Feltételezett jogsértéssel vádolják az igazságügyi miniszter döntését

Magyarország vezető jogkezelő egyesületei összefogtak. Az öt szervezet számos előadóművész, irodalmi és zeneszerző, zeneműkiadó, filmszerző, filmelőállító, vizuális művész és hangfelvétel-előállító szellemi tulajdonának jogdíjaiért felel. Közös frontot alkotnak, elmondásuk alapján azért, hogy művészeik megkapják azokat a díjszabásokat, amelyek jogilag megilletik őket.

Az öt jogkezelő egyesület mintegy negyven bírósági pert indított az igazságügyi miniszter döntése ellen, aki határozataiban elutasított olyan díjszabásokat, amelyeket a szervezetek véleményük szerint szabályszerűen nyújtottak be. Úgy vélik, a döntés alkotmányos jogokat sért.

A művészeket képviselő jogkezelők beadványukban hangsúlyozzák, hogy a díjszabásokat szabályszerűen állították össze, ahhoz minden olyan iratot, indokolást csatoltak, amelyet a jogszabályok megkövetelnek. A 2023-ban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtt hónapokig zajló eljárásban a jogdíjfizetők nem jeleztek tiltakozást, a kulturális tárca támogatta a jogdíj-megállapítást, és az SZTNH jóváhagyási javaslattal terjesztette elő a díjszabásokat az igazságügyi miniszternek. Mindezek ellenére a miniszter azokat váratlanul elutasította, nehéz anyagi helyzetbe sodorva több tízezer hazai művészt

– írja az Artisjus az Indexhez eljuttatott közleményében.

Alkotmányos jogokat sért a döntés

A közlemény szerint az elutasítás egyetlen indoka alapján a miniszter a jogdíjak inflációkövetésére a korábbinál részletesebb indokolást kér. A szervezetek bevallásuk szerint „a miniszter 15 éve következetesen alkalmazott jogértelmezésének megfelelően jártak el az iratok összeállításakor”, továbbá „az infláció mértékéről és annak következményeiről a miniszter hivatalból tudott már a díjszabás benyújtását megelőzően” is.

Beadványukban a jogkezelők arról írnak, hogy a miniszter hibát követett el az elutasításkor, ráadásul a döntés alkotmányos jogokat is sért. Úgy látják, az elutasítás több ezer zenei és irodalmi szerző, előadó, vizuális művész és filmszerző megélhetését, valamint a hangfelvétel- és filmelőállító, könyv- és zeneműkiadó bevételeit veszélyezteti, 

Az öt egyesület azt is kiemeli, hogy az elutasítás előtt nem kaptak lehetőséget a teljes körű párbeszédre, érveik kifejtésére, általuk képviselt művészeik érdekeinek érdemi védelmére. Ezért most úgy döntött az öt szervezet – név szerint az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz –, hogy bírósági perben próbálják saját és alkotóik, kiadóik érdekeit képviselni. Mintegy negyven eljárást kezdeményeztek, hogy orvosolni tudják a helyzetet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!