Darvas Iván kövér, mint egy disznó!

Makk Károly 1970-es Szerelem című filmje a magyar filmtörténet egyik méltán legjobbjának tartott alkotása. Déry Tibor író két novellájának összefűzésével, és Törőcsik Mari, Darvas Lili, és Darvas Iván főszereplésével készült dráma még a cannes-i filmfesztivált is megjárta, ráadásul kétszer. 1970-ben különdíjat kapott, 2016-ban pedig a Cannes Classics nevű vetítéssorozaton megint bemutatták. Az utóbbin ott volt az Index is.

Makk sajnos 2017 augusztusában meghalt, és már nem érhette meg, hogy a Filmarchívum felújította, és egy kétlemezes, extrákkal kitömött változatban kiadta DVD-n a filmjét. Ráadásul úgy, hogy készült a rendezővel egy audiokommentár is hozzá.

Szoktuk szemlézni a magyar filmekhez készült audiokommentárokat (itt írtunk a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, az Argo 2., és a Saul fia rendezői kommentárjairól), és ez alól most a Szerelem sem lehet kivétel. Főleg úgy, hogy augusztus 30-án van napra pontosan egy éve, hogy meghalt Makk Károly.

A Szerelem audiokommentárjában Makk mellett a filmtörténész Gelencsér Gábor vesz részt (full disclosure: egykor tanárom volt az egyetemen), aki szinte a hátán viszi az egészet az elemzéseivel és abszolút személyes megjegyzéseivel. A rendezőn már hallatszódik az időskor, gyakran kezd bele úgy gondolatmenetekbe, hogy nem fejezi be őket, vagy egyszerűen nem beszél róluk részletesebben.

De a Szerelem kommentárja így is hasznos lehet azoknak, akik szeretnék mélyebben megismerni a filmet, vagy akár tanulják Makkot vagy a hetvenes évekbeli magyar filmtörténetet, mert információgazdag, és tele van olyan gondolatokkal, amikre simán lehet hivatkozni vagy egy egyetemi dolgozatban, vagy egy baráti beszélgetésben is. Itt van 27 dolog, amit megtudtunk a Szerelem audiokommentárjából.

„Hihetetlen gyorsak, rövidek sokszor egyes snittek, nehéz lesz szavakkal követni mindezt.”

1.
Villanásnyi rövid snitteket már egészen korán kitalálták, Makk Károlynak az volt vele a szándéka, hogy az időt egy kicsit többrétegűvé tegye. Szerinte ezek a rövid képek olyan információkat is közölnek a nézőkkel, amik annyira nem megfoghatóak, de adnak egy másfajta érzésvilágot, és mondanak valamit a szereplőkről is. Makk később elmondja, hogy így akarta elmesélni a történetet, nem akart klasszikus flashback-szerkezetet, hanem azt akarta, hogy egymásba fonódjanak az idősíkok. A rendező szerint az irodalom régóta túlhaladt már ezen, de elmondja, a kép máshogyan működik, mint a szó.

2.
Makk a Szerelem című filmjét már meg akarta csinálni korábban, a hatvanas években is, az alaptörténetül szolgáló egyik Déry-novella 1962-ben jelent meg, utána már el is kezdte tervezni, de csak 1970-ben tudta a munkát valójában elkezdeni. Makk szerint egyrészt Déry személyes története, másrészt a Szovjetunió kultúrpolitikájától függés befolyásolta a film csúszását.

3.
Amikor elkezdődik a levélolvasós rész, Gelencsér kiemeli, hogy itt elkezdődik a történetnek egy harmadik változata, ami nem a valóságból, nem emlékekből, hanem valamiféle víziókból áll össze, amikben vannak archív fotók, festmények, de Makkék is forgattak hozzá. A rendező elmondja, hogy igen, itt keveredik a fiatal nő által kitalált szövegek, a képek, amiket a mama elképzel, a jelenkori börtön képeivel, ahol a férfi raboskodik.

4.
Gelencsér elmondja, hogy amikor egyetemen tanítja a filmet, a hallgatók nem mindig szokták észrevenni az őrt, a hangosbemondót, vagy a téglafalba vájt szöveget, ami egyébként élesen elüt a többi látványtól. A filmtörténészben felmerül a kérdés, hogy hogyan kerülnek azok a képek oda? Az lehet a magyarázat, hogy Törőcsik Mari karakterének a gondolatai is be-bevillannak. Makk szerint ez az nyersanyagot összerakók részéről egy játék is volt, ahogy nézték, hogyan lehetne egymás mellé rakni az anyagot, odarakták azt is, amiről a legkevésbé akarnak beszélni. Gelencsér elmondja, hogy ez szinte egy provokáció, és nincsen megfejtés a dologra, Makk szerint „mindenki válassza ki a maga verzióját”.

