Grétsy Lászlóra emlékeztek követői

A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában című rendezvény díszvendége az ötletadó Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnöke lett volna, ám a konferencia elején bejelentették, hogy a neves nyelvész egy nappal korábban, álmában, békésen elhunyt. 

A vendégeket Blankó Miklós doktoranduszhallgató köszöntötte, majd Bóna Judit, az ELTE dékánhelyettese elmondta, a két szervezet együttműködése régre nyúlik vissza: az Anyanyelvápolók Szövetsége számos ELTE-s rendezvényt támogat. A mostani eseményen hét előadást hallottunk, amelyek egyszerre szóltak a magyar nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 

Bár a jövőt nem ismerjük, az, hogy ilyen sokan összegyűltünk ebben a teremben, nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a magyar nyelvvel, nyelvészettel, nyelvtudománnyal kapcsolatos kérdések milyen sokakat érdekelnek

– mondta Bóna Judit, majd hozzátette: már csak ha körülnéz a teremben, látja, hogy a magyar nyelvre biztosan szép jövő vár. 

A mesterséges intelligencia hatása 

A konferencián a manapság népszerű téma, a mesterséges intelligencia nyelvi kérdései is szóba kerültek. Veszelszki Ágnes nyelvész, kommunikációkutató arról beszélt, hogy hogyan hat az ember-gép kommunikáció a magyar nyelvre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető docense rámutatott, hogy 2022 ősze óta nagyon gyakran használják az emberek a ChatGPT-t.

Az alkalmazás előnyeiről azt mondta: a ChatGPT nagyon nagy adatbázist és sok szöveget használ fel, valamint több forrást egyesít. Komplex elemzéseket tud létrehozni, többféle műfajban szöveget alkotni. Ő például nemrégiben készített interjút egy fiktív 80 éves nyelvésszel, és a ChatGPT kiváló válaszokat adott arra vonatkozóan, hogy mit képzel el a magyar nyelv jövőjéről. Ehhez kapcsolódóan hozzátette:

A jövőben egy újfajta tudásra is szükség lesz: megtanulni jól kérdezni. Hiszen nem elég egy kérdést feltenni, hanem kontextusba is kell helyezni azt. 

A nyelvész kifejtette azt is, hogy a rendszerrel kapcsolatban problémák is feltűnnek. Egyrészt könnyen kezeli a tényeket, kitalál olyan dolgokat, amelyek nem léteznek: például készített már szöveget a Holdon élő medvékről is. Elképzelhető, hogy a fikciót és a realitást olykor összekeveri az MI – magyarázta. 

Ez rámutat arra is, hogy a forráskritikának – tehát hogy mit hiszünk el egy adott szöveget olvasva – nagyon fontos szerepe van

– mondta Veszelszki Ágnes, hozzátéve, hogy az elfogultság is jellemző a ChatGPT-re: amikor azt kérték tőle, hogy mutasson olyan foglalkozásokat, amelyekben sokat keresnek az emberek, akkor tipikusan férfiakat és fehér bőrűeket ábrázolt. A gyengébben kereső foglalkozásokat pedig más bőrszínű és női munkavállalókhoz kötötte. 

A gép átver minket

Ami még felvetődhet, az a plágium kérdése. Vagyis, hogy kié az a szöveg, amit ChatGPT-vel állítunk elő, és ezt a kérdést még nem tisztázták. A jelenség az iskolákban is egyre inkább megjelenik, vagyis elképzelhető, hogy a diákok a beadandókat a ChatGPT-vel íratják meg. 

Az azonban tévhit, hogy 2022-ben kezdtünk el mesterséges intelligenciával foglalkozni. Már az 1950-es évektől kezdve folytak olyan kísérletek, amelyek arra irányultak, hogy az ember és a gép hogyan tudnak legegyszerűbben kommunikálni 

– fogalmazott a nyelvész. Mint mondta, ennek a fejlesztésnek az egyik úttörője Alan Turing brit matematikus és kutató volt. Ő azt mondta, hogy akkor lesz elégséges a gépi kommunikáció fejlesztése, ha úgy tud a gép létrehozni egy szöveget, hogy az egy emberi olvasót megtéveszt – tehát amikor az ember nem tudja eldönteni, hogy az adott szöveget gép írta-e, vagy sem. Sokáig nem is tudta megtéveszteni az alanyokat, ám ez manapság már megváltozott. 

S mennyire hat a mesterséges intelligencia a magyar nyelvre? Veszelszki Ágnes azt mondta: maga a promptolás – azaz amikor instrukciókat adunk a gépnek – biztos, hogy hatással lesz arra, hogy hogyan fogalmazunk a hétköznapi kommunikáció során. Hiszen természetes emberi nyelvvel tudunk utasítást adni a gépnek – már magyar nyelvvel is –, ami újdonság a korábbiakhoz képest. 

A konferencia további előadói is neves nyelvészek voltak: Bóna Judit, Domonkosi Ágnes, Gósy Mária, Ludányi Zsófia, Tátrai Szilárd, Tolcsvai Nagy Gábor és Vladár Zsuzsa. A rendezvényt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával rendezték meg.

Veszelszki Ágnes korábban az Indexnek is nyilatkozott a ChatGPT hatásairól, valamint a deepfake-ről és az MI-alapú képmanipulációról is beszélgettünk vele. A magyar nyelv változásairól Parapatics Andrea, a veszprémi Pannon Egyetem docense beszélt lapunknak legutóbb. 

(Borítókép: Grétsy László 2022. április 25-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)