Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA könyörtelen kritikust a tévés szereplése óta már felismerik
További Kultúr cikkek
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
Könyörtelen, kekec gasztrokritikusnak mondják, de Vajda Pierre halál nyugalommal csak annyit válaszol erre: van véleménye, amit joga van elmondani, ahogy másoknak is szabadságukban áll. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a véleménye megalapozott, és ezt az az „igazoló jelentés”, gasztronómiai életrajz is alátámasztja, amelyet a Pierre kóstolgat – és hiszed, vagy sem, elégedett címmel most megjelent könyve bevezetőjében olvashatunk.
Menekülés az étterembe
Ez többek között arról szól, hogy Pierre már gyerekkorában étterembe járt – hogy ezt miért tette, mi elől menekült, az kiderül a podcastból, ahogy az is, mit örökölt párizsi bohém édesapjától és mit az édesanyjától, akit egyáltalán nem érdekelt az evés.
Pierre szociológiai megfigyeléseket is tett, például hogy a '60-as években hogyan őrizték a vendéglők a polgári világ nyomait, emberi magatartásformáit, és közben kialakult az az ínyenc ételszeretete, ami a mai napig él, és amit az étteremkritikáiban az Index olvasói is tetten érhetnek.
Az éttermekben főmérnök útnak szólították a 17 éves nyikhajt, aki fényes nappal Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt ivott és bélszínt evett tükörtojással, utóbbi 1966-ban 34 forintba került: a podcastban elmeséli, honnan volt rá pénze.
Valójában az utolsó filléremet is arra költöttem, hogy ezeket az illúziókat megvásároljam. Vonzott a nagyvilági élet, amit a '60-as években a bárokban és bizonyos éttermekben meg lehetett találni
– mondja Pierre, akit hamar elkezdett érdekelni ennek a világnak a kulináris része. Ahogy az étkezésben ínyenc és válogatós, úgy a kritikaírásban is igényes. „Nemcsak az ételt rágcsálgatom, hanem a szavakat is megrágom” – mondja. Könyvéből tudást, tapasztalatot, de leginkább szemléletet kaphatunk arra vonatkozóan, mire érdemes figyelni, ha étteremben, vendéglőben étkezünk.
(Az Index Könyvek gondozásában megjelent Vajda Pierre Pierre kóstolgat – és hiszed, vagy sem, elégedett című könyve itt megvásárolható, előrendelhető.)
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, ide kattintva meghallgathatja.
(Borítókép: Vajda Pierre. Fotó: Szollár Zsófi / Index)