Hőségriadóra készül a Sziget, bevetették a hóágyúkat

A nyári hőség ugyan néhány napra visszavonulót fújt, ám ezen a héten minden bizonnyal újra megállás nélkül fognak pörögni a klímák az otthonokban, az annak hiányától szenvedőkre pedig ismételten verítékes pillanatok várnak. 

A meleg azonban nemcsak a hétköznapi életünket, hanem a nyári szabadságainkat is jócskán felülírja. Néhány hete érkezett a hír, hogy egy szicíliai üdülőváros a hőség és infrastrukturális problémák miatt nem rendelkezik elég vízzel, így a vendégeket is a sziget más oldalára irányítják a szállásadók – a szezon pedig globálisan egyre inkább az ősz irányába tolódik el, így nem meglepő, hogy a tengerparti kikapcsolódást felváltja a sarkvidéki kiruccanás ezekben a hónapokban.  

Persze nem kell azonnal repülőre szállni, amint beköszönt a jó idő, hiszen a fesztiválok legalább annyira részei a nyaraknak, mint egyes években a labdarúgó-Eb vagy az ötkarikás játékok. Ezek a rendezvények azonban a nagy hőség miatt szintén egyre több nehézséggel találják szembe magukat...

Ilyen kihívásokkal teli körülmények között rendezik meg a Sziget Fesztivált is, amely rendszerint augusztus első hetében foglalja el a Hajógyári-szigetet – a kitolódó nyarak miatt a saját bőrén érzékelheti a problémát a legnagyobb hazai esemény szervezőbrigádja.  

De mit tehet a stáb a hőség ellen, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük? A kérdéseket a Sziget szenior műszaki vezetője, Benis Dániel válaszolta meg a fesztivál nyitónapján – a témához mérten a hőség pedig ezúttal sem kímélte se a kérdezőt, se az interjúalanyt. 

A Duna vizét hasznosítják, és a hóágyúk sem pihennek augusztusban

A fesztivál első napján mi magunk is hamar megtapasztalhattuk, hogy a hőmérséklet ezen a héten már-már túlságosan is bizonyítani akarja, hogy a nyár még augusztusban is tombol. A Szigeten azonban úton-útfélen olyan megoldásokkal találkozhatunk, amelyek frissítő oázist nyújtanak a vendégek számára.

Emögött persze temérdek tudatos munka van, hiszen a szervezők évek óta a fenntartható fesztiválozás szószólói, ehhez mérten pedig a tettek mezején sem ténferegnek céltalanul – a fesztivált a hőség ellen is igyekeznek a lehető legjobban felkészíteni. 

Alapvetően három oldalról közelíthető meg a téma, amelynek első eleme az infrastruktúra felkészítése. Nagyon sok erőt fordítunk arra, hogy a Dunából kinyert vízzel locsoljunk, hogy ne használjunk ivóvíz minőségű vizet arra, hogy hűtsük az utakat, és portalanítsuk. A teljes rendszer úgy van kiépítve, hogy a Szigeten minden területen a lehető legjobb, legcélszerűbb, legpraktikusabb körülményt teremtsük meg a vendégeknek – ilyenek például a hűsítőpontok is

– magyarázta lapunknak Benis Dániel, hozzátéve: „Az elmúlt években még csak egy pár darab ilyen pont volt, most pedig már minden jelentős étkezőblokkban, minden út mentén található olyan friss vízpont, ahol az egyébként nagyon jó minőségű budapesti vizet tudjuk adni a vendégeinknek.”

A vízpontokon persze már szinte senki sem lepődik meg, hiszen a legtöbben – a fesztivál szervezői is – alapvetőnek gondolják, hogy a víz legyen elérhető egy ekkora volumenű eseményen. Egyes intézkedéseken és megoldásokon azonban még a sokat látott fesztiválveteránok is könnyedén felkaphatják a fejüket az idei Szigeten. 

Emellett „az egészségügyi személyzet azokon a helyszíneken hatványozottan odafigyel, ahol kritikus lehet a hőség miatt a helyzet, például a sorban állásnál vagy a nagyobb színpadok környékén. Ráadásul vízosztás is van a Nagyszínpadnál, nem csak a kiszáradás ellen, hanem egyfajta komfortszolgáltatásként, hiszen a buli hevében jól tud esni” – magyarázta a fesztivál műszaki vezetője.

A csapat az intézkedéseket és a helyzetet minden nap megvitatja, majd megnézik, milyen jellegű egészségügyi ellátásokra volt szükség az előző 24 órában, és milyen volt a környezeti hatása a történteknek, így azonnal tudnak reagálni azokra. 

