Dönt vagy rangsorol a szenátus? Jogvita várható a Zeneakadémia rektori pályázatairól

Mivel személyesen és postai úton is be lehetett nyújtani a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára a pályázatokat, egyelőre öt pályázó neve ismert, akik jelentkeztek a Zeneakadémia vezetésére. Ez az öt pályázó Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter.

„A postai ügyintézés határidejét is figyelembe véve kerül majd sor az összes pályázat érvényességének vizsgálatára” – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

„A fenntartó a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi szenátus részére. A vonatkozó jogszabályi előírások és az egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben. A jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, ennek megfelelően az egyetem új vezetője munkáját november 1-jén kezdi meg” – szól a közlemény.

Titokzatos jelöltek

Ahogy azt korábban megírtuk, a Zeneakadémia rektori posztjára még az első kiírás alapján adta be a pályázatát Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia jelenlegi rektorhelyettese, aki az egyetem jelöltje volt, de a második pályázati kiírásnak nem felelt meg, mivel nem rendelkezik az előírt magas állami kitüntetések egyikével sem. Tóth Péter zeneszerző két cikluson keresztül volt a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja, emellett érdemes művész is, ő tehát megfelel a második pályázat feltételeinek.

Keller András karmester pedig nyilvánosságra is hozta a pályázatát, amelyből kiderül, hogy az általa létrehozott Magyar Muzsikusok Szövetsége tagjait kívánja maga mellé emelni a művészeti tanácsadó testületbe.

Győriványi György Sándor minden bizonnyal nem más, mint Győriványi Ráth György karmester, aki már az Operaház főigazgatói posztjára is pályázott, de kérdésünkre sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta, hogy most valóban ő pályázott-e Zeneakadémia rektori székére.  

A legtitokzatosabb jelölt Marosi László karmester és fúvós: saját – angol nyelvű – honlapján olvasható hír szerint a Florida Állami Egyetem zenetudós professzorát 2018-ban avatta címzetes egyetemi tanárrá Földesi Péter, a győri Széchenyi István Egyetem rektora.

„A laudációban elhangzott, hogy soha nem szakadt meg kapcsolata a magyar zenével. Három alkalommal ítéltek neki oda a kortárs zene műveléséért adható legmagasabb szakmai elismerést, az Artisjus-díjat. A nemzetközi fúvószene egyik legelismertebb személyisége, a világ szinte minden pontján meghívott és elismert szakember, aki nemcsak zenei profizmusával, de emberi közvetlenségével is vonzza magához a hallgatókat, kollégákat. A Fúvós Világszövetség (WASBE) vezetőségének állandó tagja. Több tucat lemezfelvételt készített a világ legkülönbözőbb országaiban” – olvasható a honlapon, ahol az Artisjus-díjon kívül más kitüntetésről nem esik szó, és erre máshol sem találtunk utalást.

A szenátus dönt vagy rangsorol?

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményének másik érdekes kitétele, hogy „a vonatkozó jogszabályi előírások és az egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben”.

Erről a vitáról korábban már szintén írtunk: a Zeneakadémia értelmezésében a szenátus dönt a rektorjelölt személyéről, ennek alátámasztására a nemzeti felsőoktatási törvény 12. § (3) d) bekezdését idézik: „a Szenátus […] elbírálja a rektori pályázatokat, és megválasztja a rektorjelöltet”.

Most újra előjött a rangsorolás kérdése, amiről korábban már volt egy levélváltás a minisztérium és az egyetem között.

Rangsorolásról a nemzeti felsőoktatási törvény 37. § (5) bekezdése beszél: „A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a (4a) bekezdés szerinti, a gazdasági vezetői és a belső ellenőrzési vezetői pályázat kivételével a szenátus, vagy a 12. § (8) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott átruházott hatáskörben eljáró testület vagy személy (a továbbiakban e bekezdésben együttesen: szenátus) dönt.”

Ez a Zeneakadémia értelmezésében nem vonatkozik a rektor személyére, ebben tehát jogvita várható az egyetem és a minisztérium között.