Cameron 1994 óta az Avatarra készült

2009.12.17. 09:38
James Cameron világában nem létezik lehetetlen. Csak a testvére mert eddig ellenkezni vele A mélység titka forgatásán. Meg is bánta. 15 év és 500 millió dollár után mozikban a 3D-ipart forradalmasító Avatar.

James Cameron 1994-ben írta meg az Avatar első forgatókönyvvázlatát. Ő maga is elismerte, hogy ifjúkorának kedvenc scifiregényei szolgáltatták hozzá az alapot. A kolonizáló emberiség, az idegen bolygón a természettel boldog harmóniában élő lények és az emberi kapzsiság olyan visszatérő témák a tudományos-fantasztikus irodalomban, mint a hajánál fogva előrángatott, titokzatos unokatestvér a Barátok köztben.

A nagyszabású tervet azonban nemhogy ‘94-ben, de a tervezett első forgatási évben, 1996-ban sem tudta megvalósítani, egyszerűen azért, mert a víziójához nem állt rendelkezésre a megfelelő technológia. A Pandora nevű bolygó és az azon élő na'vi nevű faj megjelenítéshez Cameron olyan számítógépes trükköket és felvételi technikát akart használni, amilyenek 13 évvel ezelőtt nem léteztek.

James Cameron az Avatar forgatásán (fotó: IMDb)
James Cameron az Avatar forgatásán (fotó: IMDb)

Az öntörvényű rendező egy 2000-ben a Premiere magazinnak adott interjúban elmesélte, a legjobban az idegesíti, ha képzeletét nem az anyagiak, hanem a technológia hátráltatja. Filmjei forgatásán állítólag az “ezt nem lehet megcsinálni” mondatot senki nem meri kiejteni a száján, mert ettől dühbe gurul, és még a saját öccsét sem kíméli, mint történt ez A mélység titka című film forgatásán.

A testvére, Mike Cameron egyébként zseniális mérnök/feltaláló, többek között ő készítette és szabadalmaztatta azt a speciális, távvezérelhető kamerát is, amivel a Mariana-árokban lapuló idegen lényekről szóló film víz alatti jeleneteit vették fel. Az egyik jelenet forgatása során vesztek össze, a bátyja bosszúból lőcsölte rá a halott matróz szerepét, aki a víz alatt belebeg a kamera képébe, és nyitott szájából kimászik egy rák. Az alapvetően egyszerű felvételt Cameron tizenötször ismételtette meg a testvérével.

A Titanic forgatása után (amelyhez egy újabb vízalatti kamerarendszert dolgozott ki a testvérével), Cameron dokumentumfilmet készített a víz alatt heverő roncsról, és nekilátott elkészíteni azt a 3D-s kamerát, amivel végre leforgathatta az Avatart. A Fusion Camera System néven bejegyzett rendszer lényege, hogy segítségével olyan sztrereoszkopikus, háromdimenziós képet lehet rögzíteni, ami a mai kor lehetőségeit maximálisan kihasználva élethű, azaz mélységérzetet is keltő élményt nyújt, anélkül, hogy a korábbi technológia hátrányai miatt kompromisszumokat kellene kötni (ha túl sokáig nézzük az ilyen felvételeket, émelygés foghatja el a nézőt).

James Cameron számokban

Titanic (1997)
rendező, forgatókönyvíró, vágó
gyártási költség: 200 millió dollár
bevétel: 1,8 milliárd dollár

Strange Days (1995)
forgatókönyvíró
gyártási költség: 42 millió dollár
bevétel: 7,9 millió dollár

True Lies (1994)
rendező, forgatókönyvíró, vágó
gyártási költség: 115 millió dollár
bevétel: 378,8 millió dollár

Terminátor 2 (1991)
rendező, forgatókönyvíró
gyártási költség: 102 millió dollár
bevétel: 519,8 millió dollár

A mélység titka (1989)
rendező, forgatókönyvíró
gyártási költség: n.a.
bevétel: 90 millió dollár

A bolygó neve: Halál (1986)
rendező, forgatókönyvíró
gyártási költség: n.a.
bevétel: 131 millió dollár

Rambo 2 (1985)
forgatókönyvíró
gyártási költség: n.a.
bevétel: 300,4 millió dollár

Terminátor (1984)
rendező, forgatókönyvíró
gyártási költség: 6,4 millió dollár
bevétel: 78,3 millió dollár

Piranha 2. (1981)
rendező
gyártási költség: n.a.
bevétel: n.a.

A két HD-kamerából álló rendszer már megfelelt Cameron igényeinek, így az Avatar forgatása 2007-ben meg is kezdődhetett. Ekkorra már óvatos becslések szerint is 200 millió dolláros költségvetéssel számolt a stúdió, amelynek nagy részét a digitális effektekért felelős Weta Digital nevű cég vitte el. Csak a filmben látható fotorealisztikus karakterek mozgásának lemodellezése 14 hónapig tartott.

Az új kamerarendszernek köszönhetően a felvételeket Cameron a képernyőn úgy módosíthatta, mint mondjuk egy (iszonyatosan drága) videójáték készítője tehetné a virtuális világban, a változtatásokat a rendszer valós időben követte le, és így sokkal pontosabb, aprólékosabb munkavégzést tett lehetővé.

A film másik nagy technológiai újítása a színészek arckifejezésének lemodellezéséhez fűződik: a zöld háttér előtt dolgozó színész fejére sapkát erősítenek, melyről apró kamera lóg le az arca elé, így rendkívül közelről vehető fel a legapróbb grimasz, rezdülés, szemmozgás is. Cameron azt akarta elérni, hogy a színészek játéka, mozgása, mimikája legalább 95 százalékban átkerülhessen azok digitális mására, így megdöbbentően élethű, de számítógéppel létrehozott lényeket láthatunk viszont a képernyőn. A rendező egy nemrég adott interjúban elmondta, hogy ha jól végezte a munkáját, a néző nem fogja észrevenni, mikor lát igazi színészt a képernyőn, és mikor digitálisat.

A forgatás kezdete után egyre nagyobb számokat emlegettek a szaklapok, a legutóbbi becslések szerint a film és az egész világot lefedő, kiválóan felépített marketingkampány költségei elérték a félmilliárd dollárt (95 129 180 887 forint), amit ha behoz, minden idők egyik legjobban kereső filmje kell legyen. A jelenlegi bevételi rekordot (1,8 milliárd dollár) tartó Titanicot) szintén Cameron rendezte, így joggal bizakodnak a Twentieth Century Fox fejesei.