Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM30 kiló ide vagy oda, nem számít
További Cinematrix cikkek
- Adrien Brody étkezési zavarokkal és PTSD-vel küzdött az egyik legismertebb szerepe után
- Matt Damon és Zendaya is ott lesz Christopher Nolan Odüsszeiájában
- Johnny Depp lánya sem menti meg a sírból visszarángatott vámpírfilmet
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
Nagy kérdés, hogy pár év múlva Christian Bale hogy fog visszagondolni arra, amikor elvállalta Mózes szerepét Ridley Scott Exodusában. Eddig ugyanis ő volt a színész, aki el tudta kerülni, sztárság ide, megagázsik oda, hogy igazán pocsék filmben játsszon. Ha nem is mindig választott kiemelkedő remekműveket, a röhejes, ostoba és ciki filmeket el tudta kerülni. Nem sok híján ő lett Noé Darren Aronofsky borzalmában, de visszalépett, ahogy legutóbb az egyre aggasztóbb Steve Jobs-film címszerepét is visszadobta. Az Exodus sem miatta rossz, de ettől még szégyenfolt lesz egy kivételesen jó színész (jobbára) szuper filmekből álló pályáján. Lássuk, hogy mit nézzünk inkább tőle! (A Batman-filmek most kimaradnak, úgyis mindenki látta őket, és azt a vitát sem nyitnánk újra, hogy Terminátor 4 mennyire lett szar film.)
A Nap birodalma (1987)
Christian Bale 12 éves korára már túl volt két filmen, egy tévésorozaton, meg pár színházi munkán, de a világ ebből a filmből ismerte meg. A Nap birodalma tipikus Spielberg-film a jobbak közül. Nagyívű, patetikus, hatásvadász, de működik. "Ma új szót tanultam: atombomba. Olyan, mintha Isten fényképezne" - ilyen mondatok vannak benne, de aki bírja a Spielbergre jellemző giccset, azt nem zavarja.
Bale egy elkényeztetett, gazdag kölyköt játszik, aki Sanghajban él a szüleivel. A második világháború kitörésekor a japánok elfoglalják az országot. A szülők elmenekülnek, de eközben a kisfiút elveszítik, aki fogolytáborba kerül. Bár a filmben játszik John Malkovich is, az abszolút főszereplő a gyerek. Spielbergnek ehhez mindig volt érzéke: Bale-t négyezer jelentkező közül választotta ki, és nem tévedett. Simán eljátssza a látottak hatására gyorsan felnövő kiskamaszt, aki nagyon hamar megtanulja, hogy mit kell tennie a túlélésért. Egyenrangú partnere tud lenni John Malkovichnak, ami azért sejtette, hogy ez a gyerek nem fog eltűnni a süllyesztőben.
Bálványrock - Velvet Goldmine (1998)
A Nap birodalma után Bale már nem is hagyta abba a forgatást. Minden évben csinált egy vagy két filmet, játszott többek között a Kisasszonyokban Winona Ryderrel, és az Egy hölgy arcképében Nicole Kidmannel. Igaz, ezek kis szerepek voltak, de legalább vállalható filmekben. Úgy tűnik, hogy a különlegesebb feladatok jobban vonzották, mint a nagy költségvetésű filmek. Ilyen volt a Velvet Goldmine is, a hetvenes évek glamrock színterét felelevenítő film.
Ebben messze nem neki jutott a legjobb szerep, akkoriban Ewan McGregor nagyobb sztár volt, Jonathan Rhys Meyers pedig nagyobb ígéret. Így aztán ők játszották a két rocksztárt, akiknek kapcsolata gyanúsan emlékeztetett David Bowie és Iggy Pop állítólagos szerelmére. Bale az utánuk nyomozó újságírót játszotta, aki exrajongóként tíz évvel később próbálja kideríteni, hogy mi is történt a két férfi között. A film remek lett, bár egy elég fontos embernek nem tetszett: David Bowie nem engedte, hogy egyetlen dala is bekerüljön a Velvet Goldmine-ba.
Amerikai pszicho (2000)
Az Amerikai pszicho hozta el Bale-nek az igazi, felnőtt világhírt. Azzal együtt is sokan méltatták az alakítását, hogy a film nem aratott osztatlan sikert. Persze Bret Easton Ellis kultikus regényét eleve nem is volt egyszerű vállalkozás filmre vinni. Az Amerikai pszicho jobban sikerült, mint sok más Ellis-feldolgozás, többnyire hűen, tisztelettel követi a regényt, csak valahogy pont a könyv lényege sikkadt el.
