A nők nem kizárólag a szépségükért léteznek

Interjú Monica Belluccival, a 007 Spectre - A Fantom visszatér egyik szereplőjével

2015.11.11. 07:02

Miután szinte kikerülhetetlen volt az ezredforduló körüli európai és amerikai filmgyártásban, köszönhetően többek között a két Mátrix-folytatásnak és a Visszafordíthatatlannak, Monica Bellucci teljesen eltűnt a nézők szemei elől. Egészen eddig. Egy rövid, de fontos szerep erejéig feltűnik a 007 Spectre – A Fantom visszatérben, mint egy gyászoló özvegy, aki segít James Bondnak beférkőznie egy titkos társaság berkeibe. Monica Belluccival a londoni premier előtt készítettünk interjút egy kerekasztal-beszélgetésen.

Ezt a kérdést biztos hallotta már minden egyes interjúnál...

Ne aggódjon, csak nyugodtan. Készen állok.

... de milyen érzés az, hogy az emberről azt hangoztatják, hogy a legidősebb Bond-lány?

Jó érzés. Sam Mendes azt akarta, hogy a filmben tényleg egy ötven éves nő játssza el ezt a szerepet. Nem akarta, hogy fiatalabbnak tűnjön, mert éreznünk kell, hogy magányos, elkeseredett, és ezt az arcának is tükröznie kell.

Hiába ráncos egy kicsit az arca, nőiesnek kellett lennie a karakternek. És hiába ötven éves, még mindig kívánatos.

Ez pedig egy nagyon erős koncepció, nagyon kiszámíthatatlan és nagyon új. Amikor megnéztem a filmet, akkor értettem csak meg igazán, hogy Sam mit akart csinálni a két női szereplővel. Lucia, mindig feketében, aki szeretne kiszabadulni egy helyzetből, de még nem tudja, hogyan. Szüksége van James Bondra. Sőt, szükségük van egymásra, Lucia információt ad át Bondnak, a férfi pedig megmenti őt, mert általa tud szabad lenni. Madeline (Lea Seydoux karaktere) mindig fehérben van, ő testesíti meg a modern világot, amiben a nő egyenrangú a férfival. A múltból jutunk el a jelenbe. Ez egy nagyon provokatív elképzelés.

Meglepő, hogy sosem szerepelt még Bond-filmben.

Túl fiatal voltam!

Nem kérték fel soha?

Nagyon régen, talán 25 évvel ezelőtt volt szó róla. Érdekes látni, hogyan változnak a dolgok. A negyvenes-ötvenes években a színésznők, hiába voltak tehetségesek, egy idő után már nem kaptak munkát. Olasz vagyok, és eszembe jutnak a híres olasz színésznők, hiába voltak gyönyörűek, még ők is kikoptak egy idő után. Manapság viszont ez egyre ritkább. Párizsban élek, tele van a város idős színésznőkkel, Catherine Deneuve, Isabelle Huppert, Charlotte Rampling, de a világon ott van például Judi Dench, Hellen Mirren, és nekik megadatott az esély, hogy csodálatos szerepeket kapjanak.

Még tudtuk volna nézni Luciát a filmben, nem zavarta, hogy csak egy ilyen rövidke szerepet kapott?

Rövid idő alatt kellett sokat mondani a szereppel, a forgatókönyvben is pont így volt megírva. De elvállaltam, és szerintem egy erős jelenlétet sikerült nyújtanom.

Mi lehet ennyire vonzó a filmkészítőknek az érett nőkben?

Meg akarják mutatni, hogy a nők nem kizárólag a szépségükért léteznek. Intelligensek vagyunk, érzékenyek, és nőiesek.

Annyi mindent tudunk nyújtani a társadalomnak is. Van ez az elképzelés, hogy ha egy nő már nem képes nemzeni, akkor mintha elsorvadt volna a nőiessége is. Ennek az elképzelésnek meg kell változnia. Változik is. Hadd mondjak el valamit: amikor fiatalkorában szép az ember, és filmben szerepel, akkor automatikusan színésznőnek tartják. Idősebb korában pedig a szépség már nem tökéletes. Fiatalkorban a szépség egy ajándék, amit Isten vagy bárki adott. Később pedig eltűni a szépség maszkja, és előbújik a lélek. És ez minden nőre igaz, azokra is, akik nem színészkednek. Ha a belsőt ápolta és táplálta, akkor később elő fog bukkanni. Amíg fiatalok vagyunk és szépek, addig minden könnyű.

A férfiakkal mi a helyzet?

Ugyanez.

Daniel Craig is 47 éves, lassan egy idősebb Bond-lesz belőle.

Daniel elképesztő. Annyira tisztelem őt. Először is, az életben is egy úriember. Színészként pedig annyira változatos. Látták A hírhedt című filmet? (2006-os film Truman Capote-ról, nem azonos a Capote-val, Daniel Craig játssza az egyik családgyilkost benne, akinek a történetéből később az író megírja a Hidegvérrel című könyvet – KD) Nagyon jó film, kevésbé ismert. Danielnek nagyon sok arca van. A James Bondja pedig erőszakos, készen áll a gyilkolásra, de közben van benne valami finomság. Van egy racionális, és ezzel együtt egy nagyon érzelmes oldala. Ennek a két oldalnak a találkozásából egy érdekes karakter jön létre. Nem túl érzelmes, hiszen akkor törékeny lenne. És nem túl racionális, mert akkor olyan lenne, mint egy gép.

Mi a titka annak, hogy 50 éves korában is ilyen jól tartja magát?

Későn született az első gyerekem. Negyven éves koromban szültem az elsőt, negyvenöt évesen a másodikat. Nagyon fontos, hogy megmaradjon a szenvedély. Megmaradjanak az ösztönök. Hajlamosak vagyunk arra, hogy kis gépek legyünk: dolgozunk, gyereket szülünk, túl kedvesek és jók vagyunk. Néha jó vadnak lenni.

Akkor úgy maradhatunk fiatalok, ha lázadunk?

Ha nagyon lázadunk. Mert különben meghalunk.

Nagy lépés ez a szerep a karrierjében?

Nagyon nagy. De én ráérős vagyok. Nem siettem el sem a gyereket, sem a karrierem. Néha kisebb filmeket vállalok el, mindig az ösztöneimet követem. Szerepeltem nagyobbakban is, olyanokban, mint a Malena, a Mátrix folytatásai, A passió és a Visszafordíthatatlan. Aztán szerepeltem kis francia filmekben, végül meg itt vagyok a James Bondban. Azt vállalom el, ami nekem kényelmes. Emlékszem, hogy amikor fiatal voltam, New Yorkban éltem, de az a város túl stresszes volt, nem voltam rá felkészülve. Túl sok volt a nyomás. Most már tudom, hogy ha visszamegyek, akkor jobban érzem magam, hiszen senki nem fog rámerőltetni semmit, és én sem fogok hajtani. 

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft