Továbbra sem lehetünk túl büszkék a magyar mozis ízlésre
További Cinematrix cikkek
- A magyar nő nem talált apát a gyermekének, végül egy meleg orosz férfitól kért segítséget
- Meghalt Alan Rachins, a Dharma és Greg színésze
- A legrosszabb rémálmunkat kelti életre a Netflix új thrillerje
- Itt a bejelentés a Warnertől, mozivásznakra költözik a Trónok harca
- A túlsúlyos lány zaklatóit elrabolják, a családlátogatás bizarr fordulatot vesz
A magyar mozikban rendszeresen és látványosan túlteljesítik a nemzetközi eredményeiket az alpári és altesti humorral operáló vígjátékok; a Nagyfater elszabadul és a Mike és Dave esküvőhöz csajt keres országa vagyunk – állapítottuk meg tavaly, a teljes 2010-es évtized mozis bevételi adatait kielemezve. 2017-ben a helyzet egyszerre lett kicsit jobb, és még vállalhatatlanabb.
Most sem arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy melyik film mennyi jegybevételt termelt, hanem arra, hogy a világszerte elért teljes bevételhez melyik filmnél milyen arányban járultak hozzá a magyar nézők. A versenyből kizártuk azokat a filmeket, amik az év végi összesítésnél nem kerültek be a nemzetközi és a magyar top100-ba egyaránt - ezzel túllépve az olyan tanulságokon, mint hogy a magyar filmek a magyar mozikban elég jól teljesítenek, ellentétben például azokkal a kínai szuperslágerekkel, amiket Ázsián kívül be sem mutattak a mozik. A feltételeinknek 68 film felelt meg, ezek összesen 24,251 milliárd dollárt termeltek világszerte, ebből 57,053 millió (ez forintban több mint 14 milliárdot jelent) származott a magyar mozipénztárakból.
Ebből adódik, hogy egy film jegybevételének átlagosan a 2,352 ezreléke származik a magyar piacról. Ahol ennél nagyobb a hazai arány, azt relatív sikernek, ahol kevesebb, az relatív bukásnak tekinthetjük a magyar mozikban.
(A számításokhoz a Boxofficemojo adatait vettük kiindulási alapnak.)
De mielőtt rátérnénk a legnagyobb relatív sikerekre és bukásokra, nézzük meg az alapadatokat, vagyis a nemzetközi és a magyar piac jegybevételi toplistáit:
Magyar sikerlista | jegybevétel (usd) | |
1 | Star Wars: Az utolsó Jedik | $5,323,493 |
2 | Gru 3 | $2,838,744 |
3 | Kincsem | $2,295,595 |
4 | Thor: Ragnarök | $2,204,271 |
5 | A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja | $1,817,842 |
6 | Halálos iramban 8 | $1,776,593 |
7 | Jumanji: Vár a dzsungel | $1,747,195 |
8 | A galaxis őrzői vol. 2. | $1,713,606 |
9 | A Viszkis | $1,696,686 |
10 | Az | $1,577,435 |
Nemzetközi sikerlista |
jegybevétel (millió usd)
|
|
1 | Star Wars: Az utolsó Jedik | $1,297.00 |
2 | A szépség és a szörnyeteg | $1,263.50 |
3 | Halálos iramban 8 | $1,236.00 |
4 | Gru 3 | $1,034.80 |
5 | Pókember: Hazatérés | $880.20 |
6 | Wolf Warrior 2 | $870.30 |
7 | A galaxis őrzői vol. 2. | $863.70 |
8 | Thor: Ragnarök | $851.70 |
9 | Wonder Woman | $821.80 |
10 | A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja | $794.90 |
Az Utolsó Jedik dupla sikere nem túl nagy meglepetés (az Ébredő Erő is első volt két éve mind a két toplistán, a Zsivány Egyes tavaly itthon nyert, a nemzetközi versenyben éppen csak lemaradt az Amerika Kapitány 3 mögött), az viszont igen, hogy az Amerikán kívüli piacokon nem aratott olyan nagyon: lenyomta a Halálos iramban 8, a Gru 3, a Szépség és a Szörnyeteg, de még a kínai megasláger, a Wolf Warrior 2 is. A Furious 8-nak meglett az egymilliárd dollárja kizárólag a tengerentúli piacokról (amihez Kína egymagában közel 400 millióval járult hozzá, míg az amerikai bevétel csak 226 millió volt). Ez eddig összesen öt filmnek sikerült valaha: a saját 7. részének, az Ébredő Erőnek, a Jurassic Worldnek, az Avatarnak és a Titanicnak.
