, ami vezérel minket, és még rengeteg műfaj van, amibe bele szeretnénk kóstolni, de nem szeretném előre lelőni a poént. 

Taboo: Mint a Black Eyed Peas tagja remélem, hogy egyszer készülhet majd egy életrajzi film vagy sorozat a történetünkről. Persze, csak ha az időnk engedi, de mindenképp meg kéne csinálnunk. Ez a jövőbeli terveink között is szerepel, mivel láttuk már, hogy sok előadó készített ilyesmi filmet, sorozatot, amik Netflixen meg Hulun jelentek meg, a mi sztorink pedig elég lenyűgöző. Elképesztő út van mögöttünk, és már önmagában az csodás, hogy egyáltalán még zenélhetünk. Remélem, a jövőben még több dalt tudunk kiadni, és tovább turnézhatunk. Októberben például Mexikóban koncertezünk majd, ami azért érdekes, mert ugyan volt már ott koncertünk, sosem fordult még elő az, hogy kizárólag Mexikóban lépjünk fel egy hónapon át. A zenélés mellett pedig én szeretek Marvel-képregényeket készíteni, ez a szenvedélyem, mivel általuk ábrázolhatom a bennszülött, indián hősöket. Szeretnék animációs filmet is készíteni és egy napon együtt dolgozni Guillermo del Toróval, aki a Pinokkiót és A faun labirintusát készítette, ez nagy álmom. Mindenképp az alkotásra fókuszálok, és remélhetőleg egy napon részese lehetek az első, őslakos amerikai szuperhősről szóló film megalkotásának is. Sokat kutakodtam már ebben a témában, és figyeltem a nagyokat, hogy egy nap majd ez a cél is elérhető legyen a számomra, mert ez az, amit igazán szeretek. Egy játékbolond srác vagyok. Először játékok, figurák gyűjtésével kezdtem, ebből következett a Comic-Con, majd a Marvel. Azon töprengtem, miért is nem mesélem el azokat a történeteket, amiket a zenén keresztül már megtehetek, ugyanazzal az energiával, csak épp Marvel-képregényeken, -filmeken, animációs alkotásokon keresztül. Ez nagy szenvedéllyel tölt el. 

Mit tekintenek a legnagyobb sikerüknek?

Taboo: Hogy még mindig turnézhatunk. 1995-ben alakult meg a zenekar, és sok együttes már feloszlott volna azóta, de a Black Eyed Peas sosem fog, mivel a testvéri szeretet mindig ott lesz köztünk. Mindig lesznek különbözőségek, de együtt kezdtük el, és együtt is fogjuk folytatni. Az, hogy még mindig ilyen szinten tudunk zenélni, egy csodával ér fel. Két év múlva lesz 30 éve annak, hogy legjobb barátokként elindultunk ezen a csodás úton. Sosem lehet garantálni, hogy attól, mert jelenleg a pályán mozgunk, ez holnap is így lesz majd, de már önmagában az a tény, hogy még zenéket tudunk kiadni, szerintem elég nagy elismerés. 

Apl.de.ap: És a turnézást is már jóval okosabban csináljuk, nem készítjük ki magunkat, ezért több időnk van bejárni a várost, ahova épp utazunk, hogy akár vacsorázhassunk is egy jót. De természetesen az, hogy színpadon állhatunk, és turnézhatunk, óriási siker. Szeretünk fellépni, mert így tudunk kapcsolatot teremteni a rajongókkal, akik hallgatnak minket. Ezt jó látni, különösen a koronavírus-járvány óta, amikor online show-kat csináltunk, ami nem volt az igazi, szóval remek érzés újra emberek között lenni. 

Sok előadóval dolgoztak már együtt a pályafutásuk során, köztük Shakirával, Nicole Scherzingerrel és Malumával, de ki maradt még ki a sorból?

Apl.de.ap: A napokban láttuk fellépni Rosalíát Portugáliában, vele mindenképp együtt dolgoznék, illetve Rihannával és Beyoncéval is.

Taboo: Én Snoh Aalegrával, Kendrick Lamarral és J. Cole-lal szívesen közreműködnék, illetve, ahogy korábban említettem, Guillermo del Toróval. Bár ennek semmi köze a zenéhez, de ez egyfajta fő küldetésem. Szeretnék tőle tanulni. Ő is mexikói, mint én, és zseniális rendező. Minden alkalommal, amikor lehetőségem van arra, hogy az esetleges jövőbeli együttműködésekről beszéljek, szeretem ezt csak úgy kimondani az univerzumba, hátha egyszer tényleg valóra válik. 

(Borítókép: Taboo, will.i.am, J. Rey Soul és Apl.de.ap. Fotó: Kaszás Tamás / Index)