Az Ammonitára rengeteget kellett várni, tekintve, hogy a világpremierje 2020 szeptemberében volt, és aztán szélesebb körben is bemutatták, de a magyar mozikba egészen a hó elejéig nem jutott el. A produkció nálunk tavaly ősszel került fel az HBO GO-ra, ahol azóta is megnézhető. Épp ezért meglepő, hogy február 3-án vászonra tűzték idehaza Francis Lee botrányfilmjét, melynek főszereplője nem kisebb név, mint Kate Winslet, aki az 1840-es években elismert, de némileg mellőzött őslénykutatót, Mary Anninget alakítja szenzációsan. A zárkózott nő Dél-Anglia zord partvidékén lakik beteg anyjával együtt, és abból él, hogy turistáknak ad el kövületeket.

A történet szerint egy gazdag utazó téved Maryékhez, aki rábízza kedélybeteg feleségét, Charlotte Murchinsont (Saoirse Ronan), hogy pár hétig istápolja a fiatal nőt. Az orvosok szerint a szép nejnek tengeri levegőre és sok sétára van szüksége, ám hamarosan kiderül, hogy Charlotte lelkét egészen másvalami nyomasztja.

Francis Lee remek munkát végzett a forgatókönyvvel, egy pillanatig sem érezhetjük úgy, hogy azzal próbálná eladni az Ammonitát, hogy a közönség minden második jelenetben egymás karjaiban láthat két olyan vonzó színésznőt, mint Kate Winslet és Saoirse Ronan. Itt egy lépésről lépésre haladó, visszafogott, minimalista drámáról van szó, ahol eleinte a nők szinte utálják egymást. A rémesen okos Mary Anningnek ráadásul sokáig terhére van Charlotte, akiről a tudósnő azt gondolja, hogy csak hisztis, és megjátssza magát.

A 19. században nyilvánvalóan nem volt valami elfogadó a társadalom, ezért több mint indokolt, hogy 60 percig kerülgetik egymást Maryék, mire először a másikhoz érnek. Meglepő módon az első lépést az unatkozó feleség, Charlotte teszi meg, a szimpla vállsimítást azonban csók követi, aztán a főszereplők meg sem állnak az orális szexig. Igen, erotikus produkcióról van szó, de van benne valami plusztöltet, amit az okoz, hogy jó érzéssel tölti el az embert, hogy a sokáig saját magát is elnyomó két ember végre felszabadul egy kicsit, és úgy szeretkeznek.

Kate Winslet és Saoirse Ronan esetében is élményszámba megy, ahogy megváltozik a viselkedésük a filmben. Az elején mindketten életuntak, mozdulni sincs kedvük, de aztán megtalálják egymás karjában a feloldozást. Érdekes húzás, hogy a végét nyitva hagyta a készítő, emiatt kicsit a katarzis elmarad, az 1840-es évek embereinek bigottságát azonban kiválóan adta át Francis Lee a fináléban, és ezért le a kalappal előtte.

Láttunk már pörgősebb leszbikus filmdrámákat ennél, de érzékenyebbet nem sokat, az alakításokat és az aktualitást tekintve simán odatehetjük az Ammonitát a francia Adéle élete mellé. Legfőképp a két főszereplőnek köszönhető, hogy nem süllyedt el a hajó, és annak, hogy a stáb kronológiai sorrendben vette fel a jeleneteket, így Winslet és Ronan a munkálatok alatt tényleg átadhatták magukat annak, hogy a karaktereik egymáshoz való hozzáállása miképp változik meg fokozatosan.

Az Ammonita botrányfilm, de nem azért, mert leszbikus szerelmespárt mutat, hanem mert a valóságban is élt Mary Anning távoli rokonai közül bizonyos Barbara Anning a sajtó elé állt, és élesen kritizálva a rendező döntését kijelentette: a tudósnőről nem jelenthető ki, hogy a nőkhöz vonzódott volna. A készítő Lee szerint semmi bizonyíték nincs se arra, hogy a paleontológus leszbikus vagy heteroszexuális lett volna, így élt a kreatív szabadságával, és melegként rajzolta fel a vászonra a nőt. A filmes sajtó egyébiránt a direktornak adott igazat, mondván, olyan nőket mutatott be a sztoriban, akik tényleg nagy szerepet játszottak az őslénykutató életében. Már csak részletkérdés, hogy romantikusat-e vagy sem.

Az biztos, hogy egy merész, de kicsit sem hatásvadász produkció lett a végeredmény, ami rendkívül éretten beszél arról, hogy mindenkinek joga van a szexuális szabadságához, és annak ellenére is aktuális a mondanivalója, hogy egy történelmi kamaradrámáról van szó.

Az Ammonita jelenleg is látható a mozikban, és az HBO GO-n is elérhető, ha valakinek a streaming szimpatikusabb.

(Borítókép: HBO GO)