Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Adrien Brody étkezési zavarokkal és PTSD-vel küzdött az egyik legismertebb szerepe utánA jegybevételi adatok minden kritikánál és Oscar-díjnál jobban jelzik egy-egy film sikerét vagy bukását.
Végső soron a filmstúdiókat is ez érdekli, és ennek alapján készítik a következő filmjeiket, nem arra alapozva, hogy mit írtak a kritikusok vagy a kommentelők (egyébként törvényszerűen egymás gyökeres ellentétét). Ezért szereti mindenki a jegybevételi toplistákat, mi is szoktunk ilyeneket írni, a 2016-os éves magyar összesítést például itt olvashatja.
Minden relatív, mondta Einstein, és ezt még azok is elfogadják, akik Einsteinnek ezt az egyetlen kijelentését értik csak. Vagyis ha azt akarjuk megtudni, melyik filmekre indultak rá igazán a magyarok, és melyek hagyták őket totálisan hidegen, a szimpla számoknál sokkal többet mondanak az arányok. Ezért aztán fogtuk a Boxofficemojo adatbázisát, és 2010-ig visszamenőleg kiszámoltuk, melyik filmnél hány százalékos részt adtak a magyar mozik a teljes jegybevételből. Pontosabban hány ezrelékest, mert ennyire kicsi piac vagyunk. Úgy általában egy filmnél a magyar mozinézők a jegybevétel nagyjából 2 ezrelékéért felelősek. Ha egy filmnél ez az arány 1 ezrelék alatt marad, az relatív bukás a hazai mozikban, ha 4 ezrelék fölé megy, az relatív siker. Ebben a cikkben megmutatjuk, mik voltak eddig az évtized legnagyobb relatív sikerei és bukásai itthon, és még tanulságot is próbálunk levonni belőle.
Csak azokkal a filmekkel számoltunk, amelyek befértek 2010 és 2016 között bármelyik év végi összesítésben a száz legsikeresebb film közé Magyarországon, illetve világviszonylatban is. Enélkül szanaszét torzították volna a listát az olyan óriási megfejtések, mint hogy a magyar filmek jobban teljesítenek a magyar mozikban, mint bárhol; vagy hogy az Oscar-jelölésük kapcsán apró művészmozikban két hétig futtatott filmekből ritkán lesz kasszasiker.
Szegény, szegény Rontó Ralph az évtized bukását produkálta a magyar mozikban, pedig aranyos film volt, egy csomó kikacsintással a retró-videojátékok világára. Nyilván a téma a gyalázatos eredmény oka: Magyarországon elég vékony mozinéző réteget jelentenek azok, akik a 70-es, 80-as évek klasszikus játéktermi masináira indulnak be. Ráadásul rajzfilm = gyerekfilm, és Rontó Ralph esetében valószínűleg eléggé hiányzott hiányzott a „gyerek kedvéért elmegy az egész család a moziba” effekt a jegypénztáraknál.
A lista több tagjánál könnyű ráfogni a bukást a magyar nézőknél hiányzó popkulturális háttérre: az A-Team a nyolcvanas években kult-tévésorozat volt tőlünk nyugatra, a Kick-Ass egy népszerű képregény, a Fault in Our Stars nagy sikerű regény – de hozzánk csak a filmfeldolgozások jöttek be, borítékolhatóan sovány sikerrel. A régi Majmok bolygója filmeknek Amerikában a rasszizmusmetafora miatt nagy kultuszuk van; nálunk ez a hatás nem segítette a remake-et a jegybevételeknél (ráadásul az egyik legnagyobb magyar mozihálózat valami homályos üzleti kavarás miatt egyszerűen nem vetítette). Azt viszont nem nagyon tudjuk mivel magyarázni, hogy a legrosszabb 15 közé három film is bekerült, ami egy-egy horrorsorozat sokadik része. Lehet, hogy egyszerűen az ijesztgetős műfaj nem fekszik annyira a magyar mozinézőknek.
A 15 legnagyobb bukást produkáló film átlagos értékelése az IMDb-n (ezek felhasználói pontszámok, vagyis a nézők véleménye) 6,71, a filmkritikákat gyűjtő Metacritic adatai szerint az átlagos értékelésük 58,5%. Ami így önmagában még nem mond sokat, de érdemes lesz majd összehasonlítani a legnagyobb relatív sikerekkel.
