Lakásra szánt pénzből indult, mára Európa elitjébe tartozik a jubiláló Sziget Fesztivál

További Kultúr cikkek

Immáron több mint 30 évvel ezelőtt egy kis befektetésnek indult néhány fiatal ötlete alapján, mára mégis Európa egyik legelismertebb fesztiválja már a Sziget Fesztivál. 1993-ban a Diáksziget ágyazott meg meg az alapítók sikerének, akik a hazai rockzenei felhozatal koncertjeitől egészen a világ legnépszerűbb előadóikig jutottak – ennek ellenére néhány évvel ezelőtt túladtak az esemény mögött álló cégen. De hogyan alakult át 1993 óta a fesztivál?

Talán három évtizeddel ezelőtt, a rendszerváltás utáni első években senki sem gondolta azt, hogy egyszer Magyarországon is lesz egy olyan fesztivál, amelyre a világ minden tájáról özönlenek majd a látogatók, az idén augusztus 7. és 12. között már a 30. jubileumát ünneplő Sziget Fesztivál azonban minden várakozást felülmúlt.

Pedig a ma már évről évre a világ legnépszerűbb előadóit felvonultató esemény néhány fiatal víziójából nőtte ki magát világszínvonalú fesztivállá, amely 1993-ban még sokkal inkább hasonlított egy kisvárosi rendezvényre, mintsem egy mai formájában ismert zenei fesztiválra.

De hogyan nézett ki akkor a fesztivál, és mi változott azóta?

Lakásra szánt pénzből alapították, de mindent megváltoztatott

A történetet ugyan már sokan ismerhetik, a Sziget Fesztivál születése mégis a mai napig egy valóságba átültetett tündérmese. Az 1990-es évek elején Magyarország a rendszerváltás ellenére továbbra is sokkal inkább átmenetben volt mind gazdaságilag, mind pedig politikailag, így aztán igazán merészet kellett ahhoz is álmodni, hogy a korábban sokkal inkább a keleti blokkon kívül fellelhető fesztiválok mintájára itthon is hasonló eseményt rendezzenek.

Gerendai Károlynak és Müller Péter Sziáminak mindez mégis sikerült, ugyanis megalapították a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-t, amelynek alaptőkéje az induláskor mindössze 700 ezer forint volt körülbelül. Mindez abban az időben persze nem számított kis összegnek, amit jól mutat az is, hogy az akkor csupán 23 éves Gerendai Károly

azt a pénzt fektette be a cégbe, amit szüleitől azért kapott, hogy lakást vásároljon belőle magának és várandós feleségének.

Az ötletük iránt teljesen elkötelezett fiatalok terve az volt, hogy egy olyan fesztivált hozzanak létre, amely nemcsak egy-egy koncert erejéig, de több napra is kiszakítja az embereket a hétköznapok rohanó világából, így jött az ottalvós, többnapos esemény ötlete.

A Diáksziget elnevezésű rendezvénysorozat a világ fiataljainak a közös nyaralását biztosító sátortábor Budapesten. A sátortábor helyszíne a Duna közepén lévő óbudai Hajógyári-sziget lesz. A rendezvény időtartalma alatt a szigeten folyamatos programokat, olcsó étkezési lehetőséget (hideg- és melegkonyhák, büfék stb.) és kulturált tisztálkodási lehetőséget biztosítanak. Azt szeretnék, ha ez a nyaralás alkalmat kínálna a résztvevőknek egymás kultúrájának a megismerésére

– idézi a Népújság 1993. július 23-i számának cikket, amelyből az is tisztán érződik, hogy már akkor, több mint 30 évvel ezelőtt is a szabadság és a szeretet üzenetét tűzte zászlajára a fesztivál, a Diákszigetet pedig a világ legjobb és legolcsóbb fesztiváljának titulálták.

„Ez nem csak egy rockfesztivál, mint ahogyan Woodstock sem az volt. Egy kis kultúrországot akarunk teremteni néhány napra, ahol az élet más, emelkedettebb minőségű, mint abban a gyakorlatias országban, ahol az emberek azon gondolkoznak, gengszterek legyenek-e vagy kifosztottak. Itt nagyon kevés pénzért egy héten át máshogy lehet élni. A szigeten a valódi kérdések lesznek a középpontban, és nem azok, amelyek állandóan betöltik a tévéképernyőket. Az emberek, akik kijönnek, az anyagi dolgok hihetetlenül ijesztő arcáról elfordíthatják egy picit a tekintetüket. Olyan sűrűn és olyan választékban lesznek kulturális események a Diákszigeten, hogy a túlpolitizált élet elfelejtődjön erre a hétre. Ha jól sül el ez a dolog, akkor ez a tolerancia és kultúra hete lesz. Az a mámor, amit a kultúra jelent, ugyanolyan fontos, mint a levegő” – mondta ezt már 1993 augusztusában Müller Péter Sziámi a Magyar Hírlap kérdésére.

