Egy sorozat, amely világszerte kapukat nyithat a magyar történeteknek

A várakozás lassan a végéhez ér, a déli harangszó története pedig megelevenedik. Elkezdődött a vágás, ezt hamarosan követi a VFX, a tervek szerint pedig jövő év végére a nagyközönség is láthatja a Rise of the Ravent, amelyet itthon úgy emleget a köznyelv, hogy a Hunyadi-sorozat. A Robert Lantos producer kezei közt formálódó széria fontos mérföldkő, ugyanis olyan volumenű, többnyelvű alkotásról van szó, amelyre korábban még nem volt példa a hazai filmes világban.

Művész- vagy közönségfilm?

A kanadai magyar filmes az Indexnek arról beszélt, tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy egy alkotás, amely nem angol nyelven készül, és nem angolszász világsztárok játszanak benne, népszerű közönségfilm legyen, de mára a streaming világában ez megváltozott.

Ez a produkció úttörő. Az a feladata, hogy kapukat nyisson világszerte a magyar történeteknek és a magyar filmszakmának. Ennek a kis országnak hihetetlenül érdekes és fontos történelme van. Ami Magyarországon történt, érinti egész Európát, az egész világot. Nemcsak Hunyadi története, hanem sok minden más is. Ezt mi, magyarok tudjuk, talán néhány szomszédos ország is tudja, de a világ nem. Szerintem ezt a kaput most kinyitjuk. Miután nyitva a kapu, már jöhetnek mások is

– fogalmaz a producer. Külön kiemeli, hogy amennyiben a sorozat beváltja a hozzá fűzött reményeket, az egész magyar filmes szakma új szintre emelkedhet:

A magyar művészfilmnek régóta jó a hírneve. Számos sikert aratott fesztiválokon, Oscart is nyert legjobb idegen nyelvű film kategóriában – de ezek sosem voltak népszerű közönségfilmek. Talán a legszélesebb közönséghez az én produkcióm, a Szabó István által rendezett A napfény íze jutott el. Talán azért, mert angol nyelven forgattuk angol és amerikai színészekkel. Bízom benne, hogy mindezen változtatni fog a Hunyadi-sorozat.

A sorozat, amelyet itthon a TV2 fog sugározni, Ausztriában és Szlovéniában szintén adásba kerül, de további országokban még nem egyeztek meg csatornákkal. Robert Lantos először szeretné, ha a tízrészes sorozat első három-négy epizódja elkészülne, mielőtt különféle szerződéskötésekre kerülne sor. Annyit azért elárult lapunknak, hogy azokban az országokban, ahol a történet egyes részei zajlanak – mint Olaszország vagy Németország – már kaptak ajánlatokat, de a koncepcióján ennek ellenére sem változtatott. Amint az első részek teljesen elkészülnek, levetítik a nagy vásárlóknak Amerikában, Angliában, Ázsiában és Európa-szerte.

Jelenleg a vágási fázisban tartanak, amiben a producer aktívan részt vesz – ha teheti, személyesen, ha nem, akkor külföldről egy applikáción keresztül. Ez nagyjából 2024 márciusáig fog tartani, utána jön a VFX, amely további hat hónap. Az első vetítésekre előreláthatóan 2024 októberében kerül sor. Noha még semmi sem biztos, elképzelhető, hogy a szakmai premier olyan eseményeken lesz, mint a MIPCOM fesztivál Cannes-ban, vagy a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál.

Érdeklődés világszinten van, de az a stratégiánk, hogy nem darabokban, hanem együtt mutatjuk be a sorozatot. Nekünk azt kell bebizonyítani, hogy annak dacára, hogy ezt a sorozatot nem angolul forgattuk, versenyképes a világ legnagyobb és legfontosabb televíziós sorozataihoz mérten is

– fogalmaz Robert Lantos.

Grandiózus megvalósítás

A szakmai premierek után az első közönségvetítésekre nagy valószínűséggel 2024 decemberében kerül sor. A nézők ekkor láthatják először teljes pompájában a képernyőkön azt a Nándorfehérvárt, amelyet egy valódi erődítményhez méltón készítettek el az alkotók. Robert Lantos elmondása alapján a lehető legpontosabb ábrázolásra törekedtek:

Szinte egy az egyben építettük fel Nándorfehérvár homlokzatát, és az ostromló törökök valóban hat emelet magas fallal találták szembe magukat. Természetesen a Hunyadi-sorozatban is mélyen nyúlunk a trükkös dobozba, és a legmodernebb megoldásokat is alkalmazzuk. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy egészen más hatása van annak, ha valóban magas vároromról tekintenek le Hunyadi és bajtársai a támadó oszmán csapatokra.

