Ezt a zenét sokáig nem hallgatnánk, mégis varázslatos

A Vibe Changers Gálán egy brutálisan profi beatboxcsapatot is meghallgathattunk. Na de mi is az a beatbox? Hiába beszélünk egy több ezer éves műfajról, a világ legtöbb országában nem állja meg a helyét önmagában, csupán ha más stílusokkal is vegyítik.

A csoda sem elég

A beatbox, magyarul szájdob: a hangoknak az emberi hangképző szervekkel történő eljátszása. Ritmushangszerként funkcionál, amely beépült az 1970-es évek Amerikájának hiphopjába. Sokszor beatboxerek szolgáltatták az alapot a rappereknek, később azonban továbbfejlődött a műfaj, és önálló csapatok alakultak, valamint egyéni előadók álltak ki a színpadokra, hogy lenyűgözzék és egyedi tudásukkal szórakoztassák a nagyérdeműt.

Lenyűgöző volt a négytagú csapat nagyjából tízperces műsora, olyan hangokat képesek kreálni, amelyeket még mesterségesen is nehéz előállítani. Egyedül és kettesével, egymást váltva hozták az ütemeket, amit a közönség hangos ovációval üdvözölt. Kíváncsiak lettünk, hogy mégis hogyan lehet ezt a fajta tudást elsajátítani, illetve mennyire népszerű Magyarországon a műfaj, ezért leültünk beszélgetni a csapat tagjaival: Nagy Kristóffal, Nyikonyuk Mátéval, Rimai Félixszel és Czibulka Balázzsal, akik készséggel megválaszolták felmerülő kérdéseinket. 

Szerintük igazán mainstream sosem lesz a műfajból, de Franciaországban és Japánban stadionokat is képesek megtölteni egyes csapatok. A Pentatonix berobbanását hozták fel példának, de jelenleg nem látják, hogy az átütő siker Magyarországon is lehetséges lenne. Nehéz eladni önálló műfajként, viszont ha felhasználják abban, amit a közönség szeret, akkor könnyedén eljuthat az emberekhez. 

Szubzsánerként is képes megállni a helyét, például Nagy Britanniában, ahol az underground elég erős ahhoz, hogy megközelítse a mainstreamet. A stílus terjedése úgy lehetséges, ha helyet kap a különböző zenei rendezvényeken, ahol az emberek hallhatják, hogy a beatbox önmagában is megállja a helyét. Mivel egy nagyon fiatal zenei műfajról beszélünk, rengeteget fog még fejlődni és változni. Sőt, hogyha ilyen ütemben fejlődik, lehet, hogy tíz éven belül még a Parlamentben is beatboxolni fognak.

Mi inkább basszusnehéz és elektronikus zenét csinálunk humorral tűzdelve, de van olyan csapat, aki nagyon komolyan veszi, covereket csinál, kicsit a capellásabb irányba mennek el, nekünk a húzóvonal talán a drum and bass

– mondják.

Irány Tokió

A műfajt a bűvésztrükkökhöz hasonlították, amelyeknek először lehetetlennek tűnik, később mégis elsajátítható válik a titkuk. Olyannyira sikerült is, hogy csapatként kijutottak a tokiói világversenyre, ami jelentős ugródeszka lehet számukra.

Rengeteg gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valakiből beatboxer lehessen. A műfaj azonban ősbizonyítéka annak, hogy 

Azért működnek ilyen jól csapatként, mert mindannyian más tudással, képességekkel rendelkeznek, ugyanakkor támaszkodhatnak egymásra. Szándékosan egymás tudására építenek. Az alapokat mindannyian ismerik, de igazán színes azáltal lesz a műsor, hogy mindenki hozzáadja a saját extráit. 

Sokkal nagyobb élmény volt élőben hallgatni az elektronikus zenét, mint ha gépről szólt volna. Egy egész estés elektronikus bulit azonban nem bírna el a műfaj, a csapat viszont képes lenne rá. De ahhoz, hogy fogyasztható maradjon a művészetük, időkeretet kell szabniuk maguk számára.