Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAki összemelegedett a Medve Zsidóval
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
Milyen embernek ismerted meg a perverz horrorfilmesnek tartott Eli Roth-ot, aki csinos lányokat kínzott meg a Motelban, színészként pedig baseballütővel verte a nácikat?
Picit féltem tőle az elején. Az ember okkal tart az olyanoktól, akik ennyire véres dolgokban élik ki a kreativitásukat. Eli Roth-nak van egy kis furcsa beütése, de sikeres üzletet csinált belőle. Mert ő valójában egy nagyon profi üzletember, aki rájött arra, hogy ezzel a műfajjal egész sokat kereshet, és közben jót mulathat azon, hogy a filmjeiben mennyi vér folyik. Ez neki egyszerre munka és szórakozás. A Chilében töltött 6 hét alatt abszolút összemelegedtünk. Egy szállodában laktunk, reggeltől estig, sőt estétől reggelig együtt voltunk. De még mielőtt félreértenéd: itt természetesen csak az éjszakai forgatásra gondolok.
Az Aftershock félig horror, félig katasztrófafilm. A sikoltozós-menekülős jeleneteid zöld háttér előtt forogtak, vagy tényleg leesett eléd egy habszivacs vizesblokk és megrepedt a műpadló?
Semmi sem volt digitális trükk, csak egy-két nagyobb épület leomlása. Nem green screen előtt vettük fel a jeleneteket, hanem az utcán. Zöld háttér előtt mindig csak rövid jeleneteket vesznek fel, azokat viszont sokszor. Például harmincszor kell hátranézni és megijedni, amit egy színész szerintem nem igazán tud élvezi, mert ez rutinszerű robotmunka. A Transporter tévésorozat forgatásánál például emlékszem, hogy a férfi főszereplő egy autóban ült, köré volt vetítve a háttér, és napokon keresztül csak azt vették fel, ahogy sebességet vált, mögötte pedig néha cserélődik a háttér. Nem irigyeltem, az ilyesmi számomra nem túl élvezetes munka.
Akkor tehát mozifilmet forgatni jobb, mint tévésorozaton dolgozni?
Mindenképp izgalmasabb egy olyan film forgatása, mint az Utórengés, mert abban sok mechanikai trükk volt. Ott tényleg leszakadt a plafon abban a jelenetben, ahol a néző ezt látja. Csak ugye az már nem derül ki, hogy 10 centire a színészek feje fölött meg is állt a betondarab. De így legalább tudtunk reagálni a jelenetre, és sokszor tényleg meg is ijedtünk. Ez sokkal hitelesebbé tesz egy filmet, mert a néző nem azt látja, hogy kijön a föld alól vagy a tükörből valami számítógéppel rajzolt lény, hiszen ilyesmitől szerintem már meg sem ijednek, tudják, hogy csak trükk. Az Utórengésben viszont tényleg minden leesett és széttört.
Sok rendező nem mondja el a színészeinek, milyen rémségek lesznek a következő jelenetben, így igazi félelmet vehetnek fel, például amikor kirobban az Alien Jon Hurtből, vagy hullák estek le az emeletről a REC-ben. Az Utórengés rendezője vetett be ilyen trükköket?
Igen, volt hasonló élményem. A forgatáson ugyan előre elmondták, hogy ott majd fel fog gyulladni a tűz, és amott is vigyázzunk, de amikor már a padlót is össze-vissza mozgatják alattad, arra egyszerűen nem lehet felkészülni és begyakorolni valami mozdulatot, hogy ne ess el.
Volt olyan jelenet, ahol tényleg megijedtél?
Egyszer megharagudtam a stábra, amikor a fejünk mellé dobtak egy faldarabot. Először teljesen meg voltam győződve, hogy csak papírmasé díszlet, de végül akkorát csattant a földön, hogy olyat csak igazi betondarab produkálhatott. Meg is kérdeztem, hogy ezt mégis, hogy gondolták, és akkor jöttem rá, Hollywood helyett miért Chilében forgatunk: itt mindent szabad. Tényleg mindent meg lehet csinálni, hiszen nincsenek színészszakszervezetek és jogvédők, akik nem engedik a sztárokat egy ilyen jelenetbe, és kikövetelik a helyükre a gumibábukat.
