Molnár Piroska: Már csak olyan szerepeket néznek ki nekem, amelyek fizikailag megoldhatók

„Mindegyikük halála megérintett” – nyilatkozta Molnár Piroska a pozsonyi ujszo.com portálnak, amikor a sorra eltávozó Nemzet Színészeiről kérdezték.

Haumann Péter halála különösen fájdalmas volt. Nagyon jóban voltunk

– tette hozzá a színésznő, aki azt próbálja elintézni, valamit nevezzenek el a tavaly meghalt színészről, hogy fennmaradjon a neve.

A titok: minden napra van teendő

A 78 éves színésznő – mint fogalmazott – soha nem vár külső segítséget.

Olyankor azt szoktam mondani magamnak, hogy szedd össze magad, Molnár! Vagy elgondolkozom, hogy másoknak milyen az életük, mennyi gondjuk-bajuk van, nekem meg ugye, mennyi jó jutott!

– nyilatkozta a Nemzet Színésze. Hozzátette, a vége mindig az, örül, hogy él. Szerinte nem szabad lemerülni, főleg az önsajnálatban nem.

„Az állandó munka ment meg. Egészen biztos, hogy az rángat ki a bajból. Az állandó tevékenység. Hogy nem hagyom abba” – árulta el a fiatalosság titkát Molnár Piroska, aki szereti, ha minden napra megvan a tennivalója. Ugyanis majdnem minden nap játszik, ahogy fogalmaz,  kilenc futó előadást tart karban, és évente egy-egy új bemutatója van .

Már olyan szerepeket néznek ki nekem, amelyek fizikailag megoldhatók, nem megerőltetők

– mesélte el a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész. Az egészségi állapotáról elárulta, hogy az agya, a memóriája egyáltalán nem kopik, a szeme is úgy-ahogy jó, mert nem kell szemüvegben játszania. „Ha lépcsőznöm kell, és megengedi a szerep, botot veszek a kezembe” – tette hozzá Molnár Piroska.

Látogatás a faluban, ahol gyerekként felnőtt

A Nemzet Színésze – bár Ózdon született – a gyermekéveit az Alföldön, Kunágotán töltötte. Elmesélte, hogy éppen Szegeden turnéztak, majd másnap Békéscsabán játszottak. A sofőr Kunágota felé fordult, hogy a színésznő megnézhesse több évtizede nem látott egykori otthonát.

Bár ne mentem volna! Terveztem én, hogy ellátogatok egyszer, de most ez is váratlanul jött. A templomon kívül jóformán semmire sem ismertem rá

– vallotta be az Új Szó újságírójának Molnár Piroska. 

Mint mondta, megállt a Kossuth utca 48. szám előtt, de nem ismert rá a házra, pedig a tulajdonos szerint hozzá sem nyúltak. „Csak a hosszú, nyitott verandát akartam látni, ahol egykor cigánykerekeztem. Állandó mozgáskényszerem volt. Mondta is anyukám sokszor, hogy csak egyszer mennél végig nyugodtan! De úgy láttam, a verandát beépítették” – fogalmazott kissé szomorúan a színésznő, aki szerint egykor négy iskola volt a településen, most csupán egy működik.

A román határ közelében fekvő faluban ma se óvoda, se orvosi rendelő nincs. Egyedül a templom volt számára ismerős: a szobrok és az oltárkép.