Bár egészen biztos, hogy sokkal többen jutnak el Magyarországról Thaiföldre, Vietnámba, sőt még Balira is, mint a felkelő nap országába, mégis az derült ki egy kutatásból, hogy minden harmadik magyart a japán kultúra érdekli leginkább. Hogy csak a legáltalánosabb kapcsolódási pontokat említsük: a szusi, a szamurájok, a gésák, az anime, az ikebana – és akkor nem beszéltünk még a harcművészetekről, na meg az autóiparukról.
És persze nyilván szerepe van ebben a kötődésben a filmeknek is. Talán nem annyira Kuroszavának, mint inkább az olyan populáris moziknak, mint a Fekete eső, Az utolsó szamuráj, az Egy gésa emlékiratai, a Kill Bill vagy a Wasabi – mar, mint a mustár. Ezen a ponton pedig meg is érkeztünk a felmérés okához, ami nem más, mint a 2024. február 27-én debütáló Sógun-sorozat.
A siker gyakorlatilag előre borítékolható, mert a reprezentatív kutatásból az derül ki, hogy Japánról minden második férfinak rögtön a szamurájok ugranak be, míg a nők a cseresznyefa-virágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják az országot. Dr. Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora szerint mindez nem meglepő, hiszen a 80-as években ugrásszerűen nőtt itthon is a japán kultúra iránt érdeklődők száma, aminek több oka is volt.
James Clavell A sógun című regényének 1975-ös megjelenése egybeesett Japán gazdasági felemelkedésének a korszakával. A világ akkortájt értetlenül állt a japánok titka előtt: hogy lehet az, hogy egy háborút vesztett nemzet, egy ásványi kincsek híján lévő gazdaság, egy természeti csapásoknak kitett ország a világ leglátványosabb gazdasági felemelkedését produkálja?
Ennek megértéséhez és a japánok jobb megismeréséhez nyújtott segítséget a regény – amelyből 1990-re világszerte 15 millió példányt adtak el –, illetve a ’80-as években nálunk is sugárzott filmsorozat, aminek a nézettsége rekordokat döntött. A könyv cselekménye William Adams igaz történetét dolgozza fel, aki feltehetően az első angol volt, aki elérte a felkelő nap országát.
A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. A sógun című, tíz részből álló minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját.
A japanológus szerint nem csoda, hogy a szamurájok ilyen nagy hatással voltak a válaszadókra, hiszen a japán kultúra szerves részét képezték mindig is. A szamuráj egy magas társadalmi rangot jelentett, amelyre büszkék voltak viselőik, és ez még a mai Japánban is így van.
Annak ellenére, hogy a kasztrendszert 1868-ban eltörölték, a japánok titokban a mai napig számontartják a származást.
Régen a harcművészetek ismerete alapvető készségnek számított a társadalom valamennyi rétegében, de elsősorban a szamurájoknál, akik professzionális harcművészekké képződtek hosszú évtizedek gyakorlása révén. Karddal keltek, karddal feküdtek, de egyben valódi kiváltságosok voltak, hiszen ők alkották a társadalmi hierarchiában a legmagasabb osztályt. A névviseléstől kezdve a fegyverviselés jogáig, öltözködés, áthaladási elsőbbség és térhasználat is megillette őket.
Érdekesség, hogy szamurájok nők is lehettek, elsősorban származási jogon, de voltak, akik a professzionális harcosok (busi) kaszt tagjaként harci kiképzést kaptak, és csatákban is részt vettek. Ők voltak az úgynevezett onna-bugeisák, akik elenyésző számuk ellenére beírták magukat a történelembe.
A sorozatot nézve azok sem fognak csalódni, akiket más érdekel az országgal kapcsolatban. A felmérés azt mutatta, hogy a magyarok felét a természeti szépségek vonzzák leginkább Japánban, míg a megkérdezettek több mint harmada a hagyományok, mint például a teázási ceremónia, a szumó, a kimonó iránt érdeklődik; egy másik részük pedig a történelem és az építészet, vagyis főként a sintó szentélyek és a várak miatt utazik oda.
Ezt a világot ismerhetjük meg alaposabban a hónap végén induló sorozatból.
(Borítókép: Disney+)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
