Hárman biztosan jelentkeztek a Zeneakadémia rektori székére

Nem könnyű követni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) rektori pályázatát, de a fő csapásirány az, hogy a Zeneakadémia nem szeretné, ha az intézményük élére Keller András karmester kerülne, aki elsőként jelentette be, hogy indul a rektori székért, és ezt azóta többször is megerősítette.

A pályázatot azért kellett másodszor is kiírni, mert az első jelentősen leszűkítette a lehetséges aspiránsok körét – csak a komolyzene területéről és csak előadóművészek pályázhattak, mintha egyenesen Keller Andrásra szabták volna a kiírást –, és a diszkrimináció ellen gyakorlatilag az egész magyar zenei élet, többek között a zeneszerzők is tiltakoztak. A tiltakozások hatására Csák János kulturális és innovációs miniszter visszavonta a 2023. június 3-án kiírt pályázatot, és július 21-én újat írt ki. Ez a tevékenységi és tudományterületeket, illetve a műfajokat illetően már szélesebbre nyitotta a kaput, az előírt állami kitüntetésekkel mégis inkább szűkítette a lehetséges pályázók körét.

Tóth Péter zeneszerző is pályázott

A Zeneakadémiának tehát olyan új jelöltet kellett keresnie, aki hosszú évek munkájával – nem Kossuth-díjjal, vagy mint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felterjesztésére Keller András – lett egyetemi tanár, emellett pedig olyan művészi teljesítményt is fel tud mutatni, amit magas állami díjjal ismertek el. A Keller András kihívójának is nevezhető pályázó végül Tóth Péter zeneszerző lett, aki az Indexnek elmondta: nem tekinthető az egyetem jelöltjének, hiszen nem született a támogatásáról testületi döntés, de sokan megkeresték a Zeneakadémiáról és rábeszélték, hogy induljon.

Úgy érzem, tartozom ennyivel a Zeneakadémiának

– mondta Tóth Péter, aki szerint nem mindennap adódik lehetőség arra, hogy a magyar zenei élet csúcsintézményének rektori székére pályázva megmérettesse magát.

Tóth Péter két cikluson keresztül volt a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja, Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas (ezek a zenei díjak a pályázat szempontjából nem számítanak), emellett érdemes művész is (ez már számít), a neve 39 CD-n, illetve DVD-n szerepel. Számos nemzetközi zsűri munkájában vett részt, műveit rangos fesztiválokon adták elő, mindemellett a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Zeneművészeti Tagozatának vezetője. A tagozat korábban kérdéseket tett föl Vashegyi Györgynek, az akadémia elnökének, hogy miért nem a köztestületként működő MMA-val, miért a nemrégiben alakult, Keller András vezette Magyar Muzsikusok Szövetségével tárgyalt a Zeneakadémiáról Csák János miniszter.

Biztosan beadta a pályázatát Keller András is, aki ezt augusztus 21-én még nem kívánta megerősíteni, mint mondta: „holnap kiderül”. Ha sikerül vele augusztus 22-én is beszélnünk, akkor cikkünket frissítjük. (Frissítés: Keller András augusztus  22-én közleményben adta hírül, hogy beadta a pályázatát, amit egyébként nyilvánosságra is hozott.) Keller András maga is elismerte, hogy a Magyar Muzsikusok Szövetsége elnökeként tárgyalt Csák János kulturális és innovációs miniszterrel: „…én egy lehetséges pályázó vagyok. A pályázati kiírásban nem magamat látom, ismerek számos jelentős művészt, aki az eredeti kiírásnak is megfelelt – nyilatkozta a Papagenónak. – A Magyar Muzsikusok Szövetsége elnökségével együtt magam is kezdeményeztem, hogy a minisztérium módosítsa a kiírást, ami meg is történt. Az új, kiterjesztett pályázati kiírás szerint nemcsak előadóművészek, de alkotók, zenetudománnyal foglalkozó szakember is betöltheti a pozíciót.”

Jogi kérdések

Jelenleg tehát úgy néz ki, hogy van két pályázat és három jelölt a Zeneakadémia élére. Jogászoknak kell eldönteni azt, hogy az első kiírás, amit a Csák János szóban visszavont, de ami a KÖZSZOLGÁLLÁS Portálon egészen az augusztus 9-i beadási határidőig kint maradt, érvényesnek mondható-e, mert akkor Kutnyánszky Csaba pályázata is érvényes, és azt az első kiírás alapján kell elbírálni. Illetve az is kérdés, hogy a második pályázat, ami nem a közszolgálati állásportálon, hanem a Belügyminisztérium Rendészeti, Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztályának közszolgálati álláspályázatai között jelent meg, érvényes-e.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint, „Mivel a pályázat beadási határideje augusztus 21-re változott, az összes beérkező pályázati anyag a módosított kritériumoknak megfelelően lesz elbírálva. A módosított pályázat azért nem a szokásos KÖZSZOLGÁLLÁS Portálra került fel, mivel – ahogy a sajtó is megírta – a portálon informatikai hiba lépett fel és nem volt elérhető. Így a pályázatot másik felületen kellett közzétenni. A KÖZSZOLGÁLLÁS Portálon tovább kint maradnak a pályázati kiírások, de ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy a július 21-én megjelent kiírás az egyetlen érvényes pályázat.”

A következő lépés az, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz beadott pályázatokat a formai követelmények megvizsgálása után a tárca eljuttassa a Zeneakadémia szenátusához, amely a jelenlegi jogszabályok alapján dönt a rektorjelölt személyéről. A nemzeti felsőoktatási törvény 12. § (3) d) bekezdése egészen pontosan így szól: „a Szenátus (…) elbírálja a rektori pályázatokat, és megválasztja a rektorjelöltet.”

A pályázatok elbírálásának határideje a kiírás szerint 2023. október 31., ekkor jár le a jelenlegi rektor, Vigh Andrea mandátuma is. November 1-jétől tehát – a szorgalmi időszak közepén – már át kell vennie az utódjának az egyetem vezetését.

(Borítókép:  Marjai János  / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!