Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMPogány Induló a dohányboltból ugrott ki az MVM Dome-ba
További Kultúr cikkek
A közönség átlagéletkora nagyjából húsz lehet, csak elvétve látni harmincon túli nézőket a tömegben, ám nincs ezen mit csodálkozni, tekintve, hogy Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell is egy átlagos tizenéves srác – átlagon felüli élettel és karrierrel.
Őrültek háza a Dome
A „takonygyerek” Pogány Induló a koncert elején a Nemzeti Dohányboltban összetűzésbe kerül Beton.Hofival – természetesen csak poénból, a kivevítőkre biggyesztik a veszekedős videót. A „dohiból” ugrik ki a színpadra a fiatal zenész, és máris üvölt a Gengetek ellen a Vagy Mindent Vagy Semmit albumról.
Első ránézésre – mindenféle negatív felhangtól eltekintve – egy kisfiú; a babaarc és a gyermeki mosoly még bőven látszik. Ha kinyitja a száját, azt hinnék, valaki más beszél vagy rappel: hangja férfias és felnőttes, kicsit túlságosan is, már ha az összképet nézzük. Ilyen mély hanghoz nem ennek a srácnak a külsejét társítanánk.
Bár a küzdőtér első soraiban a hangzás nem kristálytiszta, Pogány Induló dörmögését akarva-akaratlanul bárhonnan is jól hallani.
Pólóját néhány perc után lekapja, mellkasán ott virít, hogy Szeged: a szülőföldjére utal, szemével meg a közönségre céloz. Úgy keresi az emberek tekintetét, mintha csupán tízen, nem pedig tízezren lennének az épületben. Igyekszik mindenkivel kontaktust teremteni, öröm látni, hogy ennyire jól és sokat kommunikál közönségével.
Színpadra született
Bár a bulit nagyrészt félmeztelenül tolja, fenyítőbe' van, későbbi öltözékeivel több oldalát is megismerhetjük:
- az édesanyjáról rappelő Pogány Induló csinos ingben,
- a barátaival rappelő Pogány Induló vörös, Broke feliratú dzsekiben mozog a színpadon.
Jelenléte olyan erős, hogy azt sugallja, mintha évek óta ezzel foglalkozna, ám szó sincs ilyesmiről. Ő az a bizonyos „erre született” jelenség – mintha egyenesen a Dome színpadára született volna le 2005-ben.
Ennek ellenére, férfi létére, elsírja magát – persze csak a színfalak mögött –, hiszen a bulival az álma vált valóra. Egyetlen év alatt jutott olyan magasságokba, amire korábban talán még nem is volt példa itthon, pláne nem tizenévesen, és pláne nem a hiphop világában.
ÚGY TÖRT FEL, MINT A TALAJVÍZ,
és még csak most kezd belelendülni. Kérdés, meddig juthat el...
És jöttek a barátok: Ótvar Pestis, ekhoe
Pogány Induló kollégiumi haverja, Ótvar Pestis a Monti Csárdásának alapjára íródott J11-ben szólal meg először, és érkeznek az ismerős szavak.
Mindig lesz olyan, ki korábban kezdi
Sajnos én nálatok korábban kezdtem.
Ez van. És milyen igaza van...
Aztán a trió kiegészül ekhoe-val a 12+1 erejéig.
Tesó, ekhoe, vágod?
– hallatszik időnként a közönség soraiból a jól ismert kifejezés, amely az elmúlt hónapokban valódi mémmé vált. A három fiatal rapper összhangban van, nem dominálják le egymást, mindenki tudja a helyét, a szerepét, a feladatát ebben a kerek egészben, amit közösen alkotnak.
Előttünk áll az újgenerációs hiphop triumvirátusa.
De az idősebb generáció is beköszön. Úgy tűnik, mostanában nincsen koncert Beton.Hofi nélkül, aki két számot is eltol a fiatal zenésztárssal, ahogy Hibrid és VZS is. Beton.Hofi láttán a közönség valahogy mindig megőrül, nincs ez másképp most sem. Alig akarják leengedni a színpadról.
Érdekes featek
Hibridre szívmelengető gondolatokkal hivatkozik a srác, majd betolja őt a színpadra. A rapper néhány éve lebénult, innen a kerekesszék, de kiszáll a székből, és mozdulatlanul ugyan, de a lábain állva tolja el a Whoo című dalt. Hamarosan csatlakozik hozzájuk VZS is, aki Pogánnyal és Hibriddel közösen a Zárkát, a közönség (látszólag) egyik kedvenc számát rappeli el, mielőtt egy saját dalt adna elő.
Kétség sem fér azonban hozzá, hogy legtöbben a Parno Graszttal közös Székelykaput skandálják, az egész Dome egy emberként énekel a cigány népzenei együttessel, amely a Pogánnyal közös produkció után a fiú egyik kedvenc dalát, a Már nem szédülököt is elénekli.
Elképesztő megtapasztalni, ahogyan a generációk és stílusok elegye létrehoz valami egyedi, soha nem hallott produktumot.
Mert ezen a koncerten a gengszterrapper bizony hegedülni kezd, és megmutatja, hogy a klasszikus(abb) muzsika is a vérében van. Szó sincs keménykedésről, hiába tűnhet úgy, ebből a fiúból úgy buknak ki a jobbnál jobb gondolatok, ahogy buknak rá a kamaszlányok.
Szemtelenül fiatal, és épp a korából adódó huncutsága miatt fér bele az is, hogy Pogány Induló Hibrid kerekesszékébe pattan, és száguldozva szalutál a színpadon, meg az is, ahogyan édesanyja előtt húzza le a kerítésszaggató páleszt – és számol be arról is, hogyan szívott néhány cigit a koncert előtt.
Hogy a produkció része vagy sem, e sorok írója előtt rejtély marad, de a koncert végéhez közeledve egy fekete Mercedes is begurul a színpad mellé. Pogány gyanakodva néz a kocsira, nem szól semmit. Az autó aztán visszatolat, a jelenetet kamerázó kamasz fiúk röhögcsélve rögzítik a bizarr jelenetet.
Az est legnagyobb meglepetése azonban Khaze megjelenése. A rapper a napokban szabadult a börtönből, másfél év után tért vissza a színpadra. A háttérben végig Free Khaze felirat villog, Pogány Induló pedig zenésztársát megölelve búcsúzik a közönségtől és az MVM Dome-tól.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)