Úgy táncolunk, ahogy a lengyelek fütyülnek

A Népzenészbál már egy több mint tízéves hagyomány. Az a különlegessége, hogy a népzenészek – akik a táncházmozgalomban a tánc alá szolgáltatják a muzsikát – itt egyrészt koncert jelleggel, másrészt a saját maguk szórakoztatására zenélnek egymásnak is.

Berecz István, a Fonó művészeti vezetője lapunknak elmondta, a táncházakban megszokhattuk, hogy egy-két banda, formáció muzsikál, itt viszont rengeteg zenekar lép fel. Az est házigazdája a Népzenészbál alapítója, D. Tóth Sándor lesz, aki a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, valamint a Fonó Zenekar brácsása is, és aki ezt a rendezvényt már évtizedek óta összefogja és szervezi. 

Egyedülálló és csak a Fonóban évente egyszer megtörténő eseményről van szó. A hivatásos táncegyüttesek kísérő zenekarai mellett olyan művészek is érkeznek, akik akár feldolgozásokat is játszanak. De jön például az Eszterlánc is, amelynek tagjai mezőségi adatközlő mesterekkel szoktak együtt muzsikálni. Az eseményen a Magyarpalatkai Banda is részt vesz, amely az egyik, még hagyományosan működő régi erdélyi cigányzenész-dinasztiának talán legismertebb zenekara.

Nagy álom válik valóra

Az esemény külföldi díszvendége a lengyel Sklad Niearchaiczny együttes. Berecz Istvánt arról is kérdeztük, hogy miért pont ez a lengyel banda érkezik a Fonóba. Mint mondta: a Hagyományok Házán keresztül elindult Folk_ME (Folk Music Education for Future Generations) felvétel miatt jönnek Magyarországra, és nagy álmuk volt, hogy zenélhessenek a Fonóban.

A Folk_ME célja alapvetően a Kárpát-medencei nemzetiségek autentikus népzenéjének egy nagyon magas fokon, jó technikai színvonalon és több sávban való rögzítése. Ezt egy pályázat keretében ki tudták bővíteni a V4-országokra, így Magyarországra érkezik a lengyel autentikus népzenét játszó banda, a Sklad Niearchaiczny. A magyar fülnek akár ismerősen is csenghet: dudát, furulyát, hegedűt használnak, és hasonlóan a magyar népzenéhez, kontrakíséret is hallható zenéjükben. 

Január 26-án egy kiállításmegnyitón is játszanak a Platán Galériában, a Lengyel Intézet szervezésében.

Ami a magyarokat és a lengyeleket mindig összehozza

A Fonó művészeti vezetője kiemelte: ahogy Szlovákiában is, úgy a Lengyelországban kibontakozó táncházmozgalomnak is abszolút példája a magyar. Még az egyik legemblematikusabb lengyel formáció, a Muzykanci is a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népzenei együttes, a Muzsikás mintájára kapta a nevét.

Tehát ők nagyon felnéznek a magyar táncházmozgalomra, és mind a szlovákok, mind a lengyelek példának tekintik a magyar népzenét. A magyar táncházas helyeken való játék öröm számukra. 

Mint mondta, ennek kultúrdiplomáciai értéke is van, hiszen ha politikailag távolodik is a két ország egymástól – és ha a történelmi barátság meg is romlik–, a zenében ez az erős kapcsolat továbbra is él. 

A lengyel vendégzenekar mellett több mint tíz magyar együttes muzsikál 2024. január 26-án a Fonó Budai Zeneházban. Az este színpadi műsorral veszi kezdetét: az együttesek egy-egy zenei összeállítással mutatkoznak be. Ezt követően hajnalig tartó táncházi mulatság veszi kezdetét. 

A koncerten fellép

• a Budapest Mezőség Band,
• Havay Viktória és a Horsa Banda,
• a Sergő Zenekar,
• az Eszterlánc Zenekar,
• a Bajkó,
• a Naszály,
• a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekara,
• a B2 Zenekar,
• a Sarjú Banda, valamint a Triolina.

A koncerteket követő táncházban Gombai Tamás és barátai, valamint a Naszály zenekar húzza a talpalávalót.