A Wolf Warrior 2 sikere (a bevétele 99%-a a kínai mozikból jött) jól jelzi, milyen brutálisan fejlődik a kínai mozis piac, és lassan az amerikaival összemérhető lesz a fontossága. Olyan még sosem volt, hogy egy kínai film szinte kizárólag hazai jegybevétellel bekerüljön a nemzetközi top10-be év végén. 870 millió dollár elég jó érv: a kínai piacra odafigyelés, a kínai ízlés kiszolgálása mindenképpen a legfontosabb hollywoodi trendek egyike lesz a következő években.
Harmadik tanulságként pedig mindenképpen figyelemreméltó, hogy a magyar top10-be két hazai film, a Kincsem és a Viszkis is befért, és harmadikként a Pappa Pia is ott van a 16. helyen - ilyesmire emberemlékezet óta nem volt példa.
És akkor lássuk a magyar mozikban leginkább túl- és alulteljesítő filmeket. Az imént kiszámolt átlagos jegybevételi arányt vettük 100%-nak, a listákon a számok ehhez képest mutatnak százalékos értékeket. (Az átlagos értéket egyébként legjobban a Kingsman 2 közelítette meg, 98,3%-ot teljesített, vagyis ezt a filmet a mozinézők szinte pontosan ugyanannyira szerették, mint a nemzetközi átlag.)
A legnagyobb bukások:
Hát, ez egy nagyon szomorú lista. Ott van a négyszeres Oscar-jelölt Tűnj el!, a két jelölést kapott Coco, az utóbbi évek legjobb szuperhős-mozijai közül kettő (a bűnrossz Resident Evil és xXx mondjuk kicsit árnyalja a képet). Érdekes jelenség, hogy a mozikban lassan egy évtizede nyomasztóan uralkodó képregényes-szuperhősös filmek mennyire alulteljesítenek itthon: az egy szál Thor Ragnarök (107%) kivételével mindegyik gyengébben muzsikált a magyar mozikban, mint általában a világon.
A legnagyobb relatív bukások közül persze egy csomó mögött látszik a ráció. A Tűnj el! Amerikán kívül sehol nem volt siker, ami az amerikai rasszizmust boncolgató témája miatt nem túl nagy meglepetés (a jegybevétele 70%-a az amerikai mozikból jött, ami nagyjából a duplája a a mostanában szokásos aránynak egy átlagos sikerfilmnél). A Coco szintén a környezete miatt - a mexikói halottak napja mitológia - nem igazán rezonált a magyar nézőkkel, de megasiker lett az egyre jelentősebb mozinéző rétegnek számító latino közösségekben (plusz a rajzfilmeket mostanában imádó kínaiaknál, ahol majdnem annyit hozott, mint az amerikai piacon). Wonder Woman itthon a kevéssé ismert szuperhősök közé tartozik, Pókembert pedig hagyományosan nem komálja a magyar mozijáró közönség.
Lássuk a lista túloldalát, a legnagyobb relatív sikereket:
A jó hír az, hogy az élemzőnyt legalább nem a fingós-szarós vígjátékok uralják, mint az elmúlt évek hasonló, összetett listáját. Illetve ott van rajta egy egészen vállalható film is, a Barry Seal, a beszállító. Másra nincs nagyon büszkének lenni rajta.
A legnagyobb relatív siker a magyar mozikban, a nemzetközi adatok alapján várható jegybevételt több mint ötszörösen felülteljesítő Hóember például ott van a Metacritic Év legrosszabb filmjei válogatásában, és a kiugró magyar sikere előtt teljesen értetlenül állunk. De arra sincs nagyon magyarázat, hogy valaki külső kényszer és tudatmódosító szerek nélkül, önszántából pénzt adjon olyan filmekért, mint a Baywatch, vagy a Megjött apuci 2.
