Ruszkik, haza! Takarodjanak, a többit majd megoldjuk

Tömény és jóleső nosztalgia, csavaros és nem kiszámítható történet, remekül megírt, emberszerű karakterek. A besúgó című sorozat az egyik legjobb dolog, amit az HBO-nak és egy hétköznapi, de korántsem átlagos ambíciójú srácnak köszönhetünk.

A besúgóban mesterien elegyedik több műfaj, a kémtörténettől kezdve a történelmi sorozaton át egészen a coming of age sztoriig. Egyszerre izgulhatunk a feszült pillanatoknál, drukkolhatunk a besúgó karakterének, követhetjük a fiatalok tipikus problémáit, nevethetünk a vicceken, miközben tátott szájjal nézhetjük a korhű nyolcvanas éveket.

Történelmet azért is tanulunk, mert a jövőt a múlt ismeretével lehet alakítani. Pont ezért nem a legáldásosabb, hogy rendszerint az első, néhol a második világháborúig jutnak el tanárok a tanmenetben, mikor rádöbbennek, hogy két hét múlva érettségi, így a maradék 60-70 évet jobb híján negyvenöt percben darálják le. Pont ez az az időszak, ami a leginkább hatással van a jelenre, hiszen akik alakítják a jövőt, ők vagy megélték ezeket a korszakokat, vagy nevelésükre, szocializációjukra volt kitörölhetetlen hatással.

A közelmúlt nemcsak tanórákon, hanem a legtöbb művészeti ágban is mellőzve van. A nyolcvanas évek feldolgozatlansága vonzotta Szentgyörgyi Bálintot, hogy megírja A besúgó című sorozatot, ami most 61 országban elérhető, az eredeti magyar nyelven felül spanyol és angol szinkronnal. A fiatal író-rendező hihetetlen történetét – arról, hogy hogyan sétált be gyakorlatilag az utcáról az HBO kapuin – ebben az interjúban olvashatják. De nézzük meg, miről szól, és milyen lett az a sorozat, aminek a csatorna szinte vak bizalmat szavazott.

Mocskos idők, kezdjük újra

A történet középpontjában Demeter Geri (Váradi Gergely) áll, aki Veszprémből Budapestre jön tanulni a Gazdaságtudományi Egyetemre. A fiú álmai másodpercek alatt változnak rémálmokká, ugyanis már a vonatonúton beszervezi az állambiztonság egy tartótisztje (Thuróczy Szabolcs), hogy jelentsen volt iskolai társáról, aki épp arra az egyetemre jár, és abban a kollégiumban él, ahová Geri is felvételt nyert. Száva Zsolt (Patkós Márton) egy meglehetősen karizmatikus figura, aki bátran szólal fel a rendszer ellen, kisugárzásával pedig könnyedén képes maga mellé állítani az embereket.

A két főszereplő fiú karaktere azért telitalálat, mert egyikük sem egyértelműen pozitív vagy negatív hős. Geri a családja védelmében kénytelen jelenteni a rendszerellenes cselekedeteket, de folyamatosan küzd azért, hogy megmaradt eszközeivel és egy sakkozó ravasz előrelátásával a lehető legkevesebb kárt okozza frissen szerzett baráti körének és saját magának. Nem könnyű feladat az övé, nézőként pedig minden pillanatban azonosulni tudunk épp aktuális lelkiállapotával. Száva Zsolt erős karakter, aki mágnesként vonzza maga mellé az embereket, ezt a képességét viszont inkább önző módon használja. Személyiségében félelmetesen egyezik azokkal a vezetőkkel, akik ellen küzd. A demokráciáért szólal fel, mégis egy diktátor módszereivel próbál érvényesülni. A karakter szájába adott szöveg, főleg a nagymonológja, ami kétszer is elhangzik az első öt rész alatt, akarva-akaratlanul is a jelenre reflektál.

Nem szeretném, hogy egyetlen leválthatatlan ember legyen az ország élén.

Ez a kettősség minden karakterben megbújik. A sorozat szépen fokozatosan tárja fel a szereplők döntéseinek ok-okozati folyamatát, amitől valódi emberi sorsokat kapunk. A sztáríró apuka (Mácsai Pál), akit kivetett magából a rendszer, és választhat, hogy vagy élete végéig gyerektörténetek írásába fojtja tehetségét, vagy ellenszolgáltatások fejében rátér a Kossuth-díj felé vezető útra. Kata, a lánya, aki örökségül szüleitől egy olyan család jövőképét kapta, ahol a párt egy másodperc alatt képes elszakítani bármit, amit alapértéknek tartott. Kata messze az egyik legerősebb női karakter (az első öt rész alapján), bár a többi lány szereplő sem panaszkodhat.