Az Aftershocknál sokan azt tartják a legnagyobb hibának, hogy katasztrófafilmnek túl véres, horrornak viszont túl sok benne a robbanás és az összedőlő ház. Te is olvastad ezeket a kritikákat? Vagy nem szoktál ilyesmivel foglalkozni?
Mostanában már elolvasom a kritikákat, hogy tanuljak belőlük és visszaigazolást kapjak az ízlésemről. Például ha már a forgatás alatt érzem, hogy itt valami nem az igazi, és utána negatív kritikákat látok a filmről, akkor azért megnyugtat, hogy igazam volt. Az Utórengésnél a horrorral vegyített katasztrófafilm koncepciója a producerek és a rendező ötlete volt, én színészként csak elvégeztem a rám bízott feladatot, eljátszottam a szerepet. Lehet, hogy ezzel a műfaji mixszel akarták egyszerre megfogni a horrorfilmek rajongóit és a katasztrófafilmes közönséget.
Mennyire szereted ezeket a műfajokat? Vannak például kedvenc horrorfilmjeid?
Nem vagyok nagy rajongója a műfajnak, valahogy a mi kultúránkhoz ez nem tartozik annyira hozzá, mint az amerikaiaknál. Nem is tudtam először, hogy az Utórengéssel mit vállalok, de úgy voltam vele, hogy ez is egy színészi munka. Ráadásul főszerep Eli Roth mellett, úgyhogy fejest ugrottam a forgatásba. A moziban egyébként nem szoktam horrorfilmeket nézni.
Hogyan lett tiéd az Utórengés főszerepe?
Ez már a XXI. század: elküldték mailben a jelenetek szövegét, ami alapján saját magamat kellett lefilmeznem kamerával vagy telefonnal Eljátszottam a megadott jeleneteket, majd a felvételeket visszaküldtem, és végül elnyertem a szerepet.
Azt lehet tudni, hogy milyen híres színésznők castingvideóit előzted be?
Konkrét neveket nem tudok, csak annyit, hogy a stáb mindenképpen külföldi turistalányt akart a filmbe.
Magyarként mennyire könnyű hollywoodi filmekben szerepet kapni?
Szinte lehetetlen. Én már 10 éve külföldön élek és 2 éve próbálgatom a szárnyaimat Amerikában, de ott iszonyú nagy a piac, ahol európai színésznek eleve nem könnyű munkavállalási engedélyt kapni. A szakszervezetek is keményen védik őket: eleve csak olyan külföldi színész tud kinn dolgozni, aki mondjuk Európában már elért valamit, és így meg tudja győzni a producert, hogy nem amerikai színésznek kell adnia a szerepet. Ha viszont valaki már nyert nemzetközi filmes díjakat, van egy 10 éves szakmai múltja rengeteg európai filmmel, sokat cikkeztek róla az újságok, akkor esetleg jelentkezhet munkavállalási engedélyért. Ez kiharcolni nekem is évekbe telt. De ha belegondolsz, Monica Belucci, Marion Cotillard vagy Juliette Binoche sem Amerikában futott be és lett világsztár, hanem már előtte a saját hazájában. Ráadásul a Hollywood és Európa közötti ingázás is fárasztó, talán csak Diane Krüger az egyetlen, aki bevállalta az Amerikába költözést.
Mennyire dobta meg a karrieredet, amikor az IMDb heti jócsajválogatásában a te arcképed szerepelt, közvetlenül a Johnny Depp-születésnap híre alatt?
Az elég meglepő volt. Azt hiszem, azon a héten töltöttem fel új profilképet, ami megjelent a rendszerben és valaki főoldalra tette. Aznap a Star-o-Meter mutatóm felugrott 250-re, amivel akkor megvertem Nicole Kidmant is. Vicces volt, és legyezgette is a hiúságomat, de az egész felfokozott figyelem csak egy hétig tartott, nem kaptam kimondottan emiatt új szerepeket.
Mesélhetsz már valamit a következő filmedről, az Anita B.-ről?
