Brad Pitt beköltözött egy tankba

Világháborús filmmel nyitott és világháborús filmmel zárt az idei Londoni Filmfesztivál: míg a Benedict Cumberbatch főszereplésével készült The Imitation Game a kódtörő matematikus, Turing életét dolgozza fel, Brad Pitt Harag című filmje Németországban, a háború végnapjaiban játszódik, és egy amerikai tank ötfős személyzetének hányattatásait meséli el.

A Corinthia Hotel báltermében rendezett sajtótájékoztatón David Ayer rendező sajátosan pontosítja a műfajt. “Ez a film nem a háborúról szól, hanem egy családról” — mondja. — “Egy családról, amely történetesen egy tankban lakik és embereket gyilkol.”

Brad Pitt egy veterán tisztet alakít a filmben, a Wardaddy becenevű Don Collier őrnagy, aki összeszokott, harcedzett csapatával meglepően hosszú ideje harcol már Európában. “A páncélosoknak nem voltak valami jók a túlélési esélyeik” — mondja Pitt. A történet szerint az ötfős személyzet egyik elesett tagjának helyére Norman Ellison, a frissen besorozott gyors- és gépíró kerül. “Ez a figura testesít meg mindent, amire vágyunk” — mondja Pitt — “az idealizmusunkat, az álmainkat, mindent, amit elveszítettünk és amit hiányolunk, de ugyanakkor meg is kell törnünk őt. Gyorsan meg kell edzenünk, működésre bírnunk, különben nem jutunk haza.”

A különös család férfitagjai nem a forgatáson találkoztak először: Ayer más rendezőkhöz hasonlóan edzőtáboroztatta színészeit, hogy csapattá kovácsolódjanak - más rendezők edzőtáboraival ellentétben azonban ezt amerikai haditengerészek tartották. A színészek egy héten át sátorban laktak, elkobozták tőlük a telefonokat, éjszaka pedig alvás helyett őrséget kellett adniuk. Ayer, aki maga is haditengerészként szolgált filmes karrierje előtt, úgy tervezte meg az edzőtábort, hogy “lerombolja az egyéniségeket, és felépítse a csapatot”. Ez sikerült is neki.

A film szakít az amerikai világháborús filmek hagyományos, idealizált ábrázolásmódjával (persze ezt tette Tarantino is a Becstelen brigantykban), Wardaddy nem egy szerethető, klasszikusan fekete-fehér hősfigura. “Olyan filmet akartam rendezni, amely rávilágít a háború morális, lélektani kockázatára, arra, hogy milyen nyomot hagy az emberi lelken, milyen hatással van a háború erre a fivérekből álló családra” — mondja Ayer, aki szerint a háborút ábrázoló filmek “hajlamosak a konfliktus morális egyértelműségét a katonák mindennapjaira vetíteni, noha egyáltalán nem ez a helyzet. A tank lövegtornyában álló katona számára elképesztően ködös és immorális az egész”.

Egyetért vele Brad Pitt is, aki reméli, hogy a filmet megtekintő katonák “érzik a tiszteletteljes elismerést”. Mint mondja, az alapvető tanulság az, hogy a háború maga a pokol. “Veteránokkal beszélgettem, és az egyikük azt mondta: figyelj, ha jobban megnézed, a háború annyira abszurd, hogy az ember inkább igyekszik nem nézegetni. Az egyik évben egymást aprítjuk, a következő évben meg együtt sörözünk. Bármennyire is fejlődünk” — mondja már Pitt — “mindig belecsúszunk a konfliktusokba”.

A film jelentős része a tank belsejében játszódik: ebben a zsúfolt térben még úgy is kihívást jelentett a forgatás, hogy kicsit csaltak, és nagyobbra méretezték a tankot a szabványosnál. “A belső jelenetekhez a Sherman tank tervrajzai alapján építettük meg a miénket is, úgy 10 százalékkal felnagyítva” — meséli a rendező — “beszereltük az összes szabványos berendezést, minden működött benne. A lövegtorony forgott, az ágyúba be lehetett tölteni a lövedékeket és kidobta a hüvelyeket, a géppuskát el lehetett sütni, az adóvevő sugározta és vette a jeleket.”

A történelmi hitelesség azonban nem minden. “Technikailag az egyik legbonyolultabb helyszín volt, amin bármelyikünk valaha is dolgozott, és igazán őrjítő volt benne forgatni. Két órámba tellett, míg bevilágítottam az egészet ezekkel a pirinyó LED-fényekkel, többezer darabot használtunk belőlük. Nem szerettünk benne dolgozni, de ez talán jót is tett a filmnek” — véli Ayer. A tankkal kapcsolatos érzelmein Pitt is osztozott, legalábbis eleinte. “Egy tankban nincs semmi ergonomikus, nem lakhatásra tervezték. Nincs rajta lépcső, hogy az ember felmásszon bele vagy lemásszon róla, bent meg folyton beleütöd magad valamibe. Idővel aztán, miután megszoktuk a tankot, mind megtaláltuk a saját kis kényelmes helyünket benne. Én egészen magaménak kezdtem érezni, otthonommá vált ez a bádogdoboz” — mondja Pitt.

A színész olyannyira azonosult karakterével (vagy csak megszerette a tank kínálta lehetőségeket), hogy a forgatási szünetekben sem vonult be a lakókocsijába. Inkább bent maradt a tankban. “Nekem kellett felmásznom hozzá, ha beszélni akartam vele” — mondja Ayer — ott üldögélt négy méter magasban, mint valami sasfészekben, és onnét nézett le ránk.”

Brad Pitt Tarantino filmjében, a Becstelen brigantykban már alakított nácik ellen küzdő amerikai tisztet, Aldo Raine hadnagyot azonban nehéz lenne Wardaddyhez hasonlítani. Pitt is felszínesnek tartja a hasonlóságot: mint mondja, számára “két teljesen különböző állatfajtának tűnnek”.

A körülmények fura összjátéka folytán míg Pitt a Haragon dolgozott, felesége, Angelina Jolie szintén egy második világháborús filmet készített. Az Unbroken egy amerikai atléta igaz történetét meséli el: Louis Zamperini túlélt egy repülőgépbalesetet a Csendes-óceánon, majd 47 napon át hányódott egy tutajon, mígnem japán fogságba esett.

“Általában nem dolgozunk egyszerre” — mondja Pitt — “de elcsesződtek a beosztásaink. Jó móka volt mindkettőnknek: amíg én az európai hadszínteret tanulmányoztam, ő a csendes-óceánit, míg én tankoknak néztem utána, ő a bombázóknak. Míg az én filmem a katonák lelki sérüléseivel foglalkozik, az övé azzal, hogyan maradhat töretlen az emberi lelkierő a legdurvább megpróbáltatások során, nagyon szép és felemelő alkotás” — fejezte be neje filmjének spontán ingyenreklámját. És hogy mit visz haza magával a Harag forgatásáról?

“Nagyon sokat kaptam ezen a forgatáson” — mondja Pitt — “Szerintem mindannyian tanultunk valamit magunkról és a világról. Mindannyian gazdagabban távoztunk a forgatásról. Én sokat tanultam arról, hogyan kell vezetőnek lenni, kiérdemelni mások megbecsülését. És úgy érzem, mindezek után jobb apa lettem” — összegezte benyomásait.

A Haragot október 23-án mutatják be a magyar mozikban.