Átfestik a vadonatúj, védett falakat, rájuk sem fogunk ismerni

Az arútluK podcast vendégeivel többek között arról beszélgettünk, hogy:

• Jó ötlet-e újabb fesztivált szervezni?
• Miért kell befesteni fénnyel a Skanzent?
• Lángra kaphatnak-e a nádtetők?
• Mire példa Kapolcs és Ozora?
• Hogyan lehet bevinni a népzenét a partikultúrába?
• Lehet-e aludni a tisztaszobában?

A fekete öves kultúra- és fesztiválszervező Horváth Lászlótól arra voltunk kíváncsiak, miért gondolta, hogy újabb rendezvényre van szükség a magyar fesztiválpiacon. A podcastban elmeséli, hogy a fényfestőkkel Kishegyesen, a DombosFesten több mint tíz éve dolgoznak együtt, ahol újjávarázsolták a helyszínt, mindenki a csodájára jár, a Skanzennel pedig néhány éve indult az együttműködés a PajtaKult keretében. Tavaly, a Múzeumok Éjszakáján már volt egy közös estjük, kipróbálták a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépített új erdélyi főteret, ami zseniális.

Fehér házak, utcasorok

„Ez az erdélyi főtér úszott tavaly fényözönben, fényfestészetben: páratlan miliő keletkezett” – meséli a Fonó Budai Zeneház főigazgatója, a PajtaKult ötletgazdája, aki szerint a különleges fehér utcasorok, homlokzatok kihívást és inspirációt jelentenek a fényművészeknek. A Skanzen területe tehát adta magát, hogy egy olyan, fényművészetre épülő fesztivált rendezzenek, amilyet még a fővárosban sem sikerült létrehozni.

A Skanzen dobogós fesztiválhelyszín, mert van hol parkolni, változatos programokat lehet az embereknek kínálni, és tényleg gyorsan múlik az idő. Ezt szeretnénk bebizonyítani a Kandela név alatt: fény és összefogás – Skanzen már fényben”

– mondja Horváth László, aki szerint azt a kétszáz éves kultúrát, ami a Skanzenben fellelhető, a mai kor kihívásaira válaszul, a mai kor technikai adottságaival, zenéivel szimbiózisban lehet működtetni. „Ez a válaszunk a fesztiválpiac kihívásaira, hogy nem épített városokban, konténerekben és sátrakban kell gondolkodni, hanem természetes miliőben.”

Horák Dávid fényfestőművész elmeséli, hogyan, milyen színekkel, formákkal készülnek egy-egy helyszínre, és hogy a Skanzenben a népi motívumok adták magukat. „Az erdélyi főtérben rettentő nagy a potenciál, szép épületek vadonatúj, gyönyörű falakkal, ezeket mi úgymond kicsinosítjuk.” Arra Dávid sem tudott választ adni, hogy a magyar fényfestők miért lettek ilyen népszerűek és sikeresek a világban, de tény, hogy sokan jelennek meg a művészetükkel nemzetközi eseményeken is.

Az új, kétnapos zenei és művészeti fesztivál 2024. május 31-tól június 1-ig várja a látogatókat egyedi fényalkotásokkal, koncertekkel, táncházzal és különleges dunakanyari gasztronómiai kínálattal.

Aki pedig lemaradt az arútluK előző beszélgetéséről, az ide kattintva meghallgathatja.

(Borítókép: Horák Dávid és Horváth László. Fotó: Daragó Napsugár / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!