Amíg a regényben szépen, fokozatosan bomlik ki előttünk, hogy mennyire beteg is a főszereplő, addig a filmben ez már az első pillanatban nyilvánvaló. És bár a könyvben is sok az eltúlzott, karikatúraszerű jelenet, az egész Patrick Bateman jelenség sokkal hihetőbb, mint a filmen. Ennek ellenére az Amerikai pszichó megnézése után már nagyon nagyon nehéz nem Christian Bale arcát látni magunk előtt, amikor Patrick Batemanre gondolunk.
Equilibrium – Gyilkos nyugalom (2002)
Az Amerikai pszicho után Bale átkerült egy másik kategóriába, akármiben szerepelhetett volna, de akkor még ő megmaradt a kisebb, izgalmasabb projekteknél. Ilyen volt az Equilibrium is, ami a bemutatásakor nem aratott sikert (pontosabban jó nagyot bukott), de később, szép lassan masszív rajongótábora lett. Teljesen megérdemelten, mert ez egy nagyon jó sci-fi.
Egy 21. századi diktatúrában játszódik, ahol minden művészeti alkotás, és az érzelmek is be vannak tiltva. Mindenkinek Proziumot kell szednie, ez érzelemmentesíti az embereket. Bale az ezt ellenőrző csapat vezetője, aki annyira érzelemmentes, hogy a saját felesége kivégzése sem hatotta meg. Elég azonban egyetlen kihagyott drogadag, hogy minden megváltozzon. Ahogy ebből is látszik, az Equilibrium nem a történet eredetiségével fogja meg a nézőt. Sokkal inkább a nyomasztó hangulattal, a látvánnyal, a különleges harci jelenetekkel és a színészekkel. (Bale mellett Sean Bean játszik a filmben.)
A gépész (2004)
Jóval azelőtt, hogy a fél világ hasra esett Matthew McConaughey nagy fogyása előtt, Bale is ledobott harminc kilót egy film, A gépész kedvéért. Állítólag almán és kávén élt, így tudott pár hónap alatt két lábon járó csontvázzá és hiteles Trevor Reznikké válni. Trevor egy éve nem tud aludni, így aztán vagy egy reptéri kávézóban vagy egy prostival van éjszakánként. Azon túl, hogy nem eszik és nem alszik, még furcsább dolgok kezdenek történni vele, amikről nem tudni, hogy a valóságban vagy csak a fejében léteznek.
A gépész története is érdekes, csavar is van benne, és külön jó pont jár a film gyári jeleneteiért, a lepukkant munkások ábrázolásáért. Ahhoz pedig több mint másfél óra sem elég, hogy megszokja a szemünk, amit a színész ezért a filmért a testével tett.
A tökéletes trükk (2006)
A Batman: Kezdődik! sikere után Bale és a rendező, Christopher Nolan egy szerényebb, akciómentes bűvészfilmet csinált együtt, a maga nemében tökéletes A tökéletes trükköt. Az alapanyag is jó volt: Christopher Priest a film alapjául szolgáló regénye 1996-ban elnyerte a fantasztikus irodalom egyik legnagyobb elismerését, a World Fantasy-díjat.
A történet egy egyszerű kosztümös filmnek indul két, egymással folyton vetélkedő bűvészről, hogy aztán egy ponton misztikus thrillerré váljon. Aki el tudja fogadni ezt a fordulatot, annak nagyszerű élmény lesz A tökéletes trükk. (Az Index kritikusa nem tudta, ezért született meg ez a fikázó cikk, de a film 8,5-ös IMDb pontszáma szerint a többségnek nem okozott gondot.)
The Fighter – A harcos (2010)
Ezért a filmért járt az Oscar, és nem csak az újabb látványos átalakulás miatt. Bale a drogfüggő Dicky Ward szerepében gátlástalanul ellopta a showt a főszereplő Mark Wahlberg elől. "A gépészben Bale-t nem lehetett felismerni, talán csak a bordáiról, A hajnali mentőakció laoszi fogságában már nem lepődtünk meg, hogy húsz kiló felett dobott le magáról. A harcosban ezért nem az átalakulás ténye, hanem minősége lenyűgöző. A felsorolt három filmhez három különböző karaktert kellett megjelenítenie, így mindhárom fogyása másmilyen lett. Most olyan sportoló, akinek testét és életét elszarja a drog, ritkul a haja, beesett az arca és minden bizonnyal lötyögnek a fogai" írta lenyűgözött szerzőnk.
Bale két Batman-film között, a Terminátor 4 után ebben a filmben bizonyította be, hogy blockbusterek ide vagy oda, a legjobban mégiscsak az ilyen filmek állnak neki. Nem eljátssza, hanem teljesen átalakul crackfüggő, bokszmúltjából élő problémaforrássá, akinek egy célja van, győzelemhez segíteni féltestvérét.
Önnek melyik a kedvenc Christian Bale-filmje?
Rovataink a Facebookon