Jennifer Lawrence megmutatta, hogyan teljesít Magyarország

Nem sok olyan magyar nyelvű kritikát találni Jennifer Lawrence legújabb (viszonylagos) bukásáról, a Vörös verébről, amely ne jegyezte volna meg: ha senki más nem is, Magyarország remekül szerepel a filmben. Francis Lawrence, az utolsó három Éhezők viadala-film rendezője ugyanis legnagyobbrészt nálunk forgatta az orosz és amerikai kémek versengéséről szóló thrillert, bár ezt valószínűleg mindenki tudja, aki valaha olvasott már híreket, mert már akkor is minden a Budapesten korzózó, kocsmázó és részegeskedő Jennifer Lawrence-ről szólt, most pedig újra elhangzanak olyan fura mondatok, mint hogy a színésznő közölte: „Magyar vagyok, és Budapest az otthonom”. De hogy mutat Magyarország a filmben?

És tényleg folyamatosan magyar helyszíneket látni a filmben, ráadásul legtöbbször nem úgy, ahogy több blockbusterben: CGI-vel megváltoztatva a környezetet, az épületek homlokzatát, a belső tereket és még az ablakon keresztül látszó részeket is, és még csak nem is a Korda stúdióban felépítve mondjuk a Marsot.

Jennifer Lawrence például a Császár-Komjádi uszoda hátuljánál, a fonódó villamos megállójában cseveg Joel Edgertonnal, sőt, aztán a villamoson a kamera megtalálja azt az egyetlen egy embert is Budapesten, aki jól láthatóan Lokált olvas unalmában. Vagy ott van a híres, Király utcai sztriptízbár, a Hallo bár, ahol szintén fontos jelenetek játszódnak, persze sztriptíztáncosok között.

Igaz, vannak azért budapesti szemmel vicces megoldások. Már az is, hogy a stábnak valamiért nem tetszett a Komjádi belseje, így Lawrence és Edgerton valójában a dunaújvárosi uszodában váltanak egymással kihívó pillantásokat, és elvileg a dunaújvárosi Fabó Éva Sportuszoda ajtaja nyílik a budai Frankel Leó utcára. A kémek egyetlen, a „Gorkij parkban” játszódó jelenet során pár lépés alatt érintik a Bajza utcai alagutat, egy Szentendrei úti aluljárót, a Fiumei úti temetőt, majd amikor meleg lesz a helyzet, innen átrohannak a Puskin mozi környékére, és még csak el sem fáradnak különösebben.

De ennél is viccesebb, amikor Budapest éppen Oroszországot játssza – mert rengeteg moszkvai részt is itt forgattak –, és a pesti Moszkvában lévő Jennifer Lawrence-t utasítják, hogy azonnal utazzon Budapestre, úgyhogy Dominyika fogja magát, kisétál az Andrássy úti Párisi Nagyáruház felső szintjén lévő kávézóból, elmegy a reptérre, majd elrepül az ál-Budapestről az igazi Budapestre.

Persze a filmesek épp ezért szeretik a magyar fővárost: egyszerre van meg benne a kelet és a nyugat, így egy csomó országot, sőt egy csomó ország csomó korszakát fel lehet építeni benne a náci Németországtól Picasso Spanyolországán át Moszkváig.

Igaz, a Vörös veréb alkotóit ez a sokféleség nagyon nem érdekelte: ha valaki a filmből akarná megtudni, milyen Magyarország, tökéletes képet kapna a 60-as, 70-es évek szocreál viszonyairól, és teljesen biztos lenne benne, hogy azóta sem változott semmi. És hogy egy lepukkant moszkvai lakótelep – amit a kőbányai Gergely bánya panelházai alakítanak – tök ugyanúgy néz ki, mint egy budapesti lakás, amit a CIA bérel ki a kémének a Vörösmarty utcában.

Jennifer Lawrence lakása nagyjából úgy néz ki, mint az NDK Múzeum Berlinben, amelyben az előző rezsim minden tárgyi kellékét bepakolták egy kiállítótérben felhúzott panellakásba: ebben is megvan minden, ami csak eszünkbe jut a hatvanas évek paneldivatjáról. És persze nem véletlen választásról van szó, a produkció designereinek láthatóan fontos volt a keleti kényelmetlenség túltolása, nyilván nem véletlenül pont a belváros ikonikusan retro helyén, az Ibolya presszóban forgattak, és nem véletlenül pont a nem is a szocializmust, inkább a boldog békeidőket idéző Szabadság téri Farger kávézó kirakata előtt játszódik egy fontos jelenet.

De nem csak Budapesten játszódnak fontos jelenetek a filmben. Jennifer Lawrence-et egy titkos orosz katonai bázison képzik ki „vörös verébbé”, azaz a testével bárkit elcsábító és manipuláló, prostituált kémmé. Ezeket a részeket félig a Siófokhoz közeli Dégen, a Festetics-kastélyban, félig pedig a Székesfehérvár melletti Inota művelődési házában vették fel. A kastély homlokzata és kertje többször látszik a filmben, Inotán pedig jól jöttek a művház belső tereiben a brutálisan szocreál, kommunista témájú mozaikképek a termek falain.

Az egyik, a filmben is többször felbukkanó statiszta az Indexnek elmondta: a stáb ezen a két helyszínen 2017 februárjában forgatott, a jéghidegben: az edzésként hóban futás jeleneteihez például Lawrence és a statiszták valóban – némi műhóval látványosabbá tett – hóban futkároztak órákon keresztül tréningruhában vagy rosszabb esetben szoknyában és kiscipőben. Ezeken a helyszíneken egyébként felvettek egy olyan, elég fontos történetszálat is, amelyet aztán az utolsó kockáig kihúztak a filmből: a Festetics-kastély menzájában Lawrence összebarátkozott az egyik, nagyon ügyetlen kémjelölt lánnyal (aki a filmben képtelen teljesíteni az erotikus feladatokat), aki végül a kudarcok és a lelki terror hatására felköti magát a kert egyik fájára. Ezt látták meg a vörös verebek az egyik kerti futás alkalmával, és ez volt az a pont a statiszta elmondása szerint, amelyben Lawrence karaktere végleg megtört, és így alkalmassá vált a lélektelen feladatok elvégzésére. (Erről Lawrence ejtett is pár szót ebben az interjúban.)

Az Indexnek nyilatkozó statiszta egyébként azt mondja, a legtöbbeknek egy kis csalódás volt a közös munka Jennifer Lawrence-szel, akiről a médiában az a kép él, hogy ő minden hollywoodi sztárnál közvetlenebb, lazább csaj.

Lehet, hogy nagyon fáradt volt, vagy a hideg miatt, de végig mogorva volt, egyáltalán nem volt nyitott. Beszélni nem is lehetett volna vele: mindig csak az utolsó pillanatban jött be a forgatási helyszínre, és utána azonnal ment is vissza a bázisára. Folyamatosan követte a nagydarab testőre, és ha leült, azonnal körbevette a stáb. A forgatás alatt csak egyszer, a laboros jelenetben volt egy kicsit lazább, akkor viccelődött egy kicsit.”

A színésznő viszont igazi profiként viselkedett: a filmen látható, megalázó meztelenkedéseket – például amikor Lawrence-nek le kell vetkőznie, és szélesre tárnia a lábát egy idegen férfi, egy egész osztály és a kiképzőtisztek előtt – minden trükk nélkül vették fel. A próbán még eltakarták a színésznő intim testrészeit, de a felvételeken – három-négy alkalommal – valóban minden úgy volt, ahogyan az a filmen is látszik, Lawrence zokszó nélkül megtette, amit kellett, annyi „könnyítéssel”, hogy a stábból ekkor csak azok voltak jelen, akiknek feltétlenül muszáj volt.

De a Vörös verébben nemcsak a statiszták és a helyszínek voltak magyarok, több magyar színész is kapott kisebb-nagyobb szerepet a filmben. Rögtön az egyik első jelenetben beállít Lawrence filmbeli lakására Rezes Judit, mint az anyuka ápolója, bár ő végül egy szót sem szól, ahogy nem szólal meg Lawrence első filmbéli áldozatának két testőre, Szabó Simon és Árpa Attila sem. Annál többet beszél viszont sajnos Harsányi Levente, bár ő „élőben” nem jelenik meg: alighanem figyelmetlenségből – vagy inkább nem törődve a magyar nézőkkel – maradt a filmben teljes hangerővel felkapcsolva a tévé abban a jelentben, amikor Lawrence és Edgerton egymásnak esnek. Hogy a magyar nézők ne a fülledt erotikára figyeljenek, hanem az idegesítően hangos Szerencseszombatra, és arra, ahogyan Harsányi nekikészül a lottósorsolásnak a tévében. (Más magyar termék egyébként szinte egyáltalán nem jelenik meg a filmben, erre kínosan ügyeltek: ez egy kicsit hiteltelen is a szocreál skanzenként berendezett lakásokban. Egy pillanatra bukkan fel egy doboz magyar Naturland tea, és valamivel többször látszik talán szlovák gyártmányú, de itthon is népszerű Jar mosogatószer, és ennyi.)

Aztán egy ponton megjelenik Adorjáni Bálint, a Radnóti Színház egykori színésze egy rendőr szerepében, és neki is lesz pár mondata, nem is beszélve a főnökét játszó Anger Zsoltról, aki jó néhány sornyi szöveggel és egy kulcsjelenetben való jelenléttel folytathatja, amit a Budapest Noirban lényegében ugyanebben a szerepben elkezdett. A magyarok közül talán egy szűkebb körben ismert, a Jóban Rosszban-ban pár hétig játszó táncos-színész, Pethő Kincső kapta a legfontosabb szerepet: ő alakítja azt a kegyetlen ügynököt, aki (SPOILER) Lawrence karakterének kínzását vezeti.

Ő egy korábbi interjúban elmondta: épp azért választották végül őt egy hosszabb casting során, mert könnyebben és természetesebben tudott akcentussal beszélni angolul, mint angol anyanyelvű kollégái, és utalt arra is, hogy az utóforgatás során még egy kicsit fontosabbá tették a szerepét. (Szintén SPOILER: A szavaiból úgy tűnik, utólag került a filmbe az a jelenet, amikor fegyvert szorít Lawrence fejéhez, és meg is húzza a ravaszt, de kiderül, hogy a tár üres.)

A Vörös verébben, hiába játszódik a film részben tényleg Budapesten, mindössze egy pillanatra jelenik meg az emblematikus turisztikai Budapest-filmkellék, a Duna és a város a Citadella felől nézve. Az összes többi jelenet ennek a szöges ellentéte, igazi anti-imázsfilm: hiába teljesít remekül az ország a filmbeli fontossága és láthatósága alapján, az egészen biztos, hogy pont a Vörös veréb miatt a világon senkinek nem támadna kedve Budapestre, ebbe az avítt, lepukkant, szocialista mauzóleumba utazni.