Fiatal voltam, nagyon kellett a pénz

2013.10.31. 20:28
Az ünnepelt hollywoodi sztárok közül sokan béna horrorfilmekkel kezdték a karrierjüket. Jennifer Aniston gyilkos koboldot, Demi Moore Alien-utánzatokat ölt huszonévesen, Johnny Deppet az Elm utcában, Kevin Bacont a Kristály-tónál gyilkolták meg. Íme egy Halloweenre időzített válogatás a jó színészek legrosszabb filmjeiből.

Kevin Bacon a Péntek 13-ban (1980)

Az első Péntek 13-ban ugyan még nem a hokimaszkos Jason mészárolt, hanem az anyja, de a darabolós horrorfilmek többi kötelező eleme már a legelső részben is rendben volt. Vagyis: egy csapat középiskolás sok szex és egy kevés potyafű reményében táborvezetői állást vállal a Kristály-tó partjára épült, rosszhírű ifjúsági kempingben (ahol anno a kis Jason a vízbe fulladt, mert a felügyelőtanárai épp kufircoltak).

Természetesen a vidám gyereksereg helyett csak egy őrült sorozatgyilkos érkezik meg. Érdekesség, hogy az egyenként felkoncolt fiatalok között megtaláljuk a mindössze 22 éves Kevin Bacont is. Aki ráadásul a Péntek 13-szériában azóta is kötelező szexjelenet után hal meg: amíg a filmbéli csaja kilopózik a vécére, az ágy alatt bujkáló gyilkos átdöfi Bacon torkát egy nyílvesszővel.

Demi Moore a Parazita 3D-ben (1982)

Aki azt hiszi, a béna filmek térhatásúvá turbózása Hollywood elkeseredett válasza a torrentezésre, óriásit téved! Már a 80-as évek legbénább horrorjait is azzal próbálták eladni a producerek, hogy cím mögé biggyesztették a hangzatos 3D-t, és így reklámozták a filmjeiket: „Ez lesz a legizgalmasabb és legfélelmetesebb horror, amit valaha láttál! Ismerd meg a technológiát, ami a félelem legújabb és legzsigeribb szintjét hozza el neked! Légy része a terrornak!” Demi Moore második mozifilmje, a Parazita 3D viszont tipikusan az a szutyokhorror volt, amit a térhatás sem mentett meg. 

Az ekkor még épp csak 20 éves színésznő itt igazi szörnyirtó akciósztár: ő segít elpusztítani egy félresikerült kormánykísérlet miatt elszabadult élősködő fajt, ami úgy szaporodik, hogy kis féregként belebújik az emberi testbem, aztán nagyra nőve kirobban a mellkasából. Ismerős? Hát persze: csak 3 évvel vagyunk a kultikus Alien után. A film egyetlen pozitívuma, hogy a parazitákat az Aliensért, a T2-ért és a Jurassic Parkért is Oscar-díjjal jutalmazott effektmágus, Stan Winston tervezte. A kis Demit egyébként az akkori férje, Freddy Moore színész-rocksztár protezsálta be a filmbe, 1985-ben viszont már el is váltak.

Johnny Depp a Rémálom az Elm utcában 1-ben (1984)

A film, amivel Johnny Depp berobbant Hollywoodba. Pedig az ekkor még épp hogy csak nagykorú, 21 éves rockzenész eredetileg a haverját, Jackie Earle Haley-t kísérte el a meghallgatásra, Wes Craven azonban felajánlotta neki az egyik kanos tinédzser szerepét (Haley pedig csak 26 évvel később, a remake-ben játszhatta el a sorozatgyilkost). Craven 1981 óta házalt a forgatókönyvvel a stúdióknál, mire a New Line főnökei, a Halloween és a Péntek 13 folytatásának sikere láttán rábólintottak a tervre. De mivel a konyhakést már lestoppolta Michael Myers, a láncfűrész pedig Bőrpofával nőtt össze a vásznon, a rendezőnek ki kellett találnia valami új fegyvert az új gyilkosnak.

A kultikus pengekesztyű végül a körmét nyalogató macskájáról jutott eszébe. Freddy csíkos pulóverét a háza előtt lakó csövestől nyúlta, és bár a gyilkos kezdetben ugyanolyan néma lett volna, mint a hokimaszkos Jason, pont a gúnyos röhögése és a beteg szóviccei miatt kedvelték meg a rajongók. Bár Depp elég durván meghal a filmben, szerelme, Nancy (Heather Langenkamp) végül legyőzi a gyerekgyilkos Freddyt.

Nicolas Cage A vámpír csókjában (1988)

Rengeteg hollywoodi sztár kezdte horrorvígjátékkal a karrierjét a 80-as években. Voltak azonban, akik nem érték be az áldozat vagy a rémvadász szerepével, és inkább a gonosz főszörnyet választották. Kiefer Sutherland például tengerparti rockvámpír volt a kultikus Elveszett fiúkban, Jim Carrey lúzer Drakula-utánzatként táncolta végig az 1985-ös Csak egy harapást, Michael J. Fox pedig gagyi vérfarkas maszkot kapott a szintén 85-ös Az ifjú farkasemberben.