Hát igen, ahogy a cikk legelején elspoilereztük, nagyfater elszabadult a magyar mozikban, de durván: óriási előnnyel végzett a lista első helyén. Ne szépítsük, ez egy gyötrelmesen rossz film, kínosan gagyi humorral, és Robert De Niróval, aki a Keresztapa-filmek, a Taxisofőr, a Nagymenők vagy a Casino után itt 73 évesen, recskázó nyugdíjasként domborít. A film kb. kilencszer annyi pénzt hozott a magyar mozikban, mint átlagos filmként illett volna neki,
Egészen elképesztő. Nagyobb volt a jegybevétel Magyarországon, mint a nálunk egyébként nagyságrendekkel nagyobbnak számító francia piacon.
A listát nyomasztóan uralják a romantikus és általában az altesti humor miatt 16-os korhatárral adott vígjátékok. Vajon miért gerjedünk ennyire erre a műfajra? A válaszért messzire kell menni, egészen Kínába. Vagyis úgy általában Ázsiába. Vagy bárhová, ami mozis piacként éppen erősen tör fel, viszont kultúrában erősen különbözik Amerikától és Európától.
Ezeken a piacokon a tipikus hollywoodi vígjátékok nem nagyon működnek, mert egészen más dolgokat tartanak viccesnek és illetlennek az emberek. A verekedő robotok tetszőleges Transformers-epizódban ugyanazt jelentik bárhol a világon, bármelyik mozinézőnek, de egy szexre kihegyezett poén abszolút nem. Márpedig ha ez a műfaj csak az európai és észak-amerikai mozikban él meg, logikus, hogy arányaiban nagyobb részt adnak ezek a piacok a jegybevételből is, mint egy akciófilm vagy cuki rajzfilm esetén.
És akkor nézzük meg itt is a nézők és a kritikusok pontszámait: az IMDb átlagosan 6,16 pontra, a Metacritic 41,7%-ra tartja a magyar nézők kedvenceit. Ha a „jó film” definícióját a 7 pontos, illetve 70%-os értékelésnél húzzuk meg, a legnagyobb relatív sikerű filmek között egyetlen ilyen értékelést találunk, a relatív bukások között 11-et. Vagyis a legnagyobb sikerű filmek egyértelműen rosszabbak, mint a legnagyobb bukások.
Futottunk még egy kört, és a több száz filmből álló kiinduló adatbázist leszűkítettük a bombasikerekre. Ezt a kategóriát világszerte legalább 500 millió dollárt hozó filmként definiáltuk, ilyenből évente úgy tíz-tizenöt szokott lenni. Lássuk a relatíve legsikeresebbeket a magyar mozikban:
A Zsivány Egyesnél persze kicsit bizonytalanok a számok, hiszen még bőven a mozikban van a film, simán változhatnak az arányok, de ha erre hivatkozva kizárnánk a versenyből, a hatodik helyről épp Az ébredő Erő lépne eggyel feljebb, így a Star Wars mindenképpen ott van az élbolyban. Ezen a listán már azt látjuk, hogy imádjuk a rajzfilmeket, főleg a már kicsit elfáradt, sokadik epizódokat (amiket horrorban pont hogy utáltunk – ki érti ezt?), és a Másnaposok képében itt is képviseli magát az ország kedvenc mozis műfaja, a korhatáros vígjáték.
A lista túlsó végén pedig ezek a világszerte kasszasiker, nálunk viszont bukó filmek (az első kettő már szerepelt az összesített listában is, ezért a végére odacsaptunk még kettőt):
Szerencsétlen Pókembernek nem sok babér terem a magyar mozikban, de lássuk be, az Amazing-sorozat darabjai simán a leggyengébbek az összes közül; ahogy az Acélember sem éppen a csúcs a szuperhősös filmek között. A kétszeres Oscar-nyertes Toy Story 3 eredménye viszont nehezen magyarázható.
Ha már Oscar-díjasok: megnéztük azt is, hogy a 2010 óta a legjobb film kategóriájában jelölt filmek hogyan teljesítettek a magyar mozikban. A legjobbak:
És a leggyengébbek:
Amiből az jön le, hogy egyrészt odavagyunk Leonardo DiCaprióért, másrészt érthető okokból az 1980-as iráni túszdráma nem mozgatja meg a magyarokat, ahogyan a Facebook eredettörténete sem (mármint 2010-ben, amikor bemutatták, és amikor a magyarok nagy része még az Iwiwet használta).
Először is az, hogy a korhatáros gagyi vígjátékoknak remek felvevőpiacot jelentenek a magyar mozik, vagyis várhatóan a következő években is nyomni fogják ezerrel őket a filmforgalmazók. Másodszor pedig az, hogy a Nagyfater elszabadulra tényleg nincs mentség, semmilyen körülmények között, semmilyen univerzumban. Kicsit szégyelljük is el magunkat a magyar mozinézők nevében, mert részben miattuk kap mostanában ilyen szerepeket szegény öreg De Niro, ahelyett, hogy Scorsesével dolgozna, mint a régi szép időkben.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon