- Kultúr
- Cinematrix
- számítógép
- szuperszámítógép
- gonosz számítógép
- gonosz szuperszámítógép
- ai
- mesterséges intelligencia
- skynet
Ki a filmvilág leggonoszabb szuperszámítógépe?
További Cinematrix cikkek
- Egy ültő helyünkben végigdaráltuk Stephen King kedvenc misztikus sorozatát
- Kegyetlenül megdolgoztatta az agytekervényeinket Hugh Grant új vallásos thrillerje
- Az új Dűne-sorozat pont arról szól, amitől napjainkban a legjobban rettegünk
- Maradj csak szenvedő, irányítható és gyermek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
1. HAL 9000 a 2001: Űrodüsszeiából
HAL 9000 történetét minden sci-fi rajongó jól ismeri Stanley Kubrick 1968-as klasszikusából, a 2001: Űrodüsszeiából. A derék fedélzeti szuperszámítógép a Jupiter felé tartó űrutazás során hátráltató tényezőnek véli az emberi személyzetet, ezért mindenkit legyilkol, de az utolsó asztronauta, Dave végül időben kihúzza a gépet a konnektorból. HAL jellegzetes piros érzékelője Kubrick 1968-as filmváltozatában már a Terminátorok gonosz vörös szemét vetíti előre.
2. Alpha 60 az Alphaville-ből
Az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia és a gyilkos számítógéptől való félelem természetesen már az Űrodüsszeia előtt is kedvelt téma volt a sci-fi írók és filmrendezők körében. Még a francia új hullám atyja, Jean-Luc Godard is rendezett egy ilyen filmet: az 1965-ös Alphaville ugyanis egy olyan negatív utópia, vagyis disztópia, ahol az Alpha 60 nevű szuperszámítógép a teljhatalmú úr, és betiltotta a zenét, a költészetet meg a szerelmet. A francia James Bond, Lemmy Caution azonban egy dögös alphaville-i nő (Anna Karina) segítségével legyőzi a szobányi szuperszámítógépet és az azt kifejlesztő tudóst, Von Braun professzort, aztán természetesen megmutatja a lánynak, mi a szerelem. Nincs persze lézerpisztolyos lövöldözés, se csillogó űrhajók, Godard fekete-fehér képsorai és a noir hangulat miatt viszont a film még ma is simán megállja a helyét.
3. A Tron Főellenőrző Programja
Mai szemmel már elég röhejes az 1982-es Tron története. Az Encom nevű óriásvállalat játéktermi gépei egyetlen nagy virtuális vidámparkba vannak bekötve, így amikor pár tinédzser elveri az összes apróját az Űrőrültek nevű lövöldözésre vagy a kultikus fénymotorozásra, valójában a virtuális térben éldegélő kék és piros kezeslábasos pixelharcosokat irányítják. Ebbe a világba digitalizálódik át egy hús-vér felhasználó, Kevin Flynn (Jeff Bridges), aki a kollégái által tervezett program-szerelmespár, Tron és Yori (Bruce Boxleitner, Cindy Morgan) segítségével legyőzi a pixeluniverzum diktátorát, a világuralomra törő, gonosz Főellenőrző Programot. A Mátrix-zöldet megelőző, kék digitális világ mindenesetre szép, és nem véletlenül: olyan rajzolók dolgoztak rajta, mint Moebius és az akkor még kezdő rajzfilmes Tim Burton.
4. A Superman 3 szuperszámítógépe
Nem csak mostanában képtelen Hollywood egy jó Superman-filmet elkészíteni: már 30 évvel ezelőtt is tele voltak ostobaságokkal a piros gatyás űrcserkészről szóló filmek. Az 1983-as Superman 3 még a legmegveszekedettebb geekek szerint is botrányosan rossz darabja a franchise-nak: elég ha csak megnézzük a film főgonoszát, a Lex Luthor-pótlék makrancos szuperszámítógépet, aki bármelyik őrült tudóst képes átváltoztatni lézernyalábokat lövöldöző kiborggá.
5. A szerelmes PC a Komputer-szerelemből
1984-ben meglepő módon romantikus vígjáték is készült az SZTK-szemüveges számítógép-felhasználókról: ebben a vígjátékban ugyanis egy akkoriban még forradalmi újdonságnak számító PC, azaz Personal Computer belehabarodott az őt megvásároló kedves lúzer (Lenny von Dohlen) barátnőjébe. Akit ráadásul a korszak egyik legnépszerűbb szexszimbóluma, Michael Madsen bombázó húga, Virginia Madsen alakított. A Komputer-szerelem ugyan évtizedekkel a XXI. századi kütyüforradalom előtt készült, de már látható benne több olyan jelenet is, hogy az őrült számítógép irányítja a lakás világítását, biztonsági kameráit és elektromos berendezéseit, sőt, bármilyen zenét, tévéreklámot és filmet elő tud csalni egy globális háttértárból, pedig még sehol sem volt a YouTube. Hogy a '80-as évek feeling még tökéletesebb legyen, olyan szintipop-nagyágyúk zenéi hallhatók a filmben, mint a Heaven 17 vagy Boy George akkori bandája, a Culture Club.
