Többmilliárdos veszteséget okozhat az igazságügyi miniszter döntése

Ahogy arról korábban írtunk már, mintegy negyven bírósági eljárást indít hazánk öt nagy jogkezelő szervezete. Ennek oka, hogy a 2024-re benyújtott inflációkövetési díjszabásaikat az igazságügyi miniszter határozatban utasította el. A szervezetek úgy vélik, díjszabásaikat szakszerűen állították össze, az eljárás során sem követtek el hibát, így bírósághoz fordulnak saját és képviseltjeik érdekeinek védelmében.

Lapunk megkereste mind az öt szervezetet, amelyeknek feltettünk néhány kérdést a perekkel kapcsolatban. Válaszban reagált nekünk:

• az Artisjus főigazgatója, Szinger András,
• a MAHASZ elnöke, Szüts László,
• a HUNGART jogi képviselője, Győri Erzsébet,
• az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) igazgatója, Tomori Pál,
• valamint a FilmJUS Egyesület képviseletében Bánhegyesi Béla és Kabdebó György.

Amennyiben a miniszteri döntést nem semmisíti meg a bíróság – amit a közös jogkezelők kérnek a törvényszéktől –, a várható anyagi veszteség több milliárd forint lesz. Szinger András elmondta kérdésünkre, hogy csupán az Artisjus veszteségei elérnék a 2,3 milliárd forintot, emellett Kabdebó György, a FilmJUS elnöke saját bevételüket nézve nagyjából 200-220 millió forintos kieséssel számol.

15 éven át nem volt erre példa

A miniszter a jogdíjak inflációkövetésére a korábbinál részletesebb indokolást kér, ez alapján utasította el a szervezetek díjszabásait. Hogy ez pontosan mit takar, azzal kapcsolatban a közös jogkezelők is tanácstalanok. A HUNGART jogi képviselője, Győri Erzsébet ügyvéd elmondta, hogy a döntésben nem fejtették ki pontosan, mi a probléma a benyújtott díjszabásokkal:

Erre nem adnak választ az elutasító határozatok sem, ami indoklás szerepel a határozatokban, annak valójában nincs értelme. A KSH által megállapított infláció további magyarázata szükségtelen és értelmetlen, ezt 15 évig nem is várta el tőlünk senki sem.

Az EJI igazgatója, Tomori Pál szerint a díjszabások mindig is a KSH adatait vették figyelembe, továbbá „ennél hitelesebb és részletesebb inflációs adatsor nem áll rendelkezésre.”

A korábban kiadott közleményükben a közös jogkezelő szervezetek azt is sérelmezték, hogy az Igazságügyi Minisztérium részéről – az elutasítást megelőzően – nem kaptak lehetőséget, a teljes körű párbeszédre, érveik kifejtésére, az általuk képviselt művészeik érdekeinek érdemi védelmére. Szüts László, a MAHASZ elnöke úgy fogalmaz:

A közös jogkezelő szervezetek elsődleges kommunikációja az eljárás során a díjszabás benyújtása a jogszabályok által előírt mellékletekkel, indokolásokkal, hatásvizsgálatokkal. A két részt vevő hatóság (az SZTNH és az IM) rendes gyakorlata az, hogy amennyiben nem világos számukra a díjszabás valamely része, megkeresi a jogkezelőket további információk beszerzése érdekében. Sajnálatos módon arra vonatkozóan nem kaptak a jogkezelők megkeresést az eljárás során, hogy egészítsék ki az indokolásaikat az inflációs korrekció magyarázatával. A mi álláspontunk egyébként az, hogy ennek külön részletes indokolását nem követeli meg a szabályozás, de racionális piaci szereplőként magától is értetődik, hogy az infláció mértékével emelni kívánjuk a díjakat.

Kabdebó György, a FilmJUS Egyesület elnöke elmondta, a keresetekkel az a céljuk, hogy megállapítást nyerjen az elutasítás jogsértő mivolta. A közös jogkezelők azt szeretnék, hogy a 2024-ben alkalmazható jogdíjak a törvényben rögzített mértékben emelkedhessenek, ezáltal „a szerzőknek legalább a kettő évvel ezelőtti mértékben növekedhessen a jogdíjbevételük.”

A FilmJUS elnöke szerint „egy ilyen gazdasági környezetben az emelés elmaradása a későbbi emelések esetén is jelentős értékvesztést okozna, amelyet már soha nem lehetne pótolni”. Az Artisjus főigazgatója, Szinger András elmondása alapján a bíróságnak lehetősége van a miniszteri határozatok megsemmisítésére, továbbá a törvényszék új eljárásra utasíthatja a minisztert. 

„Nem volt összhangban”

Az EJI elnöke, Szüts László azt írta kérdésünkre, hogy a közös jogkezelők az igazságügyi miniszter döntését nem csupán a magyar, hanem az uniós, valamint a nemzetközi jog szempontjából is hibásnak tekintik, így ha a bíróság elutasítja kereseteiket, további jogorvoslati lehetőséget keresnek.

Az Index megkereste az Igazságügyi Minisztériumot is az ügyben. Négy kérdést tettünk fel a minisztériumnak, miszerint:

1. Amennyiben a miniszter az infláció mértékéről a díjszabások benyújtását megelőzően is tudott, miért utasította el a díjszabásokat, és kért a jogdíjak inflációkövetésére a korábbinál részletesebb indokolást?
2. Amikor a benyújtott díjszabásokban a minisztérium hibát vagy hiányt észlelt, miért nem vették fel a kapcsolatot a szervezetekkel, és kaptak lehetőséget a jogkezelők, hogy saját és képviseltjeik érdekeit szakmai konzultáció keretein belül megvédhessék?
3. Mi az álláspontjuk arról, hogy az öt szervezet szerint a benyújtott díjszabások elutasítása alkotmányos jogokat sért?
4. Hogy szeretné a miniszter úr és a minisztérium rendezni a kialakult helyzetet?

A feltett kérdésekre kapott választ lapunk teljes egészében közli:

(Borítókép: Tuzson Bence 2023. december 8-án. Fotó:  Szigetváry Zsolt / MTI )