Ideje kitérni egy kicsit arra, hogy mire fel bélyegzünk itt jónak vagy pocséknak filmeket: az IMDB közönségszavazatai és a Metacritic filmkritika-gyűjtő oldal átlagai alapján. A legnagyobb bukások átlagpontszáma 7,2 az IMDB-n és 68 a Metacriticen, a legnagyobb sikereknél ez 5,8 és 41 - vagyis egyértelműen sokkal rosszabb filmek aratnak a magyar mozikban, mint amik buknak.
Mivel az idei Oscar-jelöléseket éppen most jelentették be, adta magát az ötlet, hogy plusz egy körben megnézzük, hogyan muzsikáltak a magyar mozikban a díjra jelölt filmek - de ezeknek a nagy többségét csak mostanában mutatják be itthon, így nincsenek még értelmezhető jegybevételi adatok róluk (a két kivétel a már említett, 31%-ot teljesített Tűnj el!, és a 83%-ot felmutató Dunkirk). Ezért aztán visszanyúltunk a tavalyi jelöltekhez, ahol azt láttuk, hogy egyetlenként az Érkezés teljesítette felül az átlagot (151%), A fegyvertelen katona és a La La Land alig maradt el tőle (95 és 78%), a legjobb film díját megkapott Holdfény már csak 64%-ot tudott, a Régi város 45-öt, a Számolás joga és az Oroszlán pedig 21, illetve 17%-kal szégyelli magát a lista végén.
Vagyis Magyarországon a szuperhősös filmek se hasítanak olyan nagyon, de az amerikai művészfilmek sem; a tuti sláger továbbra is a vígjáték, legyen az romantikus, korhatáros, vagy akció-komédia.
De miért?
Ennyire gáz lenne a magyar mozibajárók ízlése? Nem, a helyzet azért nem ennyire egyszerű, inkább az van, hogy mostanában a mozis trendek úgy alakultak, hogy ez jutott nekünk. Szerethetjük bármennyire a szuperhősös filmeket, az amerikaiak úgyis sokkal jobban fogják szertetni őket, elvégre ott már a nyugdíjas korosztály is képregényeken nőtt fel. Bírhatjuk a nagy költségvetésű akciófilmeket, vagy az animációt, ha egyszer a kínaiak mostanában sokkal jobban rá vannak tekeredve ezekre (rajzfilmben ráadásul pont olyan témák mennek mostanában a Cocótól a Moanáig, amik kulturálisan hidegen hagyják a magyar közönséget). A scifi jól fut itthon, ugyan a top10-be egy se került be, de azért az átlagot simán lenyomják, csak pár példa: Utolsó Jedik 168%, Valerian és az ezer bolygó városa 166%, Alien: Covenant 149%, Szárnyas Fejvadász 2049 128%, Ghost in the Shell 123%.
És a végén maradnak a vígjátékok, amik pont a robbanásszerűen növekvő harmadik világbeli piacokon nem nagyon működnek, mert a nézők sokszor nem értik, vagy sértőnek találják a humort, illetve teljesen idegenek és nem viccesek számukra a nyugati kultúrkörre írt vígjátéki alaphelyzetek. Ezek a filmek az amerikai és nyugat-európai piacokon arányaiban nyilván sokkal jobban teljesítenek, így nálunk is. Valójában nem nálunk hasít nagyon a Baywatch meg a Csajok hajnalig, hanem egy csomó más, és egyre fontosabb piacon bukik meg, vagy el sem indítják. Mivel ezeket a filmeket szinte lehetetlen úgy megírni, hogy a globális piacon működjenek, várhatóan egyre inkább rétegműfajjá válik majd a vígjáték (főleg annak a szexre és gusztustalankodásra építő ága), viszont nálunk mindig is jól fog muzsikálni. Szóval ne szomorkodjunk a magyar sikerlistát uraló gagyi láttán, inkább örüljünk, hogy úgy néz ki, az Amerikai Pite és a Hangyák a gyatyában korszaka végleg elmúlt és sosem fog visszatérni.
Rovataink a Facebookon