6. A Skynet
A Halálosztó-franchise zűrzavaros, időparadoxonokkal teli kronológiája szerint a Cyberdine Systems nevű cég tudósai az 1984-ben idejött, Schwarzenegger-arcú bádogember leszakadt karjából létrehoznak egy katonai védelmet ellátó mesterséges intelligenciát. Ez lesz a Skynet, ami James Cameron Terminátor 2-jében 1997. augusztus 29-én öntudatra ébred, és az Ítéletnapon kipusztítja az emberiséget. Ám John Connor, az Ellenállás kiskorú vezére a fegyverfetisiszta anyukájával, Sarah Connorral és egy újabb Schwarzenegger-arcú T-800-assal ezt megakadályozza. A T3-ban azonban kiderült, hogy az Ítéletnapot csak elhalasztani tudták, így végül a Skynet 2004. július 25-én mégis öntudatra ébredt, és szétbombázta néhány nukleáris rakétával a Földet. A T4-ben a világból maradt romhalmazon Christian Bale szervezte meg az Ellenállást, kíváncsian várjuk, hogyan csűrik-csavarják tovább a sztorit az öreg Schwarzeneggerrel a T5-ben.
7. A Mátrix ura, a Deus Ex Machina
1999 óta mindenki tudja, hogy a világ, amit valódinak hiszünk, igazából nem is létezik, mert csak tenyésztőkádban magzatpózban gubbasztó bioeledelek vagyunk a Földet leigázó, energiafüggő gépek farmján. De ugye jött egy bőrszerkóban feszítő társaság, akik még a sötétben is napszemüveget hordtak, és az volt a szórakozásuk, hogy kirángatták az embereket a tenyésztőkádból, majd Zion városából lázadást szerveztek a mesterséges intelligenciák ellen. Az igazság tudói a virtuális valóságban már valóságos szuperhősök voltak, ezért a Mátrix hasonló képességű vírusirtó programokat vetett be ellenük az öltönyös Mr. Smith (Hugo Weaving) képében. Aztán a film végén Keanu „Kiválasztott” Reeves lett maga a Mátrix, a folytatások pedig jól szétbarmolták ezt a az alapvetően ígéretesen induló sztorit a Forrással, a Primer Programmal, a Deus Ex Machinával meg az ember-gép barátsággal.
8. V.I.K.I. az Én, a robotból
A film, ami a Will Smith-fejű, robotgyűlölő kiborggal totálisan meggyalázta a robotika három törvényét és Isaac Asimov teljes életművét. Ráadásul bemutatta a legalját a gyűlöletes product placementnek, azaz a pofánkba tolt, kéretlen termékelhelyezés műfajának is: a gyilkos robotok után nyomozó főhős ugyanis az egyik jelenetben régi klasszikusnak nevezi a teljesen átlagos Converse cipőjét, ami csak azért számít ereklyének, mert egy jövőbeli robotvárosban hordja. Az Én, a robotban persze van egy embereket terrorizáló droidsereg is, akikkel Will Smith jókat verekedhet, így egyszeri akciófilmnek elmegy ez is. És egész látványos az a jelenet, amikor Will Smith egy hülye nevű nanit injekcióval kiiktatja az NS-5 lajstromszámú robotok gonoszkodásáért felelős mesterséges intelligenciát, a Virtual Interactive Kinetic Intelligence (V.I.K.I.) elnevezésű szuperszámítógépet.
9. A náci számítógép az Amerika kapitány 2-ből
Az első Amerika kapitány mozifilmben egyértelmű volt, hogy a főhősnek a nácikkal kell verekednie, hiszen Steve Rogers 1940-ben pont azzal kezdte a hazafias képregényhős-karrierjét, hogy lepofozta Hitlert, majd később egy fogatlan japán admirálist is, bosszúból Pearl Harborért. A folytatás viszont már napjainkban játszódik (az amerikai zászlóba öltöztetett kapitányt kiolvasztották a jégtömbből, hogy a Bosszúállók vezére legyen), ahol nehezebb agyonverhető nácikat találni, de szerencsére nem lehetetlen. Az Amerika kapitány-képregényekben ugyanis visszatérő főellenség volt az okkult nácikkal lepaktáló tudós, Arnim Zola, aki a 70-es évek füzeteitől kezdve egy nagy robotba mentette át az agyát, és így tört Amerika kapitány életére. A moziváltozatban Dr. Zolát is átvitték a Harmadik Birodalomból Amerikába a Gémkapocs-hadművelet során, hogy egy titkos katonai támaszponton bütyköljön össze a kormánynak egy hangárméretű, mágnesszalagos szuperszámítógépet. Ám ő továbbra is hűséges maradt a H.Y.D.R.A. bűnszervezethez, és valójában csak azért töltötte fel a tudását a gépbe, hogy a halála után örök életet nyerve, mesterséges intelligenciaként szövögethessen ördögi terveket az emberiség ellen.
10. Johnny Depp a Transzcendensben
Az „év sci-fijében” Johnny Depp egy olyan mesterséges intelligenciákat kutató tudóst alakít, akit már a film elején lepuffant egy radikális technológiaellenes terroristabrigád, így a felesége (Rebecca Hall) és a legjobb barátja (Paul Bettany) áttölti az agyát egy szuperszámítógépbe. Ám ezt a bizarr ember-gép összefonódást oda vezet, hogy egyre erősebbé váló digitális Depp már az igazi világot veszélyeztető, isteni hatalmú lény lesz. Többet nem is spoilereznék, legfeljebb annyit, hogy a már említett színészek mellett szerepel komoly szerephez jut Morgan Freeman és Cillian Murphy is.
Rovataink a Facebookon