Focicsapatnyi pályázó tör az Operaház élére

DSZZS20220921118
2023.04.14. 18:35
A Magyar Állami Operaház élére – újból – kiírt főigazgatói pályázatra 2023. március 28-ig lehetett jelentkezni. Az előző kiírást a Kulturális és Innovációs Minisztérium a kevés, összesen két jelentkezőre hivatkozva nyilvánította 2022. december elsején eredménytelenné: jelöltekből ezúttal nincs hiány, az Index információi szerint összesen tizenegyen pályáztak a főigazgatói címre. A bírálóbizottságnak április végéig kell összeülnie.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly írta ki először a Magyar Állami Operaház élére a pályázatot. Akkor a jelenlegi főigazgató, Ókovács Szilveszter és Győriványi Ráth György karmester, az Operaház volt fő-zeneigazgatója jelentkezett a posztra – ám ezt a pályázatot a minisztérium eredménytelennek nyilvánította.

Csák János kulturális és innovációs miniszter elmondása szerint azért, mert túl kevés volt a jelentkező. Lehet azonban, hogy az volt az ok, hogy Ókovács Szilveszter a számára kitalált két évre nem vállalta volna el a vezetést. 

A megismételt pályázat – amely 2023. augusztus 1-től 2028. július 31-ig tartó időszakra hirdette meg a pozíciót – már angol nyelven is megjelent, és nem kötötte magyar állampolgársághoz a jelentkezést. Ez arra utalt, hogy a fenntartó nemzetközi kitekintéssel keresett jelöltet az Operaház élére. 

Lett tizenegy pályázó

A pályázók mennyiségére a megismételt kiírást követően nem lehet panasz. Információink szerint tizenegy jelölt adta be írásban az elképzeléseit a minisztériumnak.

  • Az első maga Ókovács Szilveszter, aki az Indexnek már az új pályázat kiírásakor elmondta, hogy ismét jelentkezik, kiegészítve korábbi pályaművét a minisztérium által kért, a kulturális területet érintő energetikai és finanszírozási helyzetre vonatkozó elképzelésekkel. Legutóbb az Opera jövő évadjának meghirdetésekor erősítette meg lapunknak, hogy nincs B terve.
  • Ismét pályázott Győriványi Ráth György karmester, aki korábban háromszor is betöltötte rövidebb ideig a fő-zeneigazgatói pozíciót: az első Orbán-kormány alatt nevezték ki először. 2011 szeptemberében, éppen Ókovács kormánybiztossá való kinevezése után szüntette meg a megbízását az új vezetés, 2011 novemberben pedig Ókovács el is bocsátotta. Az elmúlt időszakban néhány évig a Nizzai Operaház fő-zeneigazgatójaként működött.
  • Beadta pályázatát Rost Andrea opera-énekesnő, aki balettigazgatónak Nagy Tamást, főrendezőnek Balázs Zoltánt, fő-zeneigazgatónak Káli Gábor karmestert, ügyvezető igazgatónak Mozsár Istvánt, a Magyar Állami Operaház egykori megbízott főigazgatóját kérte föl. Egy szűk körű beszélgetésen, amelyen az Index is részt vett, azt mondta, hogy a Magyar Állami Operaház élén sztárokat építene, és visszahozná a társulati formát, mert ez kell ahhoz, hogy mindenki a tudása legjavát nyújtsa.
  • Szintén pályázott Miklósa Erika opera-énekesnő. „Új aranykorát szeretném megteremteni ennek a legendás intézménynek” – írta ki a Facebookra, hozzátéve: szerinte a hazai operajátszás válságban van – szervezeti, művészeti és morális értelemben egyaránt. Popova Aleszja balettművészt, táncpedagógust balettigazgatónak, Vajda Gergely karmestert-zeneszerzőt főzeneigazgatónak, Fabio Ceresa olasz rendezőt művészeti igazgatónak, Bonecz Ervin kulturális menedzsert főigazgató-helyettesnek kérte fel. Köszönetet mondott támogatóinak, mások mellett Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának: érdekes momentum, hogy míg Csák János kulturális és innovációs miniszter korábban a Mol elnöke volt, addig Miklósa Erika jelenleg a Mol Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke, Demeter Szilárd pedig a kuratórium tagja.
  • Ötödik pályázóként említjük Kesselyák Gergelyt, az Operaház jelenlegi első karmesterét, aki az Index arútluK podcastjában elmondta: szerinte Ókovács Szilveszternek hatalmas érdemei vannak az Operaházban levezényelt rendszerváltást illetően, csak az ezt kövező szakmai építkezés nem indult el. Kesselyák pályázata Mádi Zoltánt főigazgató-helyettesi pozícióra jelöli, Herczeg Tamás pedig ügyvezető igazgató lenne. A balettigazgató-jelölt Harangozó Gyula, akinek feladata lesz az is, hogy az Operaház és a Magyar Táncművészeti Egyetem között – a párhuzamos balettképzés miatt – kialakult konfliktust rendezze. Kocsár Balázs jelenlegi fő-zeneigazgató a pályázatban ugyanezen a poszton szerepel.
  • A hatodik pályázó Ertüngealp Alpaslan, aki szintén megszólalt az Index Kulturális rovatának podcastjában. A Magyarországon élő törökországi görög származású karmester átnevezné és Európa élvonalába emelné a magyar Operát: szeretné – a londoni Covent Garden, a Bécsi Állami Operaház vagy a milánói Scala társaságában – Európa első húsz dalszínháza között látni. Ertüngealp Alpaslan munkáját György Péter Bruno főigazgató-helyettesként, Egerházi Attila balettigazgatóként segítené.
  • Az Operaház élére pályázott még Aczél András rendező,
  • Vadász Dániel jogász, énekes, kulturális menedzser, a Coopera ügyvezető igazgatója, a 2023. április 15-én kezdődő 10. Színházi Olimpia kommunikációs vezetője,
  • Molnár Levente gyergyóremetei születésű operaénekes,
  • Horváth Ádám operaénekes, zenei producer, a Magyar Állami Operaház volt miniszteri biztosa és főigazgatója, valamint 
  • Boldoghy-Kummert Péter, az Operaház zenekari művésze, a nagybőgő szóló szólamvezetője.

