Gyárfás
16 °C
29 °C

Mit szívnak falun a hipi-hopi istenei?

2009.11.25. 13:27
Európa legjobb 2004-es rajzfilmje mellett méltatlanul nézetlen filmekből szemezgettünk a héten, hogy az Indavideó Filmen közzétegyük. A kendertermesztő székelyeket a Lopott ritmus kisfilmben hétfői premierje óta nálunk ötször annyian nézték, mint a bemutatója óta eltelt egy évben összesen.

Nyócker

Virtuózkodtunk, mondta Gauder Áron rendező, aki a Novák Erikkel 2004-ben készített rajzfilm elkezdése előtt pár évvel fejezte be az Iparművészetin az animációrendező szakot. Nemcsak berángatták Shakespeare Rómeó és Júliáját a józsefvárosi gettóba, de bemutatták, hogy lehet olcsón és gyorsan egész estés rajzfilmet csinálni. Előttük a Macskafogó óta nem készült ilyen hosszú, közönségnek szánt animáció. 80 millióból (a szokásos 500 helyett) 1,5 év alatt (három év az átlag) hozták össze. Akadt, aki sztrájktörőnek aposztrofálta őket, hogy miattuk kevesebb pénzzel lehet ezentúl majd pályázni. Azért a koprodukciós Egillre, ami két év múlva kerül mozikba Michael Madsen hangjával (a nemzetközi verzióban), már ők is többet kaptak az MMK-tól. A Nyócker nyolcvanezer nézőt hozott itthon, ami pályázati feltétel volt (40 millió forint támogatásért cserébe, ehhez még 28 millió szelektívet kaptak). Angliát kivéve egész Európában eladták a jogokat mozira és dvd-re. Annecyban Európa legjobb egész estés rajzfilmjének választották, Szöulban is fődíjas lett. Itthon kisebb fesztiválsikereket aratott csak: a kecskemétin kategóriadíjat kapott, a szemlén a látványtervet díjazták. A technikai háttérről annyit: hogy az ismert színészek felmondták a szövegüket, az animátorok meg utólag igazították hozzájuk a figurákat, és volt, aki csak a hangját adta, mint Gryllus Dorka és Gesztesi Károly. Utóbbinak az arcát Orsós László Jakab forgatókönyvíróról formálták, ezzel próbálták elérni, hogy ne tudjon kihátrálni a produkcióból, mert "sokat vacillált". (Kritikánk itt olvasható.)

Ördögtérgye

Csöcsök, lovak és népitáncosok: Lakatos Róbert 1,5 millió forintból az Ördögtérgyében Jancsó Miklós korai munkásságát sűrítette 19 percbe, és ezzel 2004-ben elhozta a szemle legjobb kisjátékfilmes díját. A percenkénti erotikus utalásokkal és férfiakat kínzó boszorkányokkal súlyosbított történetet Lakatos a gyimesi néphiedelmekből gyúrta össze. Az Ördögtérgye valójában csak egy részlet a régóta tervezgetett Kilóg a lóláb című nagyjátékfilmjéből, amihez még mindig nem sikerült összegyűjtenie a pénzt. Az erdélyi születésű író-rendező csupa olyan színésszel dolgozott, akik korábban nem szerepeltek játékfilmben (Péntek Zsuzsa, Dunkler Róbert, Fehérvári Péter), egyedül Szalma Hajnalkát láthattuk a Tetemre hívásban.

Az ügynök élete

Olvasóink nagy kedvence volt a Budapest retró az előző indafilmes ajánlóból, így máris szállítjuk az újabb adag kocka Ladát és sztk-szemüveget. Papp Gábor Zsigmond a gulyáskommunizmus reklámjai után a Belügyi Filmstúdió 1958 és 88 között készült, mai szemmel nézve extrém vicces kémnevelő filmjeiből válogatott. Tudta, hogy a köztünk bújkáló belső ellenség arcát 10 másodpercig kell filmezni? És hogy a nyáron bevetett ügynököknek a napszemüveg és a szatyorban vitt zacskós tej a tökéletes álca? Most ön is elmerülhet a komcsi kémek izgalmas világában, ahol a magyar James Bond műbőr autóstáskába rejtett kamerát kap Q-tól, és vodka-martini helyett vermutot iszik a presszóban. Mindez 3,5 milliós állami támogatásból. Az ügynök élete moziban kábé kétezer nézőt hozott, de van egy Memento park nevű hely, ahol már két éve fut, ott évente 10 ezren látják. (Kritikánk a filmről itt.)

Lopott ritmus

Régi geg volt a kiinduló ötlet, biztos meg is történt, hogy tarlóégetés, kenderégetés után be van tépve az egész falu, mondta a kisfilm írója, Zánkay Piros. Szecsanov Martin forgatott le a forgatókönyv alapján egy jelenetet, amivel meggyőzték Sipos Gábor producert a Laokoontól, hogy érdemes befektetni. Négymillió forint állami támogatással és sok szívességből készült a mini áldokumentumfilm. "Én csak leforgattam: felvettem kamerákkal Pesten, Erdélyben, Farkaslakán, és New Yorkban is töltöttünk vele egy hetet" - mondta Martin, aki bár a film rendezője, egyébként operatőr, legújabb filmje: a Szobafogság most indult a mozikban. "A magyar filmek utóélete szegényes, ez sem volt eddig egy nézett mozi, csak a szemlén vetítették, meg egy külföldi fesztiválon. Most az Indexen megötszöröződött a nézőszáma" - mondta Piros. A kommenteken meglepődtek, hogy épp a viccet veszik komolynak, és fordítva. "Nem a könnyűdrog legalizálásáért készült, ezért nem adjuk szívesen ilyen eseményekre - tette még hozzá, miért utasították vissza, hogy vetítsék a Kendermag Egyesület egy rendezvényén. - Csak az egyszerű szórakoztatásért készítettük." Következő, Kocsonyaember című kisfilmjükkel a napokban végeznek.

Patagónia tornyai - Ahol a madár se jár

A monumentális sziklatűktől szürreális vidékre szervezett expedíciót a magyar sziklamászás két nagy öregje, Babcsán Gábor és Nádasdi Oszkár 2003-ban. A Kovács Attilával kiegészült társaság kalandjait bemutató film vérbeli amatőr mozi, ami ebben az esetben jót jelent. Tóth Zsolt Marcell természetfilmes drámaira sikerült bevezető képsorai után dominálnak a hegymászók forgatta részek, így a heroizmus helyett a valóságon van a hangsúly, bár a ritkább beszélőfejes nyilatkozatokat lehetett volna érdekesebbre. A filmből azért kiderül, mennyi apró erőfeszítés, monotónia, küzdelem, hülyéskedés és várakozás után jutnak fel a mászók a csúcsra. Vagy éppen csak a csúcs közelébe. A patagóniai sziklatornyok megmászása olyan a nagyfalas sziklamászóknak, mint a Mount Everest az alpinistáknak. A Chile déli részén nyújtózó gránittűk nem magasságuk miatt váltak híressé, a csúcsok ugyanis legfeljebb 2500 méterrel vannak a tengerszint felett. Meredek gránitfalaik azonban 600-1000 méteresek is lehetnek, és megmászásukhoz akár egy hét is kell. Ha jó az idő. Chile déli részén azonban kiszámíthatatlan.