Csípős reakciót váltott ki Csák János bírálata a Zeneakadémia ügyében

„Az egyetem iránti elkötelezettségünk és a közösségünk érdekeinek védelmében fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az interjúban foglaltak nem tükrözik az intézmény valóságos működését és az ott folyó tevékenységeket” – kezdi posztját a Hallgatói Önkormányzat (LZFE JÖK).

Szerintük az az állítás, hogy a „Zeneakadémia az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény az országban, amellyel a minisztérium nem tud együttműködni”, nem állja meg a helyét, ugyanis az egyetemi Szenátus és a HÖK is próbál együttműködni, csak a minisztérium „válaszadási képességei” nem célravezetőek.

Azt is leszögezik, hogy a rektorválasztás folyamatát ért vádak sem fedik a valóságot, hiszen a HÖK szenátusi tagjai „személyes tárgyalásokat folytattak több potenciális jelölttel, köztük Kutnyánszky Csabával, Tóth Péterrel, illetve Keller Andrással is”. Az eredményeket a szenátus többi tagjával is megosztották, a tárgyalások pedig az „objektivitás és a demokratikus elvek mentén, az egyetemi közösség érdekeit szem előtt tartva” történtek. 

Csák János elmondta, hogy szerinte a rektorhelyettes nem tudja „kordában tartani” az intézményt, de mivel konkrétumokat nem mondott, így a HÖK sem tud ezzel érdemben mit kezdeni. Szerintük a rektorhelyettesek mindenre gyors és pozitív visszajelzéseket adnak, bármivel is fordul hozzájuk a Hallgatói Önkormányzat. Viszont a stabil gazdasági háttér megteremtése az állam által kinevezett kancellár feladata lenne, ez pedig nincs meg – mint ahogy arról már írtunk bővebben az Indexen –, ezért a kritikák a HÖK részéről „kizárólag az egyetem munkakörülményeinek nagyfokú romlására, a tömeges felmondásokra és az intézményi struktúra átalakítására vonatkoznak”.

Ezek az ügyek közvetlenül befolyásolják az oktatás minőségét és a hallgatói életet, ezért kívánatos, hogy minden érintett fél nyílt és konstruktív párbeszédet folytasson ezek megoldása érdekében

– emelték ki, hozzátéve, hogy a kritikáik építő szándékúak. Viszont azt mindenképpen cáfolják, hogy jelentős, 20 százalékos növekedést kaptak volna az egyetem finanszírozására, hiszen a kancellár tavaly decemberben azt mondta az egyetem szervezeti egységeinek vezetőinek, hogy „felhívom figyelmüket arra a körülményre, hogy az intézmény 2024. évi elemi költségvetése nominálisan gyakorlatilag az ideivel egyezik meg. Emiatt kiemelten fontos az észszerű, takarékos tervezés, a lehetséges kiadáscsökkentési intézkedések feltárása és bemutatása.” Ebből tehát az derül ki, hogy Csák János nincs tisztában a Zeneakadémia támogatási forrásainak mértékével. 

A HÖK kiemelten kéri a minisztert, hogy az interjúban elhangzottakat gondolja át, és lehetőség szerint tisztázzák a felmerült kérdéseket, hogy ezzel is „kommunikáció kezdődjön el a fenntartó és a diákság között”.