Nemrég fejeztem be, Bruck Edit Mennyi csillag van az égen? című önéletrajzi regényének a filmváltozata, olaszok forgatták, angol nyelven, nemzetközi piacra készült. Egy magyar kislányról és a családjáról szól: Anita a 16 éves főszereplő, én pedig a nagynénjét alakítom, aki az egyetlen életben maradt rokona a második világháború után. A lányt a nagynéni családja fogadja be, és ott mindenféle nehézségekkel kell megküzdenie, hogy végül újra önmagára találhasson a háború utáni világban. Abszolút más tehát a témája, mint az Utórengésnek, hiszen ez egy hagyományos, kosztümös, minőségi európai dráma.
Jók az ilyen éles műfaji váltások?
Nagyon sokat küzdöttem azért, hogy megkaphassam ezt a szerepet, mert nagyon könnyen beskatulyázzák az embert a szerepei alapján. Persze mindenki ezt csinálja, én magam is beskatulyázom például Nicolas Cage-et, aki biztosan bármit el tudna játszani, csak már régóta nem kap semmi mást az ugyanolyan akciófilmeken kívül.
Van kívánságlistád olyan nagy hollyawoodi nevekkel, akikkel mindenképpen szeretnél együt dolgozni?
A rendezők közül Clint Eastwooddal, Woody Allennel és Ang Lee-vel, a Túl a barátságon óta ő a kedvencem.
És a férfi főszereplők?
Ha most azt mondom, Ryan Gosling, az olyan elcsépelt lenne. De hát ki ne szeretne vele forgatni? Jó, ha mondjuk ő épp nem érne rá, akkor Giovanni Ribisi is jöhet.
Pedig ő nem is egy Leonardo DiCaprio-típusú szépfiú.
Nem, és még csak nem is A-kategóriás szár, de szerintem az egyik legjobb színész. És őt is beskatulyázták. Mert mi van, ha igazából ő is főszerepekre vágyik és a Halálos iramban-filmekben szeretne autót vezetni?
És biztosan arról álmodozik, hogy egyszer lenyomhatja Dwayne Johnsont szkanderban. Mennyire vagy elégedett vagy azzal, ahol most tart a karriered?
Maximálisan. Nagyon sok munkám van benne, a fél életemet erre tettem fel. Elhagytam a hazámat, a családomat, a barátaimat, és egyedül próbáltam meg boldogulni külföldön. Egyedül harcoltam minden egyes castingon a szerepekért, és csak hajtottam magam, hogy egyre jobb legyek. De mindig úgy éreztem, hogy érdemes küzdeni, mert az univerzum a befektetett energiákat mindig visszaadja. Az emberek viszont mindig mindenből még többet és még jobbat akarnak, én viszont nagyon sok tönkrement életet láttam Hollywoodban, akik emberi roncsok voltak, de még csak nem is akartak tudomást venni róla. Meg kell tanulni megelégednünk azzal, amit kapunk és megszabni a határokat. Úgy döntöttem, hogy nem fogom az egész életemet feláldozni arra, hogy hollywoodi castingügynökségek folyosóin üldögéljek. Szeretnék egy kicsit lazítani, a magánéletemmel és az új produceri irodámmal, az AmegO Filmmel foglalkozni, mert eddig csak a színészi karrieremre koncentráltam.
De ha jövő héten felhív Woody Allen, aki New York helyett újabban mindig Európában forgat, hogy te kellesz a Prágában játszódó filmjébe főszereplőnek, akkor neki is nemet mondasz?
Neki azért nem, Prága ráadásul nincs is messze. Egyébként mindenki azt mondja, hogy most, amikor már elengednéd ezt az egészet és lazítanál, akkor jönnek majd a legjobb szerepek. Mint amikor egy színész az Oscar-díja után már milliós fizetéseket kap. Ennek igazából soha nincs vége. De muszáj neked irányítanod, és azt mondani, hogy rendben, most kihagysz fél évet, és bárki keres, azt kell mondani, hogy nem vállalod. Nem szabad állandóan a munkára koncentrálni, kell a feltöltődés.
Ezek szerint akkor nincs is komolyabb szereped az Anita B. Után?
Augusztusra van egy új felkérésem, ami pont jó, mert addig ki tudom pihenni magam. Egy magyar film lesz, de még csak telefonon értesültem róla, még nincs megállapodás.
Csak nem az Argo 2?
Nem ér találgatni! És erről úgysem mondhatok semmit. Árpa Attilával viszont tényleg lesz valamikor közös munkánk.
Rovataink a Facebookon