El se hisszük: végre kaptunk egy remek szuperhősös filmet

2013-ban a Warner Bros. fejesei még nagyon hittek benne, hogy sikerülhet egy olyan széles körben élvezhető, összekapcsolódó filmes univerzumot felépíteniük, mint ahogy a Marvel Studios tette a Végtelen Sagával. A kiindulópont, Az Acélember nem is volt rossz start, bár Henry Cavill inkább játszott istenséget benne, mint szerethető Supermant, sokat ki lehetett volna hozni ebből a Kal-Elből. Sajnos azonban a kvázi második rész, a Batman Superman ellen csalódást keltett, ahogy Az Igazság Ligája mozis verziója is, és annak ellenére, hogy voltak olyan jó felvillanások, mint a Wonder Woman és a Shazam!, összességében összedőlt a kártyavár. Zack Snyder hiába kapott a kezébe jól ismert, milliók által körberajongott karaktereket, megbukott a direktor. A DC eljutott oda, hogy a teljesen különálló, máshoz nem kapcsolódó filmjei lettek az ütőkártyái, gondolunk itt a Matt Reeves által rendezett, 2022-es Batmanre és a Joaquin Phoenix főszereplésével készített, sötét művészfilmre hajazó Jokerre. Ezekkel nem is volt probléma, de az időközben Warner Discoveryvé avanzsáló cégóriásnál is látták, hogy ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell. Már amennyiben tényleg saját univerzumot akarnak.

Fogták magukat, és új vezetőket neveztek ki a DC Studios élére: a Marvel által kirúgott, aztán félig-meddig visszavett, eközben a DC-nél a második Suicide Squaddal és a Peacemakerrel nagyot alkotó James Gunn és a horrorfilmes producerként befutott és több DC-filmen közreműködő Peter Safran személyében. James Gunnék kijelentették, jön a reboot, új Supermannel, új Batmannel és Batcsaláddal, nagyjából minden eddig látott karakter megy a levesbe, és az idén nyáron érkező Flash-film lesz az a pont, ami újraindítja az univerzumot. Csoda amúgy, hogy az a film egyáltalán moziba kerül, a főszereplő Ezra Miller annyit balhézott a közelmúltban.

Igen ám, de addig is, amíg ez a reboot bekövetkezik, van még néhány filmje a DC-nek a tarsolyban, például az Aquaman 2 és a hazánkban március 16-án bemutatott Shazam! Az istenek haragja, jelen cikkünk tárgya, amelyek lehet, hogy így nem vezetnek majd folytatásokhoz, és nagy valószínűséggel a központi hősöket alakító színészeket is lecserélik a DC újragondolt filmes univerzumában, de ettől függetlenül még jó szórakozást nyújthatnak. Az új Shazam!-ot megnézve ezt egészen biztosan kijelenthetjük már, a film a Marvel szebb napjaira emlékeztető szuperhősös popcornmozi lett. Olyan, ami után az ember mind a tíz ujját megnyalja, és még repetát is kérne belőle.

Bár a 2019-ben bemutatott Shazam!-nak nem volt a legmagasabb a költségvetése, potom 80-100 millió dollárt költöttek rá anno, a látvány- és akcióbeli hiányosságokat a rendező, David F. Sandberg jó humorral és kelekótya, de emlékezetes karakterekkel pótolta.

Nagy vonalakban a történetről annyit kell tudni, hogy a főszereplője egy árva fiú, Billy Batson (Asher Angel), aki egy varázslónak köszönhetően mágikus erőre tesz szert, Supermannel felérő pofonokat kezd osztogatni, parancsolni tud a villámoknak, és még pár pofára esés után a repülést is elsajátítja. A fiúnak mindössze egy varázsszót, a Shazam!-ot kell kiabálnia, és azonnal felveszi szuperhős formáját (Zachary Levi alakításában). Az egészben a poén, hogy Billy ettől még fejben gyerek marad, emiatt sűrűn hülyeségekre használja a képességeit, nagy szerencséje, hogy új nevelőszüleinél a mozgássérült Freddy (Jack Dylan) személyében legjobb barátra talál. Sőt, a többi örökbefogadottal is összehaverkodik, olyannyira, hogy a film végén megosztja velük az erejét, és létrejön a Shazam! család.