A fesztivál árával kapcsolatban úgy tűnik, nem is lódítottak, hiszen a Diákszigeten a hetijegy csupán 1800 forintba került, míg egy napra 300 forintért is be lehetett már menni, ami meglehetősen olcsónak tűnik ahhoz képest, hogy az egy évvel korábban a Népstadionban fellépő Guns N' Roses koncertjének jegyei 1200 forinttól kezdődtek.

Ráadásul a Diákszigetnek már az első évben sikerült annyira felhívnia magára a figyelmet, hogy az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád lett az esemény fővédnöke., a kisebb veszteséggel záró fesztivál adósságának egy részét a szervező cégek mellett pedig a főváros vállalta magára.

A magyar rockzenészeket leváltották a világ popsztárjai

Az újdonság ellenére már az első Sziget Fesztiválon meglehetősen nagyszámú előadót tudtak a szervezők színpadra vinni, akik között ekkoriban főként a hazai rock- és alternatív műfaj képviselői voltak többségben, és olyan, ma is ismert zenekarok léphettek fel, mint a Sziámi, a Hobo, a Republic, a Kispál és a Borz, a Tankcsapda vagy éppen a Quimby. Emellett már ekkor lehetősége adódott több külföldi előadónak is a Hajógyári-szigeten zenélni, akik többségében a volt Jugoszlávia területéről, Szlovákiából, Asztriából és Nagy-Britanniából érkeztek.

Ennek fényében mindenki számára értelmet nyerhetnek azok a ma a közösségi oldalakon keringő kommentek is, amelyek azt hangoztatják, hogy régen amiatt volt igazán jó a Sziget, mert főként rockzenészeket hallgathattak, akik között többségben voltak a hazai könnyűzenei közeg ismert és feltörekvő bandái is – míg az elmúlt években már a pop- és az elektronikus zene uralta a nagyszínpadot. De vissza az időben.

A fesztivál zenei stílusát egészen az 1993-at követő néhány évig ez jellemezte, ám a fesztivál sorozatos sikere után évről évre egyre nagyobb figyelem terelődött a Szigetre, ennek fényében pedig egyre nevesebb nemzetközileg is elismert előadót sikerült Óbudára csábítani. A növekedést jól mutatja, hogy a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. 1995-ben már 3-4 állandó munkatárssal működött, 1996-ban pedig a fesztivál vendégeinek száma átlépte a 200 ezer főt. Ez persze a felhozatalnak is köszönhető, ugyanis a fellépők között volt Slash, Iggy Pop és a The Prodigy is.

Az ezredfordulóig aztán elvesztette Sziget-szüzességét David Bowie, a Motörhead és a Faith No More, és itt járt a Kool and The Gang is, így nem meglepő, hogy 2000-ben már több mint 300 ezren voltak kíváncsiak a fesztiválra, amely ekkorra már több mint 800 programmal várta a kikapcsolódni vágyókat.

A külföldi sztárfellépők számának növekedésével a Sziget látogatóinak száma is rohamosan nőtt,

a 2010-es évekhez közeledve pedig egyre jobban látszódott a felhozatalon, hogy ez már nem az a 15 évvel korábbi, főként rockzenészeket felvonultató fesztivál.

A hip-hop, a pop és elektronikus zene ugyanis egyre nagyobb szerephez jutott Óbudán is, és immáron a Tankcsapda és a hazai népszerű előadók mellett olyan fellépőkkel rohamoztak a szervezők, mint Prince, az LMFAO, Steve Aoki, David Guetta vagy éppen Macklemore, de 2015-ben itt járt Robbie Williams és Martin Garrix is.

Eközben a hazai előadók a nagyszínpadról egyre inkább kisebb színpadokra szorultak, és már nem ők voltak a headlinerek, ami annak köszönhető, hogy 2010 után a brand minden erejével azon volt, hogy minél nemzetközibb eseményt tudjon létrehozni, és az aktuális igényeket ki tudja elégíteni. Erről Gerendai Károly 2023-ban a Music Backstage-nek úgy nyilatkozott, hogy bármennyire is szerette a kezdetben hangsúlyos műfajokat, egyszerűen elfogyott a közönségük.