A bírálóbizottság

A bírálóbizottságnak 2023. március 28-tól számítva 30 napja van arra, hogy meghallgassa és véleményezze a jelölteket. Az előadó-művészeti törvény alapján csupán a jelölt alkalmasságát kell vizsgálniuk, és a többségi döntés – amely alapján több jelöltet is alkalmasnak találhatnak – után csak javaslattételi joguk van, a döntést a munkáltató, a miniszter hozza meg az ülést követő 30 napon belül. A bizottsági ülés időpontja egyelőre nem ismert.

Információnk szerint a késlekedésnek az is oka lehet, hogy a bizottság összetétele változott. Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke maradt (bár a hírek korábban arról szóltak, hogy összeférhetetlenség miatt esetleg helyette is kell keresni más), Rátóti Zoltán színművész helyébe viszont Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója kerül. A bizottság tagja még Kovács János karmester, Szakály György táncművész, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a Wagner Társaság tagja, aki korábban a nemzeti kulturális örökség minisztere volt, Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár, Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár, illetve Gyimesi László zenész, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Az Operaház dolgozói Fahidi Patrícia hegedűművészt szavazták be a bizottságba.

A jelöltek közül nem mindenkinek van intézményvezetői tapasztalata, de azt többen siettek leszögezni, hogy győzelem esetén szívesen működnek együtt a többi pályázóval, illetve a jelentkezők csapatában szereplő szakemberekkel, sőt vannak átfedések is. Úgy tudjuk például, hogy Kesselyák Gergely Aczél András pályázatában fő-zeneigazgatóként szerel.

(Borítókép: Pataki Adorján (j) Mario Cavadossi szerepében Giaccomo Puccini Tosca című operájának próbáján a Magyar Állami Operaházban 2022. szeptember 20-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)