A Shazam! Az istenek haragja ott veszi fel a fonalat, hogy Billyék saját magukat bejáratott szuperhősöknek gondolva igyekeznek Philadelphia városában a hétköznapi embereknek segíteni, ám a metropoliszban inkább sorscsapásnak tartják a köpenyes-villámos kompániát. Ráadásul az egyetértés sem a legnagyobb a Shazam! család tagjai között: Billy attól retteg, hogy elveszíti szeretteit, némiképp joggal, hiszen Mary (Grace Fulton) legszívesebben egyetemre menne már, és élné a saját életét, míg Shazam első részbeli segítője, az átalakult formájában magát Mindenerő Kapitánynak (Adam Brody) hívó Freddy is saját szakállra, szólóban jár el titokban világot megmenteni. Shazaméknak azonban össze kell szedniük magukat, merthogy ősi fenyegetés kopog be az ablakon, Atlasz leányai, köztük az eddigi legmegátalkodottabb szerepében látható Lucy Liuval, aki Kalypsót játssza, a Helen Mirren-féle Hesperával és egy titokzatos harmadik személlyel, akiről nem rántanánk le a leplet. Hadd legyen meglepetés, vagy mi a szösz.

Amin elsősorban megdöbbentünk, az az, hogy a Shazam! család mennyire jól működik a film első felében. Jól tette a készítő, hogy a Maryt az első filmben alakító Michelle Bortht lecserélte Grace Fultonra, utóbbi nagyon él a szerepben, a Billyvel/Shazammal való verbális adok-kapokok sűrűn megmosolyogtatják az embert. Igaz, hogy nem mindenkit sikerült jól kibontani, hiszen Pedróról (D. J. Cotrona / Jovan Armand) mindössze annyit tudunk meg, hogy meleg, és ezenkívül kábé semmit, de a többiek viszonylag jól megállják a helyüket, annak ellenére, hogy ugyanolyan képességeik és szerkóik vannak. A humorra amúgy látszik, hogy David F. Sandbergék a nagyobb büdzsé ellenére ugyanúgy ráfeküdtek, helyenként hangosan röhögtünk a beszólásokon, ilyen is régen volt már. Nagy kár, hogy ehhez képest az utolsó félórában némi jól működő érzelmességet eltekintve az unalmas, a Black Adamhez hasonló, a 2000-es évek elejét idéző, lelketlen akciózások dominálnak az új Shazam!-ban.

Számos korábbi DC-filmben komoly negatívum volt, hogy a főhősök egyformán kinéző CGI-szörnyetegekkel birkóztak. Ez némiképp az új Shazam!-ban is jelen van, egy sárkány miatt, ugyanakkor Helen Mirrenék a játékidő nagy részében tényleg olyan fenyegetést jelentenek, amit még mi, nézők is a saját bőrünkön érzünk. Mintha erre az alkotó útközben rá is jött volna, és direkt visszabutította volna a főgonoszokat, mert a film elején látott Atlasz lányaival szemben Shazaméknak esélyük sem lenne ahhoz képest, amit Hespáék a végén művelnek.

Az első résznél is fárasztóbb hülyéskedésen kívül az új Shazam!-nak jót tesz, hogy Freddy karaktere kap egy szerelmi szálat is: elkezd egy Anthea nevű lányt kerülgetni a fiú. Alapvetően a Billy legjobb barátját alakító Jack Dylan Grazer nem egy ügyetlen gyerek, és amit a Steven Spielberg-féle West Side Story fiatal sztárjával, Rachel Zeglerrel ők ketten a közös jeleneteikben lehoznak, az az összhangot és a kémiát tekintve frenetikus. Főleg, hogy a románc tulajdonképpen az egyik mozgatórugója a Shazam! Az istenek haragjának.

Minden említett hibája ellenére a Shazam! 2-ről úgy jöttünk ki a moziból, hogy vérezne a szívünk, ha Zachary Levit és a többieket lecserélnék James Gunnék a DC-filmek új fejezetében. Ritka jó casting lett a Chuck egykori sztárja, rajta kívül kevés olyan színész van, aki ezt a „gyerekes felnőtt” figurát így át tudná adni. Ez a film szintekkel jobb, mint a Dwayne Johnson által halálra hype-olt Black Adam lett. De ha Levit megtartják, akkor kéretik, hogy az egész Shazam! család maradjon. Mert nélkülük nem lenne teljes az összkép, erre ez a film a tanúbizonyság.

7,5/10

A Shazam! Az istenek haragja már látható a mozikban.