Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMoncsicsitől a Hello Kittyn át a Barbie-ig
További Kultúr cikkek
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
A két fiatal kurátort a nevük apropóján először a származásukról kérdeztük: kiderült, hogy mindkettőjüknek van lengyel kötődése, de a Ludwig Múzeumban találkoztak először. Amikor lehetőségük nyílt, hogy megrendezzenek egy kiállítást, akkor jutott eszükbe a cukiság mint a hétköznapjainkban, különösen a közösségi médiában megfigyelhető jelenség.
Cukiságnagykövetek
Maj Ajna a művészeti tartalmakban megjelenő cukiságra lett figyelmes, majd kiderült, hogy ennek óriási szakirodalma van. Jan Elantkowski szerint a cukiság esztétikájában az az érdekes, ahogy a jelenség átmegy a magas képzőművészetbe, sőt – ahogy Ajna később hozzáteszi – a politikába is.
Japánban már a XVII–XIX. századtól nagy hagyománya van a cukiságnak, amire az 1970-es évektől a komolyabb és mélyebb gyökerekkel rendelkező kawaii (aranyos) szót használják – ennek a II. világháború után lett jelentősége az ország újrapozicionálásában.
A kawaii nem csupán a vizualitásra szorítkozik, az életmódban is megjelenik, sőt a politikába is átszűrődik, 2007-ben például cukiságnagykövetek kommunikálták a kormány álláspontját, kommunikációs stratégiává is vált.
Az arútluK podcastból az is kiderül, hogyan lehet a cukiság hátborzongató, az agresszió és a manipuláció eszköze, hogyan keríthet minket a hatalmába, és miért használunk egyre erősebb emotikonokat.
Giccsek, GIF-ek, reklámok
A kiállításon Réz András tart exkluzív tárlatvezetést 2023. szeptember 23-án, szombat délután: az esztéta a cukiságot egyedi nézőpontból veszi szemügyre, és szó esik majd az idei nyár egyik elsöprő mozisikeréről, a Barbie-ról is.
Réz András elsősorban filmesztétaként ismert, ugyanakkor szenvedélyesen érdeklődik a giccs, a populáris kultúra, a művészet nehezen besorolható történései és természetesen a cukiság iránt is. Írásaiban, előadásaiban rendszeresen visszatér a kérdés:
mi tekinthető művészetnek, és hol húzódnak a határai?
Ez alkalommal a Ludwig Múzeum A cukiság faktor című roppant érdekes kiállításán néhány vadonatúj kérdést is szeretne feltenni.
Utána irodalmi beszélgetés kezdődik. Azon Anna Simon Márton költővel térképezi fel, hogy a cukiság a kortárs költészetben is jelen van-e, és ha igen, vajon milyen hatással van ez a társadalomra. Márton idén nyáron diplomázott japanológia szakon, így áttekintik majd a cukiság történetét is, aminek első jegyei Japánban az Edo-korszak (XVII–XIX. század) idején jelentek meg először festményeken és nyomatokon.
A személyes tapasztalatok mellett kitérnek majd a közösségi média, az emojik, a gif-ek és a reklámokban való jelenlétére is.
A cukiság faktor című kiállítás 2023. november 12-ig látogatható.
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, ide kattintva megteheti.
(Borítókép: Maj Ajna és Jan Elantkowski. Fotó: Zöld Fanni / Index)