Románia
–
Ukrajna
–
Ezért megy el Orbán Viktor a türk tanácsba, és beszél keleti nyitásról
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kultúr cikkek
-
Milliárdokat érő festményt találtak egy buszmegállóban - Bartis Attila: Mi el tudunk bánni a saját íróinkkal önerőből is
- Tabuk nélkül: „K**va nehéz vitatkozni egy haldoklóval”
- Veszprémben tarolt az agyonvert orvos, Semmelweis története
- Sosem találná ki, hogyan alakult meg az egyik legnépszerűbb magyar zenekar
Eltagadott igazság – Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről címmel járja körül a Válasz Online kiadványa azt a mindannyiunkat foglalkoztató kérdést, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, kikkel állunk rokonságban, mire lehetünk büszkék. A Válasz Offline bukazinról két szerkesztőjével, Ablonczy Bálinttal és Borbás Barnával beszélgettünk az Index kulturális podcastjában.
A közéletben és a magánbeszélgetéseinkben is érezhető, hogy megnőtt az érdeklődés a magyarság őstörténete iránt, és ennek Borbás Barna, az Eltagadott igazság – Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről című kiadvány szerkesztője, az arútluK podcast egyik vendége szerint három oka van.
- Az egyik az, hogy a magyarság a nyelvét és a nyelvéből fakadó kultúráját tekintve abszolút társtalan Európában és a világban is. Kérdés tehát, egyáltalán hogyan maradhatott meg ebben a szláv–germán–latin kontaktzónában egyfajta zárványként.
- A második, hogy érdekes feszültség van a krónikás, mondai hagyományunk és a tudományos racionalitás között. Gyerekkorunkban megismerkedünk Hunor és Magor történetével, majd az iskolában azzal a nyelvtörténeti ténnyel, hogy finnugor alapnyelvű nép vagyunk, és a hun rokonságot nem támasztják alá egzakt tudományos bizonyítékok.
- A harmadik pedig az, hogy elképesztően nehéz XX. századunk volt, de a korábbi időkből is tele van a magyar történelem sorstragédiákkal, és ezeken a pontokon rendre visszafelé tekintünk, hogy rájöjjünk, miért alakult ez így, hiszen sikertörténettel kezdtünk, a honfoglalás és a középkori magyar királyság kora a megmaradás története.
A kiadvány másik szerkesztője, Ablonczy Bálint szerint azért is érdekelhet ez annyi embert, mert alapvető feszültség húzódik a keleti származásunk és a nyugati pozíciónk között, ami nem új keletű, és válságos időszakokban, amikor valami sokk ér minket, hajlamosak vagyunk kelet felé figyelni. Ez történt a trianoni békeszerződés után, és azt is érdemes megnézni, hogyan vált a 2000-es évektől a politika számára is érdekessé az őstörténet, a származás kérdése.
A podcastban szó esik még arról, hogyan vált releváns politikai témává egy szubkulturális érdeklődés, mi áll annak a hátterében, amikor keleti nyitásról hallunk vagy arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elmegy a türk tanács ülésére? Az utóbbi időszak régészeti, nyelvészeti, archeogenetikai felfedezéseinek tükrében át kell-e írni azt, amit a tankönyvekből megtanultunk, miért nem voltak képesek megmaradni a besenyők, az avarok, az ujgurok, honnan ered a hun hagyomány? Honnan jött László Gyula kettőshonfoglalás-elmélete, mit mesélnek a néma források, és le lehet-e zárni valaha az őstörténeti kérdéseket?
Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti.
(Borítókép: Ablonczy Bálint és Borbás Barna. Fotó: Daragó Napsugár / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
