Nem L. Simon László kirúgása az első viharos távozás a Nemzeti Múzeum éléről

Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) alapítási évének. A gyűjtemény ekkor több mint 11 ezer nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmet, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak alkották az MNM első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. 

Miller (1749–1823) jogakadémiai tanárt, könyvtárost még 1803-ban a Nemzeti Múzeum könyv- és éremgyűjteményének őrévé, 1808-ban az intézmény igazgatójává nevezték ki. Halála után a múzeumi igazgatói teendőket – mint legidősebb őrre – Haliczky Antalra (1788–1837) ruházták át, aki amúgy alig 20 évesen került a Nemzeti Múzeumba. Ő volt az intézmény történetében az egyetlen olyan igazgató, aki mindvégig a múzeumban dolgozott, pályája kezdetétől élete végéig. A Nemzeti Múzeum az igazgatása alatt gyarapodott a híres Jankovich-féle gyűjteménnyel, amely megsokszorozta az általa közvetlenül kezelt régiségtári anyagot is – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

Őt követte Horvát István (1784–1846) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, aki a XIX. századi alternatív nyelvészkedés vezéralakja volt. 1837. május 12-től a nádor megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeumot 1843. április 8-ig mint helyettes igazgató minden díjazás nélkül vezette. A húszas évek folyamán egyre inkább ábrándos őstörténeti tanulmányai foglalták le Horvát Istvánt. A bibliában és az antik forrásokban szereplő nevekről ki akarta mutatni a magyar eredetet – írja a mek.oszk.hu.

A tizenkét pont és a Nemzeti dal

1843–1869 között, több mint negyedévszázadon keresztül Kubinyi Ágoston (1799–1873) vezette igazgatóként a Magyar Nemzeti Múzeumot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évei Kubinyi és a Nemzeti Múzeum számára is nevezetesek voltak. 1848. március 15-én délelőtt Petőfi Sándor és Jókai Mór Kubinyi őrizetére bízta a szabad magyar sajtó első termékeit, a frissen kinyomtatott röplapok két példányát, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Annak érdekében, hogy a forradalmi időkben a gyűjteményeket megvédje a fosztogatásoktól, Windischgrätz 1849. januári bevonulása után a császári sereg fővezérétől menlevelet szerzett a múzeum számára.

A gyűjtemények a szabadságharc alatt is tovább gyarapodtak, és Kubinyinak nagy szerepe volt abban, hogy a múzeum gyűjteményei sértetlenek maradtak. Igazgatóságához több meghatározó fejlesztés fűződik:

• alatta szerveződött múzeumi képtárrá az 1836-ban Pyrker János László egri érsek által adományozott jelentős képgyűjtemény, és gyarapodott kortárs festők alkotásaival;
• igazgatása idején fejeződött be a ma is álló múzeumpalota építkezése, és történt meg annak berendezése;
• a Nemzeti Múzeum környékének parkosítása és
• a Múzeumkert létrejötte is az ő korszakára esett.
• A Nemzeti Múzeum épülete az ő igazgatósága idején vált az ország házává is,

hiszen 1861-ben és 1865-ben a képviselőház, 1848-ban, majd 1867-től az új Parlament felépüléséig a felsőház ülésezett a múzeum dísztermében. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1843-ban tiszteletbeli, majd igazgató tagjává választotta.

Élete végéig a múzeumban lakott

Kubinyi után Pulszky Ferenc (1814–1897) vette át a stafétát. A magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja 1869-től szintén hosszú ideig irányította az MNM-t. Az a negyedszázad, amelyet a múzeum élén töltött, az intézmény virágkora lett. A kortársak és az utókor megítélése szerint is ekkor vált az addig provinciális jellegű múzeum európai színvonalú kultúrintézménnyé. Pulszky Ferenc számos testületnek és társaságnak elnöke vagy vezetőségi tagja volt, nélküle jóformán semmi sem történhetett, ami miatt elnyerte a dualizmus „kultúrpápája” elnevezést. Munkáinak és múzeumi működésének köszönhetően nevezte őt az utókor „a magyar régészettudomány atyjának”. Kinevezésétől élete végéig a Nemzeti Múzeumban lakott. 

Báró Szalay Imre (1846–1917) miniszteri tanácsos, iparművészeti író a minisztériumi működése alatt hivatalából következően jól megismerhette a Magyar Nemzeti Múzeumot – 1888-ban ő szerkesztette például a múzeumról szóló háromnyelvű, szép fényképes albumot is –, 1894 végén, Pulszky Ferenc nyugdíjazása után ő lett a múzeum igazgatója. Az intézmény élén eltöltött két évtizedéhez számos fontos eredmény fűződik. Ilyen volt például a Herman Ottó nevéhez köthető Ornitológiai Központ felállítása. 1912-ben az uralkodó bárósággal ismerte el a Nemzeti Múzeum igazgatójának akkor már több mint négy évtizedes munkásságát. 

A sorban a magyar történész, akadémikus Fejérpataky László (1857–1923) következett, aki 1901-től az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója volt, ezt a pozíciót hagyta ott 1915-ben a múzeum vezetéséért: 1920-ig igazgatóként, majd haláláig főigazgatóként állt az intézmény élén. A Magyar Nemzeti Múzeumban a világháborús viszonyok között a gyűjtemények épségének megőrzése volt a legfontosabb feladata.