Erről pedig folyamatosan tájékoztatják is a szitizeneket, azaz a Sziget-lakókat. 

Vannak különböző kommunikációs felületeink, audiális és audiovizuális felületek is, ahol kommunikáljuk, hogy igyanak az emberek, és kenjék be magukat naptejjel. Ami a biztonságos szórakozásnak az alapfeltétele, azt mind-mind megpróbáljuk rendszeresen kommunikálni. Ez a három pillér van, amit nyilván a végtelenségig lehet csiszolni, és tesszük is minden évben

– emelte ki. 

Pénteken és szombaton is hőségriadóval számolnak

A meleg mindeközben a hétvégéhez közelítve egyre csak fokozódik majd, péntekre és szombatra pedig arra számítanak a szervezők, hogy hőségriadó lép érvénybe, ami miatt több alapvetően szigorúan vett szabály is megváltozik. 

Amikor elér egy bizonyos szintet a meleg, és hőségriadó lesz, akkor feloldjuk azokat a kereskedelmi korlátozásokat, amelyeket alapvetően a beengedésnél nem engedünk. Onnantól be lehet hozni több palacknyi vizet például, és szerintem péntek-szombaton hőségriadó is lesz, erre készülünk

– vélekedett a műszaki vezető, kiemelve: „Az évről évre egyre nagyobb hőség minket is nagyban érint, és a saját környezetünkben is érzékeljük. Ez a Hajógyári-sziget vegetációját is jelenti, számos fafajta kipusztult már a szigeten az elmúlt években.”

És hogy mindez extra erőforrást igényel-e a szervezőktől?

Extra erőforrásnak még nem mondanám, de hogy a tervezés során bele kell építeni a feladatokba, azt igen. Nem lehet már félvállról venni, nem egy olyan dolog, amihez úgy állhatunk hozzá, hogy majd valahogy megoldjuk útközben ezt is

– hangsúlyozta Benis Dániel. 

Nincs bevált módszer a klímaváltozás hatásainak enyhítésére

Bármennyire égető azonban sokszor szó szerint is a megváltozott klíma, a fesztiválok esetében egyelőre nincsenek olyan bevált módszerek és megoldások, amelyekkel globálisan fel tudnák venni a kesztyűt a megváltozó időjárási körülményekkel. 

Nincsenek egyelőre bevált műszaki megoldások, és ebben mi pionírként járunk el. Azt, hogy a hóágyúkat használjuk arra, hogy hűtsük a levegőt és az embereket, mi magunk találjuk ki és kísérletezzük ki. Nincsenek best practice-ek, és valószínűleg erre az iparágnak is reflektálnia kell majd minél előbb. Jelenleg talán az a legnagyobb baj, hogy az iparág nem tud megoldásokat kínálni rá

– mutatott rá a szakember a problémára, amelyet egy példán keresztül is szemléltetett. 

„A legtöbb Magyarországon nyomott ponyva nem olyan minőségű, hogy több szezonon keresztül használható legyen az UV-állóságát tekintve. Van egy cirkuszunk, ami éjjel-nappali helyszínként üzemel, és bent klimatizált. Ezeknél a helyiségnél, ugye, ponyvaszerkezetű építményről van szó, ezért mi folyadék csepegtetéssel hűtjük le a sátrat a megszokott klímaberendezésekkel szemben, így pedig sokkal kevesebb energiát használunk fel – de ezeket mind-mind magunknak találjuk ki. Ez a szakma még nagyon gyerekcipőben jár, nagyon kevés általános megoldás létezik” – mondta.

A fesztiválok szervezői folyamatosan egyeztetnek a saját tapasztalatokról és ötletekről, amelyek nagyban segíthetik majd idővel a globális szokások alakulását. 

Folyamatosan ötleteket cserünk egymással, jót és rossz tapasztalatokat egyaránt, de nyilván a helyszíni adottságok determinálják, hogy milyen lehetőségek vannak. Az Egyesült Királyságban lévő fesztiválokat jelen pillanatban a hideg sújtja, és ők amiatt szenvednek. Mindenki a maga szintjén nyomorog

– emelte ki a Sziget műszaki vezetője, aki szerint ez egy hatalmas kihívás, így valaki számára ez óriási üzlet lesz, ha megtalálja a szükséges megoldásokat. Mindez azért igazán fontos és sürgető, mert a Szigethez hasonló fesztiválok közönsége egyre inkább a Z generáció, amelynek tagjai egyre érzékenyebbek a fenntarthatóságra és a zöldmegoldásokra. Így ha a fesztivál nem lép, ők sem fognak kilátogatni ekkora elánnal. 

(Borítókép: Fürdőzők a Szigeten augusztus 7-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)