Egymilliárd forint a biztosítási díja, mégis ingyen látható
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kultúr cikkek
-
Bodrogi Gyula a gyorshajtásáról: 40-es táblánál 100-zal mentem - Az orvosok sem tudják, mi baja a híres magyar színművésznek
- Kínos, amikor egy politikus nem kap kellemetlen kérdéseket
- Két és fél év után lezárult Britney Spears és az apja közötti pereskedés
- Nagy Ervin szerint most kell kiállni karddal a kezünkben
„A római iskola a két világháború között, illetve aztán a harmincas, negyvenes években tulajdonképpen hivatalos iskola volt, erről a nyolcvanas években P. Szűcs Julianna művészettörténész írt egy nagyon kiváló munkát, de azóta nem igazán foglalkoztak ezzel a témával. Mi ráadásul sokkal tágabb értelmezést szerettünk volna adni az egésznek, arra voltunk kíváncsiak, kik azok a magyar festők, akik valaha is megfordultak Rómában vagy Olaszországban. Hát, elárulhatom, hogy mindenki...” – kezdte a beszélgetést Kelen Anna.
Magyar hatások
A kiállítás új kutatásokra is alapoz, és megmutatja, hogy Itália milyen inspiráló hatással volt a magyar képzőművészetre. Róma korábban inkább csak kötelező látnivaló volt az európai képzőművészek számára, az 1800-as években alapvetően inkább Bécsbe jártak ki a magyar festők tanulni, aztán itthon is elindult a Képzőművészeti Akadémia. Ekkor már szinte elvárás volt a festőktől, hogy menjenek ki Rómába, és tanuljanak.
A kiállításból azonban nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy Róma hogyan hatott Budapestre és a magyar alkotókra, hanem azt is, hogy Budapest esetleg hatott-e Rómára.
A két világháború között nagyon intenzív és élénk kulturális élet és olasz–magyar kapcsolatok voltak. A kulcsfigura Gerevich Tibor művészettörténész volt, korábban az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója. Ő álmodta meg az úgynevezett római iskolát, ami egy ösztöndíjprogram volt, és máig fogad ösztöndíjasokat
– tette hozzá a kurátor.
A művek nagy része magángyűjteményből származik, de múzeumoktól is kölcsönöztek a szervezők, sőt egy, a galéria által restauráltatott üvegablakot is kiállítanak.
A tárlat egyik szenzációja Csontváry Kosztka Tivadar magángyűjteményben lévő festménye, egy éjszakai taorminai látkép, amely már hosszú évtizedek óta nem volt látható.
A beszélgetésben szó esett többek között arról is, megéri-e egy eladásra specializálódott galériának kiállítást szervezni (miközben az egyik kép biztosítási díja egymilliárd forint), hogyan épül fel a szóban forgó, a kiállítás struktúráját adó tanulmánykötet, illetve hogy mitől függ, egy-egy adott magyar művész melyik európai nagyvárosba ment ki tanulni, esetleg telepedett le.
A tárlat 2024. február 22-én nyílik, és március 28-ig várja az érdeklődőket.
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, amelyben a Cziffra-dossziéról beszélgettünk Viszket Zoltán történész-levéltárossal, vagy esetleg újra meghallgatná, ide kattintva megteheti.
(Borítókép: Kelen Anna az Index Kultúra rovatának podcastjában 2024. február 16-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