5.
Gelencsér szerint a Szerelem egy olyan film, ami addig feszegeti a határokat, hogy pont ne legyen belőle kísérleti film, végig egy emberi dráma, de elmegy a falig. A filmtörténész azt is elmondja, hogy azért annyira jó film a Szerelem, mert nem csak az ötvenes évekről és annak a mindennapjairól szól, hanem át tud lépni ezen, és egy örök érvényű történetet mond el. Bár a Szerelemnek van egy egészen konkrét politikai szála: a főszereplőt kirúgják a tanári állásából, a hatalomban lévő barátai villában élnek.

6.
Makk elmondja, hogy akit megérintenek az ötvenes évek, az nem fogja őket soha elfelejteni, az ő családjában csak elvett mindent az állam. De hozzáteszi, hogy ha fellapozzuk a magyar történelemkönyveket, Mohácstól napjainkig lehet válogatott szörnyűségeket találni.

7.
A Szabad Nép című újság szerepeltetése a Rákosi-korszakot idézi meg, de a film folyamatosan azt az érzetet kelti, hogy akár a hetvenes években is játszódhatna. Ez a Kádár-korszak filmjeinek sajátossága is, mondja Gelencsér, hogy mindig voltak kikacsintások a nézőknek az adott helyzetről. Makk szerint nincsen ebben annyi szándék, hogy játsszon a korszakokkal, egyszerűen meg akart mutatni egy csomó általános érvényű dolgot, embereket akart bemutatni, és az ezzel jár.

8.
Makk elmondja Tóth János kapcsán, hogy nem engedte át teljesen a képeket a híresen perfekcionista operatőrnek, a legkisebb és a legkomplikáltabb beállításokat is együtt találták ki. Makk szerint itt szedte fel a későbbi munkájának minden elvontságát vagy komplikáltságát.

9.
Elmondják, hogy a nagymama szobabelsője tele van részletekkel, a zsúfolt falak hordoznak olyan képeket, vagy szőtteseket, amik mind indirekten „beleprüntyögnek” az előtérbe. Gelencsér fel is hívja a néző figyelmét, hogy a mama ágya mögötti polcon egy komplett kiállítás van tárgyakból. Makk elmondja, hogy három teherautónyi berendezési tárgyat hoztak el a bizományi áruházból, és három napon keresztül rendezték be a szobát („ezt a fényképet ide, ezt a fényképet oda”).

10.
Beszélgetnek az audiokommentárban a színészekről is: Makk szerint tiszta szerencse, hogy sikerült a Szerelemhez megszerezni Darvas Lilit. A rendező elmondja, hogy volt egy Magyar Dezső nevű tanítványa, aki akkor diplomázott, amikor együtt voltak Cannes-ban. Magyar először egy folyóiratban látta meg Bertold Brecht özvegyét, aki tökéletes lett volna a szerepre. Makk kiment Berlinbe a lefordított forgatókönyvvel, és „Major Tamás protekciójával”, hogy beszéljen vele, de még aznap eliszkolt, mert pontosan az ellenkezője volt annak, amit akart volna. A magyar színésznő akkor a Madách Színházban játszott az Olimpiában Psota Irénnel, akkor mutatkoztak be egymásnak a rendezővel, és elhumorizáltak azon, hogy úgysem ő fogja játszani a szerepet. Darvas aztán kiharcolta magának, hogy a forgatás alatt 10 napig a Margitszigeten lakhasson. Csináltak vele egy 30 másodperces próbafelvételt, és azonnal tudták, hogy megvan.

11.
Makk szerint a forgatáson a színésznő hihetetlen ösztönnel játszott, de „mindig hangosabb akart lenni,” mert nem tudta, hogy utószinkronizálva lesz, és ki is akadt ezen, mert hogy ő ilyet sosem csinált. Saját magát szinkronizálta. Megbeszélik, hogy Darvasnak nemigen volt mozis tapasztalata már ebben a korszakban, Makk mondja, amerikai tévésorozatokban kapott dámaszerepeket, azokból küldött is részleteket, de ijesztőek voltak.

12.
A fejére tett főkötő is egy tudatos döntés volt a Szerelemben, hogy bekeretezze az arcát, Makk szerint nagyon jól érezte magát benne.

13.
Törőcsik Marin viszont paróka volt, ami Gelencsér szerint nem aratott osztatlan sikert a színésznőnél, de sajnos erről nem beszélnek többet. A hangokról is sajnos csak egy kicsit, érdemes már csak azért végighallgatni a kommentárt, hogy halljuk a filmtörténész Gelencsért imitálni az elnyújtott villamoscsengő zörejét.

