Exkluzív interjú Jean Renóval, aki összekeverte Budapestet BukaresttelA Semmelweis Tóth Endre éppen csak kibontakozó rendezői pályájának ötödik, egyben utolsó hazai alkotása. A folyamatosan kísérletező direktor 1940-ben ismét új oldaláról mutatkozhatott be, hiszen korábban életrajzi filmet sem ő, sem más nem készített még Magyarországon. Ez hatalmas szabadságot adott neki, ugyanakkor a rá jellemző szerzői kézjegyekről sem kellett lemondania – áll az Indexnek eljuttatott közleményben.
A szerelmi szál, a humoros szereplők, a zenei betétek szinte kötelezően jelen vannak ebben a munkájában is. Igaz, visszafogottabban, mint az ezt megelőző filmjeiben.
A titokzatos kór, a gyermekágyi láz ellen küzdő Semmelweis Ignác történetét a témához és a főhős életének tragikus fordulataihoz illeszkedve képileg sötétebbre, nyomasztó hangulatúra hangolva vitte vászonra.
A formai keretek felállításához kellő inspirációt merített a korabeli német expresszionista filmek esztétikájából, de legfőképp az akkori magyar filmgyártás legkiemelkedőbb operatőrére, Eiben Istvánra támaszkodhatott, akinek tanácsai, tapasztalatai jelentősen befolyásolták rendezői stílusát, látásmódját.
Hasonlóképpen nagy szerencséje volt a tépelődő, saját démonjaival küzdő, az orvostársadalomból kitaszított címszereplőt megformáló Uray Tivadarral, a Nemzeti Színház művészével, akivel immár második alkalommal dolgozott együtt.
A színész szenvedélyes játéka jelentősen hozzájárult a film kritikai és közönségsikeréhez. Ráadásul a további szerepekre is a korszak kimagasló és kedvelt művészeit sikerült szerződtetnie, köztük Gózon Gyulát, Bilicsi Tivadart, Simor Erzsit vagy Somlay Artúrt, akiknek a kedvéért örömmel váltott jegyet a filmre a közönség.
A Semmelweis a korszakban népszerű orvosi életrajzi filmek mintájára készült a Hunniában, előképei a Warner stúdió Pasteurről szóló filmje és a Koch doktor életét bemutató német mozgókép. Az „anyák megmentőjének” is nevezett, Bécsben és Budapesten praktizáló magyar orvos történetében azonban nem elsősorban a gyermekágyi láz leküzdését lehetővé tevő tudományos felfedezés, hanem a főhős lélektani bemutatása a fontos. Uray nagy drámai átéléssel hozza a megszállottság és az őrület stációit, így
a film mindenekelőtt egy meg nem értett zseni portréja.
Tóth Endre a Semmelweis bemutatója után elhagyta az országot. Előbb Londonba, majd Hollywoodba ment, ahol kiteljesedhetett rendezői karrierje. A Magyarországon forgatott öt saját filmjét, köztük a Semmelweist különösebben nem emlegette a későbbiekben. Ám az vitathatatlan, hogy ezek az alkotások alapozták meg azt a szakmai hozzáértést, érzékenységet és precizitást, aminek köszönhetően elismert alkotóként és a műfaji filmek avatott mestereként vonult be az egyetemes filmtörténetbe. A Semmelweis című filmet a Budapesti Klasszikus Film Maratonon digitálisan felújított változatban láthatja a közönség.
Mint ismert, idén ősszel érkezik a magyar mozikba a Koltai Lajos által rendezett új, Semmelweis című film Vecsei H. Miklós főszereplésével. A forgatásra tavaly az Index is ellátogatott, erről itt írtunk részletesen.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