Vezetőink fiatal forradalmárokból lett öreg zsarnokok

Judit (Szőke Abigél), aki a tartótiszt lánya, egy lázadó alter rock énekes, az egyik legnagyobb kamasz igazságot mondja ki, amikor apja arról kérdezi, mitől lett olyan, amilyen. A lány a lehető legtermészetesebben válaszolja, hogy vagy örökölte, vagy ilyennek nevelték. A pimasz visszaszólás tükröt tartva mutatja meg a felnőtt, már reménytelen, a rendszer által bedarált karaktereknek (és nézőknek), hogy fiatalon még lenne lehetőség és lendület tenni a változásért. Persze a lelkes fiatalokból sem válik garantáltan nyitott felnőtt, ahogy Száva Zsolt is mondja: „Vezetőink fiatal forradalmárokból lett öreg zsarnokok”.

Adélt (Hermányi Mariann) bár az első öt részben épphogy csak elkezdjük megismerni, de kifejezetetten izgalmasnak ígérkezik a vele kapcsolatos cselekményszál.

A fiúk sem panaszkodhatnak. A borítékolhatóan közönségkedvenc Máté (Varga Ádám), a kádergyerek karaktere, aki jó pénzért bármit beszerez, az egyik legmókásabb figura a sorozatban. Mindenben ellentéte Gerinek, ami a viszonyuknak izgalmas dinamikát kölcsönöz.

Szintén nem egysíkú srác Barna (Lengyel Benjámin) karaktere, akinek a hatalom elvette a jövőjét, így elhatározza, hogy ő a hatalom jövőjébe szeretne beleszólni. Antal, az iskolai KISZ-titkár (Jéger Zsombor) szintén egy olyan arc, akiben több van, de jelenleg a simán csak tenyérbemászó sulis gyerek karakterével is kiegészíti a csapatot. Karcsi (Borbély Richárd) és Panka (Márkus Luca) kettőse színt ad a sorozatnak, ahogy Enikő (Vas Judit Gigi) vagy akár Béci (Kárpáti Barnabás) is hozzátesz A besúgó feel good hangulatához.

A fiatal színészek nem a hazai filmipar elhasznált arcai, ami az alkotók részéről tudatos döntés volt. A casting pedig remek. Az idősebb, ismertebb, akár tapasztaltabb generációt a már HBO-alapkőnek számító Thuróczy Szabolcs és Mácsai Pál mellett a Geri édesapját alakító Gyabronka József, az édesanyját játszó Moldvai Kiss Andrea és a tartótiszt feleségeként Radnay Csilla képviseli.

Elmejáték, retró hangulat

A zenék amellett, hogy kiegészítik az ábrázolt korképet, hangulatukkal, néha még dalszövegeikkel is hozzáadnak a dramaturgiához. Utóbbira egyelőre szintén nem lehet panasz, ugyanis Geri csavaros története kellő egyensúlyban van tálalva, azaz nem kell elfáradni a feszültség okozta izgalmaktól, viszont amikor már belekényelmesedünk a Moszkva tér című filmet idéző hangulatba, szorít egyet a gyomrunkon. 

A néző pedig bevonódik, ha akarja, ha nem. Részben azért, mert a gondosan felépített és kitalált részek között azon kapjuk magunkat, hogy gondolatban visszatérünk a Kilián kollégium termébe, ahol dohányfüstös klubokban, két illegális vetítés között a jövő szereplői a jelenen gondolkodnak. A sztori rengeteg lehetőséget enged arra, hogy saját képzeletbeli forgatókönyveket írjunk, leginkább arról, miként reagálnánk vagy cselekednénk Geri helyében bizonyos szituációkban. De mivel a legtöbb fő karakternek a múltjából is elénk dob pár puzzle-darabot a sorozat, így az sem meglepő, ha elméletben Száva Zsolt profilját kezdjük kirakni, és az alapján tippeljük meg a sorsát.

De nemcsak a történet meríti el a nézői figyelmet örvényszerűen, hanem a hangulat is. Szintén visszatérve a zenékhez, illetve a látványhoz, családon belüli remek közösségi programot rejt A besúgó. A nyolcvanas évek pont most került a jelentől akkora távolságra, ahonnan már újra meglátjuk a szépet is. Azoknak is pozitívan retró, akik benne éltek, és azoknak is, akik már csak az elszórt leleteivel találkoztak. Ez a sorozat alkalmas arra, hogy egy kanapéra ültesse a nagymamát és az épp érettségire készülő kamasz fiút.