A direktor soha nem gondolta volna, hogy ilyen darabot rendez
További Kultúr cikkek
- A Színházi Kritikusok Céhe nyílt levelet írt Maia Morgensternnek az SZFE zsidó színházi specializációjáról
- Al Di Meola az Indexnek: Szerencsés voltam, hogy időben eljutottam a kórházba
- Szabad szemmel láthatatlan, most mégis megcsodálhattuk
- Elképesztő eltökéltség, akarat és szenvedély árad ezekből a magyar emberekből
- A neves társulat megkongatta a vészharangot, veszélyben látják a színház jövőjét
A Budaörsi Latinovits Színház konkrét kérése volt Kovalik Balázstól, hogy rendezze meg Molnár Ferenc Liliomját, Alföldi Róberttel a főszerepben. Egy nagyon izgalmas feladatot kapott, amihez úgy áll, mint egy nagy kalandhoz: hihetetlen kíváncsisággal. A rendező azonban
soha nem gondolta volna, hogy ezt a darabot ő egyszer megrendezi.
Úgy véli, a szegénységben gyökerező szerelem, mint vezérmotívum, nosztalgikus karaktert ad ennek a történetnek, ami nagyon szép és megrendítő, de már egy másik világban élünk, és nem ez az, amivel feltétlenül azonosulni tudunk, maximum kicsit pityergünk rajta.
Ebben az előadásban Alföldi Róbert játssza majd Liliomot, ami már önmagában jelent valamit, eleve kijelöl az előadásnak egyfajta értelmezési tartományt, és megelőlegez bizonyos állításokat
– fogalmazott Kovalik Balázs, aki hozzátette: szerinte Alföldi Róbert annyira markáns, egyedi jelenség, hogy nem helyettesíthető mással.
Tanácstalanság és kiútkeresés
A rendező arról is beszélt, hogy nem feltétlenül egy társadalomkritikus alkotásról van szó – ahogy Molnár Ferenc darabja sem az –, bár nyilván van benne az is, hiszen egy bizonyos társadalmi réteget mutat be. Szerinte
az az érdekes és fontos itt, hogy az emberek, akik ebben a darabban szerepelnek, hogyan élik az életüket. Hogy mennyire élnek álomvilágban és mennyire próbálnak abból felébredni, már ha próbálnak. Ha pedig felébrednek, az mit jelent rájuk és a szeretteikre nézve. Ismerős kérdések, nem igaz?
Úgy véli, az a tanácstalanság és kiútkeresés, amiben Liliom van, nagyon sokunkat érint: „Dolgok, amikben addig hittünk, egyszer csak elveszítik az értéküket, és eljön az a pont, amikor azt érezzük, így, az adott keretek között már nem csinálhatjuk tovább azt, amit addig”.
Kovalik Balázs elsősorban operarendező, most azonban prózai előadást rendez. Elárulta, attól még hogy több operát rendez, mint prózai színházat, még nem jelenti azt, hogy a színházat csakis zenével tudja elképzelni, sőt.
Nem az az elsődleges kiindulási pontja, hogyan lehet a Liliomot zenés színházzá gyúrni, hanem az, miként tudja feltárni és megmutatni azokat a mélységeket, amelyek az emberi karaktereken keresztül rajzolódnak ki ebben a történetben.