Fejérpataky főigazgató halála után, 1923 márciusától egy rövid ideig Horváth Géza látta el a főigazgatói teendőket. Ő Magyarországon a gyakorlati (alkalmazott) rovartan megalapítója. Őt váltotta Hóman Bálint (1885–1951) politikus, történész. Hóman alatt került sor a Nemzeti Múzeum palotájának első nagy rekonstrukciójára, amelynek során – elsősorban a tetőtér beépítésével – a múzeum hasznos területét 46 százalékkal sikerült növelni. Főigazgatóként kapta meg az akadémiai tagságot (1929) és a Corvin-koszorút. 1932-ben lett vallás- és közoktatásügyi miniszter, és a következő évtizedben tagja a különböző kormányoknak. 

Bátky Zsigmond (1874–1939) magyar néprajztudós, etnográfus, geográfus 1920-tól tizenöt éven át – a kezdetekben igen nehéz körülmények között – igazgatta a Néprajzi Múzeumot. Őt bízták meg Hóman Bálint főigazgató kultuszminiszterré való kinevezése után a Nemzeti Múzeum főigazgatói teendőinek ellátásával is, amely feladatkörét szintén 1934-ig látta el. 

1934 és 1944 között a Magyar Nemzeti Múzeum – vagy ahogy abban az időben nevezték: Magyar Történeti Múzeum – főigazgatója Gróf Zichy István (1879–1951) művelődéstörténész, festő, akadémikus volt. Még főigazgatósága előtt lett az MTA levelező tagja, és szerzett doktorátust a Pécsi Tudományegyetemen.

Távozása után 1944-től Fettich Nándor (1900–1971) osztályigazgató látta el a főigazgatói teendőket. Az igazolóbizottság jelentése alapján először 1945-ben, majd egy tévesen a nyakába varrt ügy miatt 1949-ben kényszernyugdíjazták, és megfosztották akadémiai tagságától. Ezután napszámosként, üzemi nyilvántartóként, illetve egy játékgyárban is dolgozott. Mint ötvösművész tovább folytatta munkásságát.

Őt követte Huszár Lajos (1906–1987) nemzetközi hírű magyar numizmatikus. Huszár 1945 tavaszától a múzeum megbízott főigazgatója, majd 1946 augusztusától kinevezett főigazgató egészen 1949 januárjáig.

Mihalik Sándor (1900–1969) művészettörténészt, a történelemtudományok doktorát 1949. január végén, Huszár Lajos leváltását követően bízták meg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói adminisztrációjának vezetésével. Ekkor ő már – 1946 óta – a múzeum főigazgató-helyettese volt. 1949 októberében lemondott a főigazgatói teendők ellátásáról, de Fülep Ferenc (1919–1986) megbízásáig, 1951 áprilisáig még ellátta a főigazgatói teendőket. 

Eredetileg öt évre szólt a kinevezés

Fülep Ferencet, a történelemtudomány doktorát 1951-ben nevezték ki a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettesévé. Ettől az évtől egészen haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is volt. Őt követte Fodor István (1943–2021) magyar régész, aki 1986-ban lett a múzeum főigazgatója. A posztot 1993-ig töltötte be. Az igazgatói széket 1993-ban Kralovánszky Alán (1929–1993) régész, muzeológus vette át. Kralovánszky 1983-tól halálig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, de igazgatóként csupán néhány hónapig vezette az intézményt, mert még ebben az évben elhunyt.

Kralovánszky Alán váratlan halála után megbízott főigazgatóként Gedai István (1934–) került az intézmény élére. Gedai múzeumi évei alatt a magyar numizmatika elismert tudósa lett, elsősorban a középkori magyar pénztörténet területén alkotott jelentőset. 1994. május elsejétől lett kinevezett vezetője a múzeumnak. Vezetése alatt jött létre 1996-ban a Nemzeti Múzeum új állandó történeti kiállítása, és elindult a múzeum főépületének nagyrekonstrukciója. 

1999 és 2010 között Kovács Tibor (1940–2013) magyar régész volt az MNM főigazgatója. Az ő intézményvezetői időszakához számos nívós nemzetközi és magyar kiállítás rendezése, valamint társrendezése kötődik, illetve ekkor zajlott le a múzeum átfogó rekonstrukciója. Csorba László (1952–) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA doktora 2010-től 2016-ig igazgatta a Magyar Nemzeti Múzeumot. (2024. április elsejétől ő veszi át a Budapesti Történeti Múzeum vezetését.) Fő kutatási területe az újkori magyar művelődés- és egyházpolitika, valamint a magyar–olasz kapcsolatok története. Utódja, Varga Benedek (1962–) magyar történész, kurátor 2016. július 1-től 2021. július 31-ig volt az intézmény főigazgatója. 

L. Simon Lászlót (1972–), József Attila-díjas magyar írót, költőt, politikust 2021. július 31-én nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává, megbízatása eredetileg öt évre szólt, de Csák János kulturális és innovációs miniszter 2023. november 6-án elbocsátotta a posztjáról.

L. Simon László 2004 és 2010 között a Magyar Írószövetség titkára, 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt. 2012. június 18-tól 2013. február 27-ig a kultúráért felelős államtitkárként dolgozott. Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkári tisztségéből – amelyet 2013 februárjától töltött be – 2016. június 30-án Lázár János kancelláriaminiszter menesztette. 2021. április 15-től 2022. április 30-ig a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integráció előkészítéséért felelős miniszteri biztos volt.

A Nemzeti Múzeumban L. Simon főigazgatósága alatt megújultak a közönségforgalmi terek és az állandó kiállítás is. 2021-ben a Magyar Nemzeti Múzeum lett az év múzeuma a nagy múzeumok kategóriájában. L. Simon menesztése után az új főigazgató kinevezéséig információink szerint Hammerstein Judit főigazgató-helyettes vezeti az intézmény.

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete. Fotó: Jászai Csaba / MTI)