Nicolas Cage 24 évesen 40 ezer dollárért vállalta el, hogy röhejesen vastag szemöldökű vérszívó lesz A vámpír csókjában, miután Jennifer Beals megharapja minden idők egyik legbénább és legrámenősebb ágyjelenetben (ez már jó fizetésnek számított: a karrierjét beindító Lány a völgybenért 83-ban még csak ötezret kapott). A filmben egyébként szerepelt Cage bátyja, Marc Coppola is.

Leonardo DiCaprio a Rémecskék 3-ban (1991)

A Spielberg-tanítvány Joe Dante szörnyecskéi 150 millió dollárt kaszáltak 1984-ben a mozikban (ráadásul a folytatás sem lett rossz), így a New Line már a 80-as években elkezdte másolni a franchise-t. A Rémecskék-sorozat szőrös szörnyei azonban Asylum-stúdiót megszégyenítően bénák lettek, ráadásul egyik részben sem csaptak akkora vérengzést, mint Gizmó gonosz kistestvérei.

A négy felejthető Critters-film közül mégis kiemelkedő jelentősége lett a harmadiknak, ez volt ugyanis Leonardo DiCaprio mozifilmes debütálása (előtte csak a Roseanne ls Az új Lassie tévésorozatokban szerepelt). A tinibálvány itt persze még nem volt olyan sármos, mint a Rómeó és Júliában vagy a Titanicban, sőt, még 16 évesen is úgy nézett ki, mint valami alsó tagozatos. Viszont már itt is pozitív hőst alakított: ő volt a csóró lakókat vegzáló, gonosz főbérlő fia, aki az apja halála után átáll a jók közé, és hadat üzen a rozzant bérházat megszálló rémecskéknek.

Jennifer Aniston a Gyilkos koboldban (1993)

A fiatal, Mágenheim Julcsi-arcú Jennifer Aniston már a Jóbarátok előtt is híres volt: a 90-es évek elején tévésorozatokban tűnt fel (Molloy, Ferris Bueller, Quantum Leap), 93-ban pedig megkapta élete első mozifilmes főszerepét a Gyilkos koboldként és A törpe bosszújaként is emlegetett Leprechaunban. A címbéli, mélynövésű sorozatgyilkost a korszak Peter Dinklage-e, a Jedi visszatér, a Willow és a Narnia-sorozat veterán törpe színésze, Warwick Davis alakította, a 24 éves Jennifer Aniston pedig a rá vadászó tinédzsercsapatban volt a macsó főhős barátnője. Persze ha kellett, ő is shotgunt ragadott.

Sajnos a film közel sem annyira vicces és véres, mint amennyire lehetne (összesen 4 ember hal meg benne), de elég bevételt hozott a gyártó Trimark Picturesnek ahhoz, hogy még három folytatást kapjon. A cég egyébként annyira rákattant a Gyilkos kobold-szériával a B-filmes folytatásokra, hogy gyártóként és forgalmazóként a egészen 2005-ig ontották az olyan kétes értékű műveket, mint a Cyborg 2, a Warlock 3 vagy a Vasmadarak 4. 

Renée Zellweger és Matthew McConaughey a Texasi láncfűrészesben (1994)

Tobe Hooper 1974-es horrorklasszikusát, A texasi láncfűrészes mészárlást sokan a 70-es évek legfontosabb filmjének tartják (a Kínai negyed és a Star Wars mellett), mert egyszerre sűríti magába a vidék-város szembenállást, a lázadó hippik és a tradíciótisztelő idősebb nemzedék közt feszülő ellentétet, a déli államok redneckjeinek belterjességét, Vietnamot és Ed Gein bestiális 50-es évekbeli gyilkosságait. A láncfűrésszel hadonászó, maszk mögé bújó Bőrpofa tekinthető Freddy Krueger, Jason Vorhees és Michael Myers előképének, sőt, valószínűleg Hannibal Lecter sem létezne nélküle.

Ám míg az első rész csak egyetlen lány kínzásáról szólt, a folytatások már alig különböznek a 80-as évek többi, vérfürdővel végződő slasher horrorjaitól. A 94-ben bemutatott, erősen megvágott negyedik rész azonban teljesen megerőszakolta a szériát az ötlettelenségével. A korábbi Texasi láncfűrészes-filmekben megszokott, zsigeri félelemnek nyoma sincs. Bőrpofából egy síró transzvesztitát csináltak, a 24 éves Matthew McConaughey pedig másfél órán át üldözi a pickupjával az ugyanilyen fiatal, folyamatosan sikoltozó Renée Zellwegert, hogy a végén megölje egy mezőgazdasági repülő. Ezek után érthetetlen, miért tilották be a filmet Svédországban.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!