Nyáry Krisztián: A Lolita egy klasszikus pedofil történet

„A mi normáink szerint minden olyan szexuális cselekményt pedofíliának nevezünk, amelyet felnőtt korú személyek kiskorúakkal szemben hajtanak végre. Ám a kultúrtörténet különböző koraiban a felnőtt-gyermek testi viszonynak más és más volt a megítélése. A görög és a római antikvitásban például enyhén szólva másképp értelmezték” – mondta az Indexnek Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója.

A saját korunk erkölcsi szabályait el kell fogadnunk, de ez nem jelenti azt, hogy a római, a görög, az indiai vagy bármilyen távoli kultúrában megjelenő művészeti alkotásokat – köztük az irodalmi műveket –, amelyek nem így tekintenek a pedofíliára, azokat ki kellene törölnünk. Egyáltalán nem, inkább kontextusba kell helyeznünk. El kell magyaráznunk, hogyan gondolkodtak régen, az miért nem volt helyes, és hogy jelenleg hogyan gondolkodunk róla.

Nyáry Krisztián jelentős problémának tartja, amikor a szerzőt összemossák könyvének pedofil karakterével. „A legtöbb író saját magából építkezik, de akkor sem azonosítható vele. Tiltakoznak is ellene.”

Ebből a szempontból Vladimir Nabokov 1955-ben megjelent Lolita című kötete számít a világirodalom egyik legmegosztóbb alkotásának. Nyáry szerint ez klasszikus pedofil történet, amelyben a felnőtt férfi egy már épp nem gyerek-, mégis fiatalkorú lánnyal kerül szerelmi viszonyba.

„Ha a történetet valóságként fognánk fel, egy pedofil kapcsolat dokumentumaként, az minden törvénnyel szembemenne, és jogosan tiltakozhatnánk ellene, de ez egy irodalmi mű, amelyet kontextusba kell helyezni. Pont arra való, hogy lehessen róla beszélni.”

A jelenség lelki mozgatórugói

A népszerű irodalomtörténész szerint Nabokov műve a világirodalom egyik csúcsához, Thomas Mann Halál Velencében című novellájához hasonlít. A történetben egy öregedő művész egy kamaszkorú fiúba szerelmes. „A műben nincs szexualitás, csak a vonzalmat ábrázolja. Persze ezt is lehet pedofíliaként értelmezni, mégis valami másról – főként az elmúlással való szembenézésről – szól, az irodalom megemelt szintjén.”

Valószínűleg egyik mű sem alkalmas arra, hogy egy 12 éves gyerek kezébe adjuk, de arra igen, hogy a középiskolában beszéljünk róla, mint ahogy az antikvitás irodalmáról is. Az olvasót nem kell gyereknek tekinteni, akkor sem, ha történetesen gimnazista.

Nyáry Krisztián megjegyezte: ezek ráadásul olyan témák, amelyekre a kamaszok kíváncsiak – nem azért, mert ők is ehhez vonzódnak, hanem mert egyszerűen ott van a világban, a kultúránkban, akár mint veszély. Az irodalmi ábrázolást azért is tartja fontosnak, mert ennek köszönhetően egy kicsit megismerhetjük a jelenség lelki mozgatórugóit.

„Ha ezt betiltjuk, és azt mondjuk, hogy a Halál Velencébent nem szabad elolvasni, mert csúnya és pedofil könyv, attól például egy kíváncsi 16 éves gyerek nem fog meghátrálni, legfeljebb nem irodalmi műveket fog keresni, hanem egy kattintással megtalálja a témát az interneten, akár pornográfia formájában.”

Petőfi verseiben is megjelenik

Arra a kérdésre, előfordulhat-e, hogy ezen könyvekre fólia kerüljön, Nyáry így felelt: „A törvény nem a pedofíliára, hanem a homoszexualitásra vonatkozik. Az egyik legnagyobb problémája pedig az, hogy a kettőt összemossa. Ráadásul úgy teszi, hogy a jogszabály körüli kommunikáció arra utal: a pedofília csak azon verziója veszedelmes, amikor egy felnőtt férfi egy kisfiút próbál megrontani. De ha megnézzük a kiskorúak elleni szexuális visszaélések statisztikáját hazánkban, kiderülhet, hogy az esetek 90 százalékában a bántalmazást egy kiskorú lány szenvedi el egy felnőtt férfitól.”

A jogszabály szerint ráadásul azok az irodalmi vagy akár ismeretterjesztő művek is tiltottak, amelyek kritikusak a homoszexualitással vagy annak valamiféle válfajával szemben. „És itt a pedofília mellett a gyermekvédelemtől is messze vagyunk, mert ez a törvény attól a tudástól akarja megvédeni a gyermekeket, hogy vannak, akik a saját nemükhöz vonzódnak.”

Nyáry Krisztián szerint ezzel az erővel az európai irodalom meghatározó részét ki lehetne törölni, az Iliásztól Shakespeare szonettjein át Thomas Mannig. „Ha nem a homoszexualitást nézzük, hanem a pedofíliát, akkor az antikvitás irodalmának szinte egésze fennakadna a rostán. Általános gyakorlat volt, hogy egy felnőtt, házas férfi kiskorú vagy serdülő fiúval folytasson valamiféle szerelmi viszonyt, és ez a költészetben is bőséggel megjelenik.

De amikor kiskorú lánnyal csinálják ugyanezt, akkor annyira nem is kell visszamennünk az időbe. Ezt a jelenséget a magyar szerelmi költészet is gyakran ábrázolja. Petőfi Sándor Cipruslombok Etelke sírjáról című versciklusa például egy 15 éves lányhoz íródott, Vörösmarty Laurája pedig 16 éves volt, amikor a 41 éves költő beleszeretett.

Bírósághoz fordultak

Nyáry Krisztiánnal arról is beszéltünk, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal nemrégiben ötmillió forintos pénzbírsággal sújtotta a Líra Kiskereskedelmi Kft.-t, mert az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet egy iskolától és egy templomtól is 200 méteres távolságon belül fekvő könyvesboltban árulta. 

Az ügyben bírósághoz fordultunk. Egyébként a Librit tavaly tavasszal ugyanennek a könyvnek a fólia nélküli forgalmazásáért egymillió forintos bírsággal sújtotta a hatóság.

De jelenleg nem ez az egyetlen hasonló eset a Líra háza táján. A cég kreatív igazgatója azt mondta: tavaly ősszel országszerte több ellenőrzést kaptak, amelyek egy részéből büntetés lett.

Bizonyos összeghatár fölött mindig bírósághoz fordulunk, de csak akkor, amikor a jogszabály mellett az ellenőrzési folyamat következetlen. Ugyanazért a könyvért az egyik megyében nem jár büntetés, a másikban néhány tízezer forintot, míg a harmadikban akár többmilliós bírságot is kiszabnak. Amikor jelentősebb tételek vannak, akkor bírósághoz fordulunk. De ha ez néhány tízezer forint, akkor azért sem, mert az ügyvégi és perköltség többet elvinne.

A Fővárosi Törvényszék nemrégiben ítéletet hozott a Líra könyvesboltokat sújtó 12 millió forintos rekordbüntetés ügyében, amiért nem fóliázta be a Heartstopper – Fülig beléd zúgtam (Szívdobbanás) című könyv példányait a boltjaiban. A Líra egy vesszőhibára hivatkozva fellebbezett a büntetés ellen, a bíróság pedig nekik adott igazat.

Starcz Ákos, az Index vezérigazgatója a Libri felügyelőbizottságának a tagja.

(Borítókép: Nyáry Krisztián 2022. március 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)