Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A Koreai Kulturális Központ közölte, Jeong Kwan magyarországi látogatásakor a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és a fenntarthatóság fontosságáról tart előadást.
Mint írták, a buddhista szerzetesnő sosem járt kulináris iskolába, és saját étterme sem volt, 2022-ben mégis elnyerhette az „Ázsia kulináris ikonja” címet a világ 50 legjobb ázsiai éttermét díjazó összesítésben.
A koreai buddhista szerzetes nem séfként, hanem zen gyakorlóként közelíti meg a főzést.
Húszas évei közepén elhagyta az otthonát, hogy a buddhizmust gyakorolja, és „megtalálja az élet mélyebb értelmét”. Miután elsajátította a zen buddhizmus alapjait, elkezdte behatóbban tanulmányozni a táplálkozás és az élet összefüggéseit. Konyhaművészetében semmi sem túl bonyolult vagy túl díszes, középpontjában az alapanyagok és azok természetes ízei állnak.
Közölték, a koreai buddhista templomi konyhaművészet olyan kulináris hagyomány, amely az egyszerűség és a tudatosság szépségét ünnepli. Az étel itt nemcsak táplálék, hanem spirituális tapasztalat is.
A koreai buddhista templomi konyhaművészetben az alapanyagok kiválasztása kiemelkedően fontos. Az étel elkészítésekor a séfek figyelembe veszik az évszakot és az adott terület kínálatát, így mindig a friss és helyi alapanyagok kerülnek az ételbe.
Gyakran használnak hagyományos technikákat, például fermentálást, párolást vagy főzést, amelyek megőrzik az alapanyagok természetes ízét és tápértékét.
JEONG KWAN KONYHÁJÁBAN AZ IDŐ AZ EGYIK LEGFONTOSABB HOZZÁVALÓ.
A szerzetesek mindent maguk készítenek el, például a szójaszószt is, ami akár több évig is eltarthat. Elmondásuk szerint azonban ez teszi lehetővé, hogy az összetevők harmóniában érjenek össze.
A közlemény szerint a vegetáriánus étrend elvei is erősen jelen vannak a koreai templomi konyhaművészetben. A buddhista gyakorlat részeként sok templomi étel vegetáriánus vagy vegán, és a hús, hal és tejtermékek helyett növényi fehérjéket, például tofut vagy gombákat használnak az étel elkészítéséhez. Ez a konyha kerüli az úgynevezett átható fűszereket, mint például a hagymát vagy a fokhagymát.
Az alapanyagok iránti tisztelet, jelenlét és szeretet megmutatja, hogy a főzés lehet egyfajta szellemi gyakorlat, amely mélyebb értelemmel tölti meg mindennapi életünket
– vallja Jeong Kwan, aki mindenkit arra buzdít, hogy ne csak a főzésbe vigyen tudatosságot, hanem az életbe is.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon