Több apasági per indult a világhírű magyar művész ellen, az anyja szülőtartást követelt

Cziffra György mélyszegénységbe született, rossz körülmények között éltek a családjával, amikor még gyerekként felfedezték a zenei tehetségét. A Zeneakadémiára – mint csodagyereket – fel is vették, de aztán tinédzserként, fiatal felnőttként beszippantotta az éjszakai élet, a bárok, lokálok világa.

Úgy érezte, nem fogadja be a magyar komolyzenei élet, és talán ez vezetett odáig, hogy nem találta a helyét itthon, és 1950-ben a feleségével – az Arizona lokál egyik, egyiptomi származású táncosnőjét vette feleségül – és a fiukkal megpróbálták illegálisan elhagyni Magyarországot.

Nem nyugat felé indultak, hanem Csehszlovákiába – ez később enyhítő körülmény lett –, embercsempészek segítségével. Később váltottak irányt Ausztria felé, amikor is lakossági bejelentésre elfogta őket a csehszlovák állambiztonság, és átadta őket a magyar hatóságoknak

– meséli Viszket Zoltán történész-levéltáros, a Mit rejt a Cziffra-dosszié? – Az emigráns zongoraművész: Cziffra György és az állambiztonság című kiállítás kurátora. Cziffra és felesége börtönbe, a gyerekük nevelőintézetbe került, de olyan rossz körülmények közé, hogy az átvételi elismervényben a nevelőotthon igazgatója nem tudott garanciát vállalni érte.

Börtön és apasági per

Börtönmunkaként Cziffrának követ kellett törnie, ami úgy tönkretette a jobb csuklóját, hogy utána már csak csuklószorítóval tudott játszani. 1956-ban aztán végleg elhagyta az országot, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a Cziffra György Fesztivál keretében nyíló kiállításon kiderül – és a kurátor, Viszket Zoltán is mesél erről az arútluK podcastban –, hogy miért és hogyan figyelték őt meg.

A beszélgetésben elhangzik még, hogy 1950-ben többek között azért akarta elhagyni Magyarországot, mert több apasági pert is benyújtottak ellene – amit egyébként ő sem hallgat el a visszaemlékezéseiben –, de ami talán még érdekesebb, hogy az édesanyja beperelte szülőtartásért, amit meg is ítéltek neki.

A tárlat 2024. február 14-én nyílik, és szeptember 22-ig látogatható. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Érdemes a programot is figyelni, mert vetítés, beszélgetés is kíséri a kiállítást.

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, ide kattintva meghallgathatja.

  (Borítókép: Viszket Zoltán. Fotó: Németh Kata / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!