Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMEnyedi Ildikó nem érez nyomást az Oscar-jelölés miatt
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
Egy Arany Medve után visszatérni Berlinbe egy kicsit olyan, mint hazatérni
– mondta Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmje, Az én XX. századom felújított változatának kedd esti vetítése után a Berlinalén.
A tavalyi Berlinalén a fesztivál fődíjával, az Arany Medvével kitüntetett Testről és lélekről rendezője az MTI-nek úgy nyilatkozott: „komfortos, puha, meleg érzés” egy év után visszatérni Berlinbe. Még az állandóan süvítő hideg szél is jólesik, mert felidézi mindazt, amit 2017 februárjában alkotótársaival együtt átélt a német fővárosban. Az én XX. századom digitálisan felújított változatának világpremierjéről elmondta, hogy meghatotta a fogadtatás. A jegyeket pár óra alatt elkapkodták, és a telt házas terem előtt hosszú sorban álltak emberek, akik abban reménykedtek, hogy valahogy jegy nélkül is bejutnak a vetítésre – mondta Enyedi Ildikó, aki 1989-es munkájával elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjat a cannes-i filmfesztiválon.
A vetítés előtt a nézőkkel folytatott rövid beszélgetésen azt is elmondta, hogy a fekete-fehér alkotás – amelyet a New York Times beválogatott 1989 tíz legjobb filmje közé – tulajdonképpen csak véletlenül készülhetett el, mert úgy pályázott, hogy nem tudta, nem is pályázhatott volna. A Hamburger Filmbüro szakembereinek viszont annyira megtetszett a forgatókönyv, hogy így is beszálltak a finanszírozásba, ami megnyitotta az utat a magyarországi támogatáshoz.
Az Oscar-díjra esélyes Testről és lélekről rendezője arra a kérdésére, hogy mekkora nyomás alá helyezik eddigi sikerei, azt mondta, egyáltalán nem érez nyomást.
"Voltam én már fönt és lent is, és olyan időszak is volt, amikor azon gondolkodtam, hogy elmegyek takarítani, hogy eltartsam a gyerekeimet. Felszabadult vagyok, és végtelenül boldog, hogy dolgozhatok"
– mondta Enyedi Ildikó. Következő vállalkozásáról, A feleségem története című filmről elmondta, hogy Füst Milán azonos című regényének feldolgozása olyan, mint egy „nagy, nehéz járású hajó”, amelynek elindításához rengeteg előkészítés szükséges. Így például meg kell oldani, hogy nyári és téli környezetben is forgathassanak, és várni kell még a női főszereplőre, a többi között az Adéle élete című filmből ismert francia világsztárra, Léa Seydoux-ra.
A közelgő Oscar-gáláról elmondta: szerencsés helyzetben van, mert olyan országban él, ahol egy tavalyi és a tavalyelőtti Oscar-díjastól is kaphat tanácsokat. „Kevés ilyen ország van, sőt, szerintem most nincs is ilyen ország” – mondta Enyedi Ildikó. 2017-ben Deák Kristóf nyert Oscart a Mindenki című rövidfilmjével, 2016-ban pedig Nemes Jeles László a Saul fiával.
"Én most csak örülni akarok, mindannak, ami eddig történt, és annak, hogy úgy tűnik, talán tényleg tudok tovább dolgozni, és egyszerűen nem hagyom, hogy ezt bármi elrontsa. Ez van."
Rovataink a Facebookon