Bizonyos műfaji irányokat próbáltam tudatosan építeni egyidőben, aztán az idő és a trendek alakulása sajnos felülírta az elképzeléseim. A világzenének, a kemény rockzenének, a bluesnak, a jazznek valamikor mind külön színpada volt, de egyszerűen elfogyott mögülük a közönségérdeklődés. Hiába csinálsz metálszínpadot, ha a színpad előtt lézengenek a nézők. Ha valami nem kell a közönségnek, akkor azt nem tudod ráerőltetni, bármennyire is gondolod fontosnak. Hiába csináltunk tényleg világszínvonalú világzenei színpadot, ha azt láttuk, hogy lassan elfogytak a nézők előle

– magyarázta tavaly.

Galéria: Sziget fesztivál: visszatekintésFotó: Kaszás Tamás / Index

A trendekhez való igazodás azonban a kisebb szívfájdalom ellenére nagyon is sikerült, ugyanis 2010-re több mint száz ország állampolgára volt már Sziget-lakó, és a fesztivál mindenkori látogatószáma tavaly már átlépte a tízmilliomodik vendéget is.

Az egyre csak növekvő fesztivál persze ezzel párhuzamosabban egyre komolyabb pénzbefektetést is jelentett a szervezők részéről, a kezdeti 700 ezres cégalapítás után 2011-re már 2,65 milliárd forintos kiadással szervezték meg az eseményt, amely végül 150 milliós nyereséggel zárt. Ezek a kiadások az elmúlt években még magasabbra nőttek, elég csak arra gondolni, hogy Rihanna csak egy fellépéséért egymillió dollárt kért el, Justin Bieber és Dua Lipa pedig a hírek szerint még ennél is többet tehetett zsebre.

Nem csak a színpadon, a színfalak mögött is nagy volt a mozgolódás

Ahogyan egy sikeres vállalkozás esetében gyakran megesik, úgy a Sziget Fesztivál tulajdonosi háttere is komoly változáson esett át az elmúlt években. Az igazán nagy vízválasztó 2017-ben érkezett el a fesztivál életében, amikor is Gerendaiék eladták (állítólag 15,2 milliárd forintért) a Sziget Kft. többségi tulajdonát egy szakmai befektetőnek, így 30 százalékos tulajdonrész maradt csak náluk. A vevő, a Providence Equity Partner ugyanakkor lényegében szabad kezet hagyott az akkori menedzsmentnek a további terjeszkedésben, amit így jelentősen nagyobb pénzügyi háttérrel folytathattak.

A cég operatív működéséért továbbra is az alapító, Gerendai Károly és a Sziget többi tulajdonosa felet: Takács Gábor a nemzetközi projekteket vezette, míg Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert a Volt Fesztivál és a Balaton Sound igazgatói maradtak, valamint a Szigethez kötődő fesztiválok zenei programjait irányították. A cégvezetés Kádár Tamás tisztsége volt.

Később azonban az új többségi tulajdonos a teljes átvételre is készen állt, és a 70 százalékos tulajdonrész megszerzését követően a felek azon munkálkodtak, hogy a teljes cég a Providence kezébe kerülhessen – céljuk egy globális fesztiválportfólió létrehozása volt. Ezt ekkor már olyan világhírű rendezvények alkották, mint az Elrow, a Parookaville vagy a Wacken, így a Sziget ismételten egy nívós mezőny közelébe férkőzött.

A TELJES ELADÁS VÉGÜL 2022 VÉGÉN ZÁRULT LE, ÍGY A TAVALYI SZIGETEN MÁR SZÁZ SZÁZALÉKBAN AZ AMERIKAI ALAP BIRTOKOLTA A FESZTIVÁLT.

A hivatalosan Luxemburgban bejegyzett Superstruck Holding lett a vállalkozás kizárólagos tulajdonosa, az amerikai befektetés alap részeként.

Igen ám, de a közelmúlt eseményei ezzel még nem zárultak le. Idén júniusban érkezett a hír, miszerint az amerikai KKR magántőkealap 1,3 milliárd fontért, azaz több mint 609 milliárd forintért megvásárolja az európai zenei fesztiválok – többek között a hazai Sziget Fesztivál – mögött álló Superstruct Entertainmentet.

Mindez egyelőre csupán gazdasági változást jelent a fesztivál életében, a főszervező továbbra is Kádár Tamás marad, így a fesztiválra érkezők idén is önfeledten, és az alapítók szeretetre vonatkozó üzenetét továbbadva bulizhatnak Halsey, Martin Garrix, Fred again.., Skrillex, Kylie Minogue és Liam Gallagher fellépésein – vagy kapcsolódhatnak ki a programok színes felhozatalának köszönhetően.

A fesztivál teljes programja ide kattintva olvasható.