Az alkotók olyan tervvel is előálltak, hogy a díszletet nem semmisítik meg, és nem is szabadulnak meg tőle. Megtartják, hogy a későbbiekben edukációs céllal felhasználhassák, vagy akár turisztikai látványosság legyen belőle.

A sorozat másik jellegzetessége, ahogy arról tavasszal már mesélt nekünk a producer, hogy igyekeztek minden nemzet saját színészeit castingolni adott szerepekre, elkerülve ezzel, hogy „a XV. században mindenki úgy beszéljen Magyarországon angolul, mintha New York-i lenne”. Habsburg Frigyest Laurence Rupp osztrák színész, a szultánt Murathan Muslu török művész alakítja. A pápa szerepére az olasz filmcsillagot, Giancarlo Gianninit kérték fel, míg Barankovics szerb despotát Rade Serbedzija szerb színész formálja meg.

A sorozat törzsgárdáját adó magyar karakterek castingja nem volt mindig könnyű. Noha a Cilleit megformáló Fekete Ernőről azonnal tudták, hogy tökéletes a szerepre, Hunyadi János szerepe kihívás elé állította az alkotókat. Ahogy Robert Lantos visszaemlékszik:

Egy évig tartott a válogatás. Szinte minden színész ebből a korosztályból eljött castingra. Kezdtünk attól félni, hogy nincs Hunyadi Jánosunk, mert Budapesten nem találtuk.

Ősi erő

Végignézve az ország színházait, nem találtak megfelelő színészt a feladatra, ezért elkezdték a határon túli magyar művészek közt keresni. Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és Erdély színházait is átkutatták, majd utóbbi művészei közt bukkantak rá Kádár L. Gellértre.

Eljött Budapestre, és azonnal elfogott bennünket az érzés, hogy: »Na, meg vagyunk mentve, itt van a Hunyadi«. Olyan színész kellett, akiben benne van ez az ősi erő, a harciasság, amelytől hitelessé válik az alakítása – egyszóval olyan valaki, akiből sztár lehet. Ebből a színésztípusból nincs túl sok, de másutt sem a világon

– fogalmazott a producer.

Robert lantos elmondása szerint „nagyjából kétszáz színész és tízezer statisztanap kellett a tíz rész leforgatásához, és legalább egy ménesnyi ló, amelyet 220 kaszkadőr ült meg”. Noha még nem látni a végeredményt, az eddigi információk, képek és felvételek biztatók.

Ritka kivétel

Maga a producer is bizakodó, kivételesnek tartja a Hunyadi-sorozatot. Elmondása szerint korábbi munkái után sokszor maradt hiányérzete, hogy jó lett volna még néhány dolgot kipróbálni, esetleg beilleszteni az alkotásba, de a Rise of the Ravenre ez nem érvényes. Noha gondolkodtak anno abban, hogy az utolsó két részt, amely a nándorfehérvári csatát mutatja be, összevonva, egy játékfilm keretein belül mozikban is levetítik, ettől elálltak. Ennek ellenére minden jelenetet felvettek, amit ehhez szerettek volna, így a sorozatból semmi sem marad ki.

Ez a produkció minden tekintetben kivételes. Kivétel abból a szempontból is, hogy a legtöbb televíziós és filmes produkcióban nagy a különbség az álom és valóság között. T. S. Eliot fogalmazott úgy, hogy a képzelet és a valóság közé árnyék vetül. Itt kivételesen sikerült az álmokat megvalósítanunk. Ez ritkán történt meg a karrieremben. Bár elálltunk a játékfilm ötletétől, de mindent, ami abban benne lett volna, leforgattunk, és éppúgy benne lesz a sorozatban

– fogalmazott Robert Lantos.

Bár még sok munka van hátra, a producer reméli, hogy alkotása beváltja a hozzáfűzött reményeket. Számára azért is fontos Hunyadi János története, mert ahogy Dávid és Góliát párharcában Dávid is tette, Hunyadi minden nehézség ellenére felülkerekedett a túlerőn. Ahogy a producer fogalmaz:

Megállította a megállíthatatlant.

(Borítókép: Rise of the Raven produkció)