Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMFelvették a magyar állampolgárságot az Oscar-díjas filmesek
További Kultúr cikkek
Vajon ki tudna válaszolni arra, hogy kiről, melyik Oscar-díjas magyarról mondta Martin Scorsese filmrendező azt, hogy „az egyik legnagyobb tehetségű, legbefolyásosabb és legmeghatározóbb filmes volt az elmúlt században”? Talán közelebb jutnánk a megoldáshoz, ha az Oscar-díjas Kevin Macdonald idézetét is megismernének: „szíve – és persze gyomra – legmélyén mindig is magyar maradt”?
Attól tartunk, hogy még az sem segítene, ha hozzátennénk, hogy meghatározó óriása és részben alakítója volt az angol filmnek, de megszállott Arsenal-szurkoló is volt egyben, és elegáns angliai otthonában „kolbászos szobát” tartott fent a legmagyarabb finomságoknak. Sajnos biztosra vehető, hogy nagyon kevesen vágnák rá: Pressburger Imre !
Nélküle nem ilyen lenne az angol film
A most megjelenő, Pressburgerről szóló életrajzi kötetben a két szerkesztő, Kollarik Tamás és Takó Sándor nem véletlenül fogalmaz így: „Pressburger Imre, vagy ahogy a világ ma ismeri, Emeric Pressburger az egyetemes filmművészet egyik legmeghatározóbb alakja. Életműve kiemelkedő íróként, rendezőként és producerként egyaránt. Olyan nagynevű alkotók számára jelent igazodási pontot, mint Brian De Palma, Francis Ford Coppola, Terry Gilliam, Quentin Tarantino vagy éppen Martin Scorsese. Sajnálatos módon azonban neve és munkássága Magyarországon még mindig nem került be kellő mértékben a köztudatba, noha egész életében hűen és kitartóan őrizte magyarságát.”
A viszonylagos ismeretlenség legfőbb oka, hogy bár Pressburger Imre 1902-ben Miskolcon született, de karrierje legnagyobb sikereit már Nagy-Britanniában aratta. Mindent elért, amit a filmes szakmában el lehet érni: Oscar-díjjal is elismerték, de dolgozott együtt és barátságot ápolt más sikeres filmes magyarokkal, többek között Korda Sándorral (A bagdadi tolvaj) és a zseniális filmzene-szerzővel, Rózsa Miklóssal (Elbűvölve, Quo Vadis?, Ben Hur) is. Miközben Michael Powell alkotótársával, akivel összeforrt a neve, a brit filmművészet úttörői voltak, olyan korszakos filmeseket inspiráltak, mint Brian de Palma, Quentin Tarantino vagy Martin Scorsese.
Közel estek az almák a fához
A tehetség messze elért és öröklődött, hiszen kevéssé köztudott, hogy a Pressburger unokák, Kevin Macdonald és Andrew Macdonald kétségkívül napjaink brit filmművészetének egyik, ha nem a legsikeresebb testvérpárja.
Andrew Macdonald BAFTA-díjas sztárproducer, többek közt a brit kultuszfilm, a Trainspotting és a brit–amerikai sikerfilm, az Ex Machina producere. Testvére, Kevin Macdonald Oscar-díjas hollywoodi sztárrendező, készített többek között filmet Peléről, Whitney Houstonról és a müncheni olimpián meggyilkolt izraeli olimpikonokról is. Dolgozott együtt Ridley Scott-tal, Martin Scorsesével, Russell Crowe-val, Ben Affleckkel és Jude Law-val is.
Érdekesség, hogy a testvérek karrierjük egyik első filmjét is nagyapjukról forgatták. A Pressburger Imréről szóló Making an Englishman című dokumentumfilm rendezője Kevin, míg producere Andrew Macdonald volt.
A magyar nagypapa iránti rajongásuk jó példája, hogy Kevin Macdonald életrajzi könyvet írt Pressburger Imréről Egy forgatókönyvíró élete és halála címmel, amit 1995-ben az év filmes könyvének választottak Nagy-Britanniában.
Kollarik Tamás és Takó Sándor két ismert filmes szakember, akik több mint két éve dolgoznak együtt a Macdonald testvérpárral. Az együttműködés eredményeképpen az általuk útjára indított és szerkesztett Magyarok Hollywoodban könyvsorozatban Zukor Adolf, William Fox, Rózsa Miklós, Janovics Jenő és Csupó Gábor életműve után Pressburger Imréről is megjelentették az első magyar nyelvű kiadványt. A kötet a Magyar Nemzeti Bank támogatásával, a FilmHungary kiadásában jelenik meg. A könyvet Matolcsy György jegybankelnök ajánlásával zárt körben bemutatták a Metropolitan Egyetem Filmművészeti campusán.
