Védelmükbe vették a Budapesti Történeti Múzeum most távozó főigazgatóját

A főváros kulturális életének alakítói körében nagy hullámokat vetett az a cikkünk, amelyben azokról az okokról írtunk, amelyek eredményeként a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatójába, Népessy Noémibe vetett városvezetői bizalom megszűnt. Írásunk megjelenését követően többen is fontosnak érezték, hogy a leírt konfliktust illetően árnyalják a képet.

Mint ismert, Népessy Noémit még az előző budapesti vezetés helyezte pozíciójába, s bár a 2019-es önkormányzati választást követően felvetődött „Tarlós István emberének” menesztése, akkor még a szakma összezárt érte. 

amiről a főigazgató a Magyar Hangnak azt mondta, hétszer futott neki a BTM szervezeti és működési szabályzata módosításának, azaz az intézményi belső struktúrák átalakításának, de mindannyiszor „lepattant a fenntartóról”, mivel az – magyarázata szerint – a terveit felesleges feszültséget generáló, szükségtelen változtatásként értelmezte.

Ezt az Aquincumi Múzeum egy névtelenséget kérő vezető munkatársa azzal egészítette ki, hogy a múzeum igazgatója, Láng Orsolya 2020-ban „hadjáratot” indított a Kiscelli Múzeum akkori igazgatójával, Rostás Péterrel közösen Népessy Noémi ellen. 

Az Aquincumi Múzeum igazgatója és a BTM főigazgatója között kialakult szembenállás eredményeképpen az utóbbi idén áprilisban nem hosszabbította meg Láng Orsolya igazgató kinevezését. Az okok között szerepel egy, a régészeti feltárásokat is érintő belső vizsgálat, amelyben az a megállapítás szerepel, hogy olyan szerződéseket is kötöttek a feltárást megrendelő ingatlanfejlesztőkkel, amelyek a BTM számára előnytelenek. (Ezt Láng Orsolya vitatja.)

Hadjárat

A folyamatokat kommentáló másik forrás szerint Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával egy időben Rostás Pétertől jelzés érkezett, hogy vállalná a BTM irányítását. A vezetőcserét Karácsony támogatta volna, de a közgyűlési többség részéről akkor érzékeltették, hogy nem menne át egy ilyen előterjesztés. Rostás lapunk kérdésére az ilyen jellegű szándékot határozottan cáfolta. 

A „hadjáratnak” nevezett, 2021. eleji, a főigazgatói koncepciót elutasító aláírásgyűjtés hátteréről viszont elmondta, hogy a szóban forgó szervezeti és működési szabályzat megváltoztatásával több mint 100 év után gyakorlatilag megszűnt volna szakmailag önálló intézményként létezni a Kiscelli Múzeum (az egykori Fővárosi Múzeum örököse) és az Aquincumi Múzeum. Elvesztette volna autonómiáját a Budapest Galéria és a Vármúzeum is.

A BTM vezetése ugyanakkor azt közölte lapunkkal, hogy Karácsony Gergely főpolgármester az elmúlt közel 4,5 évben egyetlen egyszer sem írásban, sem személyesen nem kérte a hozzá mások által hozzá eljuttatott, BTM-t érintő információk főigazgatói interpretálását. Az intézménnyel kapcsolatos információit egyoldalú, a másik fél meghallgatása nélküli tájékozódás útján szerezte.

A főigazgató pályázata egyértelműen leszögezte, hogy az intézményben szerkezetátalakításra van szükség, amely az SZMSZ-módosításával jár. Számos tervezet készült az elmúlt években, de ezek soha nem jutottak el hivatalos szintre, fővárosi bizottsági és/vagy közgyűlési napirendre soha nem került.

A mai napig nem kaptam a fenntartótól egyetlen hivatalos írásos véleményt, állásfoglalást sem arról, hogy az általa benyújtott tervezettel szemben a fenntartó milyen szakmai, eredményességi, hatékonysági, gazdaságossági vagy bármely területet érintő kifogást emelt. A lent vázolt folyamat minden állítása írásos dokumentummal alátámasztható.

– emelte ki a BTM vezetése.

A Kiscelli Múzeum volt igazgatója viszont azt hangsúlyozta, hogy a BTM-nél már így is ötvennel többen dolgoznak, mint Farbaky Péter főigazgatóságának idején, ám az új főigazgatói koncepció szerint a tagintézmények helyett létrejövő monstre intézmény felduzzasztott központjába további státuszokat kellett volna létesíteni. (Az előző ciklusban a BTM 280 fős intézmény volt.) Ez is közrejátszott abban, hogy Budapest kulturális vezetése nem hagyta jóvá a Budapesti Történeti Múzeum SZMSZ-módosítását.

Az elképzelt főigazgatói átalakítást Rostás Péter ahhoz hasonlította, mintha a főváros létrehozna egy szuper színházi főigazgatóságot, és betagozná alá az Örkénytől a Radnótin át a Katona József Színházat, létrehozna rendező főosztályt, színész főosztályt meg egy világosító főosztályt, és a központból mondanák meg, hogy az egyes színházakban melyik darabot ki fogja rendezni, és mi lesz majd a szereposztás.

Mint mondta, a BTM múzeumaiban komoly szakemberek sokszor évtizedes tevékenységével olyan tagintézmény-specifikus műhelymunka zajlik, amit nem lehet így központosítani.

Ezt a véleményt képviselte a petíciót aláíró 116 szakalkalmazott. Ez a valaha volt legtöbb embert megmozgató petíció a múzeumok világában Magyarországon

– emlékeztetett Rostás.

A BTM főigazgatója által kezdeményezett SZMSZ-módosítás – jelentős centralizálást tartalmazó – tervezetéből annak támogatói azt emelték ki, hogy végre egységes arculatot és brandet adott volna a múzeumnak, és a párhuzamosságok megszüntetésével a régi intézményi struktúra örökölt egyenlőtlenségeit is felszámolta volna. 

Információink szerint jelenleg a nyolcfős szakmai bizottság a BTM vezetőjének kiválasztási folyamatában egységesen Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója pályázatát támogatta. Itt Népessy Noémi védelmében azt hozzák fel, hogy miután Csorba bejelentette, hogy csak három évre vállalná a főigazgatói tisztséget, háromévnyi mandátumra írták ki a pályázatot, ez pedig felveti, hogy eleve rá szabták a feltételeket. 

Az Aquincumi Múzeum névtelenséget kérő, vezető dolgozója szerint Népessy Noémi leváltásához Rostás Péterrel és Láng Orsolyával kialakult konfliktusa vezetett. Úgy látja,

kettejük aknamunkája vezetett eredményre. Amennyiben visszakerülnek korábbi pozícióikba, a Fővárosi Önkormányzat által remélt konszolidáció helyett a feszültségek és ellentétek további mélyülése és nagy tudású szakemberek távozása várható.

A Kiscelli Múzeum és az Aquincumi Múzeum korábbi vezetői kiemelték, hogy a közöttük és a főigazgató között kialakult konfliktus kizárólag a tervezett SZMSZ-módosítással kapcsolatos szakmai vélemények különbségéből adódott, nem személyes jellegű ellentét. Csorba László főigazgatóságától azt várják, hogy a komoly gyűjteményekkel rendelkező múzeumok működésében is otthonosan mozgó vezető a gyűjteményi anyagok tudományos feldolgozását érintően megérti azok jelentőségét, és támogatja majd a helyben folyó nyugodt műhelymunkát.