Magyarországra érkezik a Netflix világhírű szerzetes séfje

A Koreai Kulturális Központ közölte, Jeong Kwan magyarországi látogatásakor a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és a fenntarthatóság fontosságáról tart előadást.

Mint írták, a buddhista szerzetesnő sosem járt kulináris iskolába, és saját étterme sem volt, 2022-ben mégis elnyerhette az „Ázsia kulináris ikonja” címet a világ 50 legjobb ázsiai éttermét díjazó összesítésben.

Húszas évei közepén elhagyta az otthonát, hogy a buddhizmust gyakorolja, és „megtalálja az élet mélyebb értelmét”. Miután elsajátította a zen buddhizmus alapjait, elkezdte behatóbban tanulmányozni a táplálkozás és az élet összefüggéseit. Konyhaművészetében semmi sem túl bonyolult vagy túl díszes, középpontjában az alapanyagok és azok természetes ízei állnak.

Közölték, a koreai buddhista templomi konyhaművészet olyan kulináris hagyomány, amely az egyszerűség és a tudatosság szépségét ünnepli. Az étel itt nemcsak táplálék, hanem spirituális tapasztalat is. 

Az idő a legfontosabb hozzávaló

A koreai buddhista templomi konyhaművészetben az alapanyagok kiválasztása kiemelkedően fontos. Az étel elkészítésekor a séfek figyelembe veszik az évszakot és az adott terület kínálatát, így mindig a friss és helyi alapanyagok kerülnek az ételbe.

Gyakran használnak hagyományos technikákat, például fermentálást, párolást vagy főzést, amelyek megőrzik az alapanyagok természetes ízét és tápértékét.

A szerzetesek mindent maguk készítenek el, például a szójaszószt is, ami akár több évig is eltarthat. Elmondásuk szerint azonban ez teszi lehetővé, hogy az összetevők harmóniában érjenek össze.

A főzés mint szellemi gyakorlat

A közlemény szerint a vegetáriánus étrend elvei is erősen jelen vannak a koreai templomi konyhaművészetben. A buddhista gyakorlat részeként sok templomi étel vegetáriánus vagy vegán, és a hús, hal és tejtermékek helyett növényi fehérjéket, például tofut vagy gombákat használnak az étel elkészítéséhez. Ez a konyha kerüli az úgynevezett átható fűszereket, mint például a hagymát vagy a fokhagymát.

Az alapanyagok iránti tisztelet, jelenlét és szeretet megmutatja, hogy a főzés lehet egyfajta szellemi gyakorlat, amely mélyebb értelemmel tölti meg mindennapi életünket

– vallja Jeong Kwan, aki mindenkit arra buzdít, hogy ne csak a főzésbe vigyen tudatosságot, hanem az életbe is.