Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- will smith
- önéletrajz
- sportfilm
- tenisz
- serena williams
- venus williams
- dráma
- hbo max
- kritika
- ajánló
- mozi
- film
- tévé
Will Smith élete legjobb alakítását nyújtja, kár, hogy senki nem látta
További Cinematrix cikkek
- Adrien Brody étkezési zavarokkal és PTSD-vel küzdött az egyik legismertebb szerepe után
- Matt Damon és Zendaya is ott lesz Christopher Nolan Odüsszeiájában
- Johnny Depp lánya sem menti meg a sírból visszarángatott vámpírfilmet
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
Ha Hollywood legkedveltebb színészeiről van szó, akkor Tom Hanks neve mellé szorosan oda kell raknunk Will Smitht is. Az 53 éves sztárról mindig is tudtuk, hogy nagyon ért az inspiráláshoz, a Legenda vagyokban is megmutatta, hogy hiába üt be a világvége, megéri küzdeni. Will Smith néha a Men in Black- és a Bad Boys-filmekben is bolondozott, de nagyrészt maradt ennél az életigenlő, optimista vonalnál karrierje során, gondoljunk csak A boldogság nyomában, az Ali vagy a rendkívül alulértékelt Hancock című filmre.
A Richard királynak (King Richard) nagyon rosszat tett, hogy az HBO Maxon és a mozivásznakon egyszerre mutatták be novemberben. A produkció a tengerentúlon megbukott, hazánkban pedig nem is kifejezés: a nyitó hétvégén 1500-nál is kevesebb ember ült be rá, pedig idehaza azért nagyon sokan szeretik Will Smitht és munkásságát.
A történet a kilencvenes évek elején játszódik egy Richard Williams nevű fickóval a főszerepben, aki öt lányával és feleségével él egy veszélyes környéken, az amerikai Comptonban. A férfinek három nevelt lánya van, és két sajátja, Venus és Serena. A Will Smith által játszott Richardról tudni kell, hogy
durván kontrollmániás, már a gyermekei születése előtt közel nyolcvanoldalas tervet írt arról, miképp neveli fel őket és hogyan indítja el mindkettejüket a siker útján.
Előfordul, hogy ilyen szülőkkel találkozik az ember, akik abban élik ki magukat, hogy gyermekeikre kényszerítenek rá valamit. Richard nagy szerelme a tenisz, így magától értetődik, hogy a Saniyya Sidney-féle fiatal Venust és a Demi Singleton által játszott, még fiatalabb Serenát is ezen az úton indítja el.
Compton azért nem a legjobb hely arra, hogy valaki leendő teniszcsillagokat neveljen, az édesapát a helyi gengszterek többször megverik, van itt lövöldözés, és állandóan ott húzódik a fenyegetés, hogy Richard Williams lányait is magával rántja a környezetük, és soha nem viszik semmire. Történt már ilyen, fog is még a jövőben, sajnos sokakkal előfordul, hogy nem tudnak kitörni.
Will Smithnek volt már néhány jó alakítása karrierje során, de a két és fél órás játékidőben a színész – klisésen szólva – átlényegül. Konkrétan el lehet felejteni, ki az, akit a vásznon látunk, a sztár annyira beleéli magát a szerepbe. Richard Williams, becenevén Richard király ellentmondásos figura, az elején senki nem hiszi el neki, micsoda tehetség rejtőzik a lányaiban. A férfinak pedig egészen a legvégéig megkérdőjelezhető döntései vannak, például amikor
évekig nem engedi Venust meccset játszani, mondván, nem áll még rá készen, és egyébként is, az iskola fontosabb ennél.
A két gyerekszínész, Saniyya Sidney és Demi Singleton sem lóg ki a sorból, elhisszük róluk, még a végén látható archív felvételek után is, hogy valóban ők Venus és Serena. Egy testvérpár, akik végig támogatták egymást, sosem irigykedtek a másikra, és bár az elején Venus a korának köszönhetően gyorsabban elérte a világhírnevet, Serena állta a sarat nővére árnyékában, és képes volt kivárni a sorát.
A Richard király elsősorban családi film, de nem a giccses fajtából. A Williams família sztorija inspirál, és tényleg azt üzeni, hogy kellő kitartással, sokat tervezve és rengeteg munkát beleölve bármit elérhet az ember. Will Smith karakteréről persze több ponton is felvetik, hogy talán őrült, lehet, hogy csak magának akarta kikaparni a hírnevet a comptoni nyomorból kiindulva. A végkicsengés azonban mindenképpen pozitív: olyan embereket látunk, akik a végsőkig támogatják egymást, és akkor sem száll el velük a ló, amikor mondjuk a Nike kopogtat az ajtajukon több milliós szerződéssel.
Fanyar öröm ez a filmben, hiszen Richard Williamst annyi helyen kiröhögik, visszautasítják vagy csak hülyének nézik, hogy az ember a saját élményei alapján is könnyen azonosul a figurával. Az pedig csak hab a tortán, hogy a korábban a The Walking Deadben és a The Punisherben szereplő, ezúttal teniszedzőként felbukkanó Jon Bernthalon meg lehet szakadni a röhögéstől, olyan mókás figurát hoz a filmben.
Lehet, hogy a Richard király megbukott a pénztáraknál, de az értékéből ez semmit nem von le. A film már bezsebelt egy csomó díjat, és eléggé Oscar-kompatibilisnek tűnik, hogy arról a gáláról is elhozzon valamit. A későbbiek során meg mernénk kockáztatni, hogy kultklasszikus lesz belőle, és Will Smith egyik legjobbjaként fogja emlegetni az utókor. Ezért is olyan fájó, hogy kevesen beszélnek róla. Pedig ott a helye a Williams család sztorijának a legjobb sportfilmek között, a polcon.
Rovataink a Facebookon