A csütörtöki bemutatón részt vett Kollarik Tamás és Takó Sándor szerkesztő, valamint a világhírű testvérpár is, akik a könyvbemutatót követően a Parlamentben ünnepélyes keretek között, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében felvették a magyar állampolgárságot. (A brit mellé.)
Hiánypótló életrajz és állampolgári eskü
Sándorral és Tamással két éve dolgozunk együtt a nagyapánkról szóló könyv magyar kiadásán. Egy éve vetődött fel annak a lehetősége, hogy vegyük föl a magyar állampolgárságot, amit nagyapámtól Trianon idején mint erdélyi magyartól elvettek. Büszkeséggel tölt el minket és sokat jelent nekünk, hogy felvehetjük a magyar állampolgárságot, és az is, hogy nagyapánkról végre magyarul is olvasható lesz a monográfia
– mondta Kevin Macdonald Oscar-díjas filmrendező, a Pressburger Imre – Egy forgatókönyvíró élete és halála című könyv szerzője.
„Nagy öröm, hogy kiadóként és szerkesztőként hazahozhattuk Zukor Adolf, William Fox és Rózsa Miklós után Pressburger Imre önéletrajzát is. A zseniális Csupó Gáborról izgalmas, színes monográfiát állítottunk össze Takó Sándorral, miközben erdélyi kollégákkal a magyar filmgyártás egyik legnagyobb alakja, Janovics Jenő kötetét írhattuk, szerkeszthettük meg. Hihetetlen történetek, fantasztikus életművek, amelyek mind a magyar kultúrában gyökereznek. Tíz év kutatómunka és öt év előkészítés után végre megkezdhetjük a Zukor és Fox című egész estés filmünk gyártását, amiben még inkább sorsszerű, hogy Csupó Gáborral és a Pressburger unokákkal, Kevinnel és Andrew-val dolgozhatunk együtt” – mondta Kollarik Tamás.
És még egy, akár útmutatásként is értelmezhető szempont – hogy miért fontos hazahozni ezeket az életrajzokat, mi a tanulságuk akár a mára is vonatkoztathatóan, azt Kollarik így fogalmazta meg:
Janovics, Zukor, Csupó vagy akár Pressburger nem a Rózsadombon születtek, nem zsúrfiúk voltak, akik gazdag és befolyásos szüleik infrastruktúrájára építkeztek, mindent saját erejükből értek el, tehetséggel és kitartással. Self-made manek voltak, maguk csinálták meg a szerencséjüket, de nemcsak pénzt akartak, nemcsak vagyont építettek, hanem kultúrát teremtettek, értéket hoztak létre. Nem kapcsolatokra vagy előjogokra hivatkozva szorítottak ki másokat, hanem ehelyett versenyeztek, miközben szolidárisak és támogatók voltak az arra érdemesekkel és közösséget hoztak létre maguk körül, minden adandó alkalommal segítették honfitársaikat. Igazi példaképek lehetnek.
A most megjelenő könyv másik szerzője, Takó Sándor pedig ezt mondta: „Magyar filmesként különleges öröm volt a Pressburger-köteten dolgozni, a világ filmgyártásának két legendájával egy célért összefogni. Múlt héten a miskolci CineFesten Tamással a Pressburger-szülőháznál koszorúztunk, ma volt a könyvbemutató és az unokák állampolgársági esküje, ilyenkor érezzük, hogy megérte a fél évtizedes feszített munka. De a holnapért dolgozunk, fantasztikus filmet fogunk összerakni, és hihetetlen életműveket és sztorikat tervezünk még bemutatni a közeli jövőben.”
A kötetet a szerkesztők a szeptember 18-ig tartó Budapesti Klasszikus Film Maratonon a nagyközönség számára nyilvánosan is bemutatják, az eseményen a világhírű testvérpár szintén jelen lesz, immár magyar állampolgárként. Pressburger Imre több filmjét – Martin Scorsese ajánlásával – vetíteni is fogják a Budapesti Klasszikus Film Maratonon.
(Borítókép: Kevin Macdonald - középen - a könyv bemutatóján 2023. szeptember 14-én. Fotó: Karip Tímea / Index)