14.
Törőcsik Mari szerepválasztása adott volt, mondja és ennyiben hagyja Makk.

„Azért mozis vagy filmes az ember, hogy valamit csináljon.”

15.
Makk elmondja azt is, hogy amikor először összerakták a filmet a vágószobában, kicsit egymásra torlódtak a jelenetek, azért kezdtek el használni olyan elválasztó-montázsokat. Olyan változat nem készült a filmből, amiben nincsenek játékok az idővel, Makk csak annyit változtatott a majdnem kész filmen, hogy a börtönös montázsba a történet elején belerakta a film végén feltűnő Darvas Ivánt.

16.
Viszonylag részletesen beszélnek arról a részről, amikor a Mama már nincsen olyan jó állapotban: a görcsös ajtó felé nézést, a majdnem halotti mosdatást, bár Makk igazából csak helyesel Gelencsér észrevételeire, és sajnos sokat nem fejt ki hosszabban. Gelencsér elmondja, hogy melyik az a pillanat a filmből, amitől minden egyes megnézésnél szinte könnybe lábad a szeme.

17.
Makk bevallja: ambivalens, hogy a Mama tudja-e, hogy kitaláció volt az egész levelesdi, vagy nem tudja, vagy igen, de mégis játssza tovább a helyzetet. Gelencsér szerint ettől lesz nagy pillanat a halál előtti eufória pillanata.

18.
A film kétharmadánál elindul egy új történet, Darvas Iván története, ami Gelencsér szerint nagyon merész narratív döntés volt, de bizonyítja a stílus erejét is, hogy a Szerelem a börtönben is megtartja ugyanazt a vizuális stílust, mint a film első kétharmadában.

19.
Makkot saját bevallása szerint nem érdekelte, hogy Darvas Iván maga is ült börtönben az ötvenes években, és hogy mit érzett erről, ő csak azt nézte, hogy mi a jó. Darvas ráadásul ott ült, ahol a filmet forgatták, felismerte a helyszínt.

20.
Makk egy esetről számol be a forgatásról: Darvas egyszer odaszólt egy őrnek a börtönben, hogy hozzon neki egy csomag cigit. Azt nem tudja a rendező, hogy ezt törlesztésnek szánta-e, vagy sem.

21.
Gelencsérnek nagyon tetszik, hogy 5-6 gyors vágás után Darvas karaktere már kinn is van a börtönből. Makk elmondja, hogy Déry novellájában úgy van leírva ez a rész, hogy ettől a pillanattól kezdve minden színes lesz, sárga a villamos, dalol a madár, és így tovább. A rendező ezt pont ellenkezőleg látta, itt van egy karakter, aki maga sem tudja, hova megy és mi lesz.

22.
Egy motívum maradt ki az eredeti novellából: a Szerelem házaspárjának gyereke van. Makk szerint ez tönkrevágta volna a film végét.

23.
Makk elmeséli azt is, hogy mi volt az egyébként a forgatókönyvet is író Déry Tibor reakciója a készülő filmre: „nagyon meg van döbbenve, ez nem az ő filmje, nem az ő írása, a Böbének, a feleségnek hosszú vörös haja volt, Darvas Iván kövér, mint egy disznó!” Makk akkor megköszönte, és letették a telefont. Aznap éjfélkor még visszahívta a rendezőt, és bevallotta, hogy ő egy öregember, aki össze-vissza beszél, csináljon csak mindent, ahogy akar.

24.
„Cannes-ban mint az istenek, úgy mászkáltunk.” Makk elmondja, hogy az utolsó interjújukon megkérdezték a fesztiválon Dérytől, hogy melyik volt jobb, a novella vagy a film. Déry azt mondta, hogy a kettő együtt.

25.
Déry Tibor a cannes-i sajtótájékoztatón megkérdezték, hogy mi volt '56-ban, forradalom vagy ellenforradalom? Déry azt mondta, hogy forradalom. Tapsvihart kapott, Magyarországon már nem lett ebből semmi.

26.
„Mindenütt kell egy tisztességes eső minden filmbe” - mondja Makk a felhőszakadásról.

27.
Gelencsér kielemzi Darvas Iván várakozását, a semmittevését, és azt is, ahogy ebbe a várakozásba be-betódulnak az emlékképek. De a filmet záró legszebb dialógus alatt csendben marad.

A Szerelem DVD-kiadását a Filmarchívum forgalmazza, a legtöbb boltban kapható. Az audiokommentár mellett a két lemezen helyet kaptak dokumentumfilmek, portréfilmek, és a film eredeti előzetese is.