Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- tévé
- netflix
- sorozat
- thriller
- adaptáció
- harlan coben
- irodalom
- ponyvaregény
- michelle keegan
- trash
- első évad
- pilot
- krimi
- rejtély
- ajánló
- streaming
- tv
- kritika
Már megint egy borzalmasan rossz sorozat tarol a Netflixen
További Cinematrix cikkek
Harlan Cobennek bejött az élet, a január 1-jén debütált Nem versz át (Fool Me Once) már a hetedik thrillersorozat, amit a Netflix az amerikai író műveiből adaptált. A siker megkérdőjelezhetetlen, idehaza több mint másfél hétig vezette a sorozatok top10-es listáját a Nem versz át, és globálisan is listavezető a Netflixen a maga 153 millió megtekintett órájával. Szinte csoda, hogy a Harlan Coben-sorozatokra még mindig ennyire vevő a Netflix közönsége, hiszen a tényleg korrektül sikerült Az idegen óta látványosan és folyamatosan csökken ezeknek a whodunit-thrillereknek a minősége. Ráadásul úgy tűnik, hogy a készítők már rejtegetni se próbálják, hogy ezek a miniszériák csak vészjóslóbb hangvételű szappanoperák, mert a Nem versz át szinte elviselhetetlenül szappanos lett.
De beszéljünk egy kicsit a sztoriról! A kiindulópont nem is rossz, felkelti az ember érdeklődését, mely szerint egy exkatona, Maya Stern (Michelle Keegen) a férjét gyászolja, ám pár nappal a temetést követően a nő valami egészen furcsát lát a házában elhelyezett babafigyelő felvételein. Mégpedig meggyilkolt urát (Richard Armitage), aki kislányukkal bohóckodik a nappaliban, mintha mi se történt volna. Valami összeesküvés van itt, és a fickó mégsem halt meg? Hallucinál a végkimerültség határán billegő főhősnőnk?
Aki egyetlen Harlan Coben-sorozatot látott már életében, az sejti, hogy a Nem versz át innentől kezd lejtmenetbe, mert amikor a bonyodalmak kibontásáról, azok végigvezetéséről, és a nagy csattanóról van szó, akkor bizony a thrilleríró általában nagyobb slendriánnak bizonyul, mint A Da Vinci-kódot jegyző Dan Brown. Lám-lám, a Nem versz átot is a béna körítés veri agyon, mint a legutóbbi két, de inkább három Coben-thrillert, ám mostanra ezen már szinte meg se lepődik az ember.
A Nem versz átnak nagyon rosszat tesz a túlzsúfoltság. Nem egy megoldandó gyilkossági rejtély van, hanem rögtön kettő. Emellett bejön a képbe a meghalt férj kapzsi családja, és a Mayát szívből gyűlölő anyós, Judith (Joanna Lumley), hogy kuszálja a szálakat. A múltból előrángatnak egy horrorba illő, maszkos jelenetsort, mert miért ne? És ha mindez nem lenne elég, még megkapjuk az arcunkba a Michelle Keegan-féle Maya szégyenfolttal teli katonamúltját, ami összeomlással fenyegeti a nő amúgy se stabil lábakon álló életét.
Egy nagy katyvasz az egész, az az igazság, és még a végén látható leleplezések és fordulatok miatt sem érdemes kitartani a sorozat mellett. Pedig amikor egy thrillernek még a csattanója se üt, az tényleg a műfaj halálát jelenti. Tegyük hozzá, hogy a technikai megoldások sem könnyítik meg a néző dolgát, a hangeffektek túl hangosak és tolakodóak, a flashback-jelenetek nevetséges, Lifetime-filmeket idéző megvalósítást kaptak, és még a fényképezésre se mondhatjuk, hogy nagyvásznat kérne magának. Nem, ennek a sorozatnak minden egyes eleme a középgagyiságot árasztja magából. Mindez csak akkor lenne némiképp megbocsátható, ha a rossz körítés ellenére legalább a színészek fel tudnának valamit mutatni... de nem. Ők is borzalmasak, szinte egytől egyig.
Michelle Keegan teljes mellélövés a castingért felelős szakemberektől, akinek inkább lenne helye valami Született feleségek-rebootban, mint egy komolynak szánt thrillerben.
A színésznő egyarcú, képtelen bármiféle érzelmet átadni, és azt se néznék ki belőle soha, hogy katonaként szolgált. Nála érthetetlenebb már csak Richard Armitage, hogy neki vajon miért van szinte bérelt helye a Harlan Coben-adaptációkban, rejtély. Ha gonoszak akarunk lenni, azt mondjuk, hogy pont ide való az 52 éves angol színész, máshol ilyen teljesítményért nem adnának munkát. Öröm az ürömben, hogy legalább a főnyomozót alakító Adeel Akhtar korrekt, ő tényleg hozza az elvárhatót, és picit sem idegesítőek a jelenetei. Ebben a produkcióban már ez valami.
Sajna egy olyan korban élünk, amikor a Netflix simán megússza, hogy olyan sorozatokat ad ki a kezei közül, amelyek nem igénylik a teljes figyelmet. Le mernénk fogadni, hogy a Nem versz átot is a többség vasalás, mosogatás, főzőcskézés mellé nézte. Úgy lehet, hogy elviselhető, de ha direktben leül elé az ember, és neki szenteli a figyelmét, akkor fennáll az esélye, hogy tíz perc után ki akarjuk kaparni a szemét, annyira pusztítóan rossz az egész.
A számok jöttek, ez most a number 1 tévésorozat a Netflixnél, szóval elégedetten dőlhetnek hátra a piacvezető streamingszolgáltatónál. Egyedül nekünk, a minőségibb tévésorozatokat preferáló nézőknek van rettegnivalónk, mert a Harlan Coben-adaptációk, ha így haladunk, sose apadnak el. Cikkünk írásának pillanatában derült ki az is, hogy még két szériát, a Missing You-t és a Run Awayt biztosan megcsinálja a Netflix, míg az Amazon Prime egy évad után elkaszálta az író első Mickey Boliter-könyvének kisképernyős változatát, a Menedéket. Ez van, nincs igazság a Földön.
3/10
A Nem versz át szinkronnal és magyar felirattal nézhető meg a Netflixen.
Rovataink a Facebookon