Több milliárd forint feleannyi mozinézőért

2010.03.18. 14:36
Miután Hiller István bejelentette a filmszemle zárógáláján, hogy minden rendben van a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) körül, nyilvánosságra került a jelölőbizottság őszi jelentése, amelyben maguk az MMK-t alapító szervezet képviselői fogalmaznak meg lesújtó véleményt. Cikksorozatunkban megpróbáljuk feltérképezni a közalapítvány szerepét és lehetőségeit.

"Az MMK-t a megkérdezettek egy része személyes alkuk és kapcsolatok színterének látja, és szükségesnek tartja a személyes összefonódások, lobbik, kapcsolatrendszerek megszüntetését" - írta az MMK-elnököt jelölő bizottság a beszámolóban, ami azután született, hogy hónapokon át beszélgettek a közalapítvány 25 alapítójával és a filmszakmai kerekasztal tagjaival, és elolvasták az állami számvevőszék jelentéseit. "Többségi vélemény, hogy elsősorban nem a struktúrával, hanem a szabályok be nem tartásával és erkölcsi vonatkozásban van a legfőbb gond" - jegyezték még fel a hazai filmfinanszírozás fő szervezetéről.

Bár decemberben megválasztották az MMK új elnökét, Kőrösi Zoltánt, és januárban az új kuratóriumot, mégis egészen április elejéig húzódik a beiktatásuk. Február végén így még mindig a régi kuratórium maradt ügyvezetőként, és Bod Péter Ákos vezetésével ők tették közzé a 2010-es keret 80 százalékának felosztását. A kuratórium tagjait jelölő, Mikulás Ferenc vezetésével dolgozó bizottság beszámolója, amely az MMK-ról sok negatívumot tartalmaz, a keretfelosztást követően került nyilvánosságra a filmhu jóvoltából.

Az MMK alapítása

Az MMK-t 26 filmes cég alapította 1991-ben, hogy saját vagyonukat felajánlva a magyar film gyártására, terjesztésére állami támogatással teret nyújthassanak. Erről egy általuk létrehozott, és az összetételét tekintve általuk rendszeresen három évre megválasztott tagokból álló kuratórium dönt.

Nemcsak ez mutatja, hogy valami rosszul működik a magyar filmgyártás környékén: miközben a magyar filmeket készítő szakma lesújtó véleménnyel van a filmekhez állami támogatást osztó MMK-ról, a nézők sem tolonganak a vetítéseken. Míg tavaly 5,4 milliárd forint központi költségvetési támogatásból 3-3,5 milliárdot osztott az MMK filmgyártásra és -előkészítésre, addig a 2009-ben bemutatott 25 magyar film együtt is csak 505 millió forintos bevételt hozott vissza 601 ezer nézővel. (Ezt a nézőszámot Jégkorszak 3. a magyar mozikban egyedül teljesítette.)

A 2009-es mellett a 2008-as is gyenge év volt (929 ezer néző). Az átlagnézettség 2002-től tavalyig évi 1,2 millió néző, ami az alacsony jegyárak miatt évente átlagban csak 800 millió forintos bevétellel járt, számolhatjuk ki a Nemzeti Filmiroda és az Oktatási és Kulturális Minisztérium statisztikái alapján. Ez a bevétel jó esetben is csak a támogatás harmadát hozta vissza a filmszakmának. A magyar filmek nézettsége 1980-tól mutat csökkenő tendenciát: a nyolcvanas években a tíz legnézettebb film egyenként meghaladta a mostani éves nézőszámot.

Az utóbbi évtizedben a nézőszám hektikus váltakozása attól függött, hogy épp volt-e abban az évben egy-egy félmilliós nézettséghez közelítő film, mint a Csak szex és más semmi (2005, 65 milliós támogatás), az 1990 utáni rekorder Szabadság, szerelem (2006, 506 ezres nézettség, 200 millió fölötti támogatás), vagy a Valami Amerika 2. (2008, 119 milliós támogatás). A tavalyi kisebb rekorder kevésbé javította az átlagot: a Made in Hungária feleannyi nézőt (224 ezer) hozott 108 millió forint állami pénzből és 213 milliós bevétellel, ez az SOS Szerelem és a Kilenc és fél randi nézettségének a kategóriája.

Magyar top10 - 2009
  Cím Forgalmazó Bemutató időpontja Pénztári jegybevétel (Ft) Nézőszám Induló kópia-szám
1  Made in Hungária  Budapestfilm 2009.02.05 213385516 224941 30
2  Poligamy  Sky Film 2009.12.10 95143114 90959 30
3 Papírkutyák  CinemaStar Kft. 2009.02.19 51772770 78221 30
4  Álom.net  Movieline Entertainment 2009.04.16 41986330 54076 2
5  Puskás Hungary  FilmPlus 2009.03.12 10912613 24084 4
6 Csiribiri Objektív Filmstúdió 2009.10.08 14684445 23589 20
7 Utolsó jelentés Annáról  Hunnia Filmstúdió Kft. 2009.10.15 14009195 22354 12
8 Holdhercegnő  Hungaricom 2009.11.19 14228027 16717 1
9 Intim  fejlövés Katapult Film 2009.06.04 8597585 15101  ec
10 Szíven szúrt ország  Hungaricom 2009.05.07 6403245 12449  

A tavaly bemutatott munkák nem voltak kifizetődőek: a Fenyő Miklós-musicalen kívül még három film hozta vissza legalább a befektetett állami pénzt: Orosz Dénes 85 milliós állami pénzből készült Poligamyjára 90 ezren 95 milliót költöttek, Kálomista Gábor dokumentumfilmje, a Szíven szúrt ország 12 ezer nézővel 400 ezerrel múlta felül a 6 milliós forgalmi támogatást. A harmadik, egy filmnek kevésbé nevezhető projekt, N. Forgács Gábor Labancz Lillát befuttató Álom.net című, 8 millió forintos forgalmazási támogatással készült projektje 54 ezer nézőt hozott 41 millió forinttal. A beszámoló szerint azt sem értették néhányan, hogy a zsánerfilmekből esetleg származó nyereséget miért nem fordítják vissza a támogatásokba.

A tavalyi mozik közül a többi nem hozta vissza a pályázaton elnyert összeget sem: a Puskás Hungary dokumentumfilm volt a legközelebb hozzá, hisz 24 ezer nézővel 1 millió forinttal maradt le a 12 milliós támogatás visszatérülésétől. A Papírkutyák 51 milliót hozott 78 ezer nézővel 91,5 milliós támogatással. A legnagyobb bukást Edelényi János Prima Primaverája hozta: a több mint 60 millió forinttal támogatott mozi 2900 nézőt vitt a moziba, 1,2 millió forint jegybevételt hozva, vagyis az összköltségvetéssel nem is számolva csak az MMK pénzéből 58,8 millió veszteség származott. Hasonló ráfizetés volt Mátyássy Áron szemlefődíjas filmje is: a 60 millió forinttal támogatott Utolsó idők csak 4 ezer néző érdeklődését keltette fel, 2,2 millió forintos bevételt hozott. Nagy Viktor Oszkár 65 milliós támogatású Apaföldjét 5800-an nézték meg 3,4 millió forintért.

2009-es gyenge nézettségek még

A Szabó Simon által rendezett, 7 millióval támogatott Papírrepülők 8 ezer nézője 5,5 millió forintot hagyott a kasszáknál. Gárdos Péter 35 millió forintos Tréfájára 5900 ember volt kíváncsi, ez 3,5 millió forint bevételt hozott, Tóth Barnabás 63 millióval dotált Rózsaszín sajtjának 5300 fős közönsége 3 milliót fizetett a mozikban. Pálfi György filmje, a Nem vagyok a barátod, amely 5,7 milliót kapott az MMK-tól, 3400 nézőt és 1,6 millió forintot hozott.

Bár a közalapítvány alapító okiratában szerepel, hogy a támogatás kiemelten működjön az értékes művek esetében, a nemzetközi fesztiválszereplésben is gyenge volt a 2009-es év, pedig promócióra is 100 millió fölött költ a közalapítvány. Idén nem volt egy magyar film sem, ami a legnagyobb, A-kategóriás fesztiválokon (Cannes-ban, Berlinben vagy Velencében) versenyzett volna. Igaz, Gárdos Péter Tréfája volt Moszkvában, és a Magyar Filmunió beszámolójából a magyar jelenléttel bíró mustrák közül kiemelnénk Szabó Simon Sao Pauló-i, Mátyássy Áron varsói, Pálfi György Karlovy Vary-i szereplését.

Az MMK eladósodását nevezték meg negatívumnak többen. A gyártásra 5 milliárd forint fölött költenek évente (1991-ben még 600 millió volt a támogatás), idén a támogatások során keletkezett 2,2 milliárdra maximalizált kötelezettségállománynak (tartozásoknak) a kamatterhe is meghaladhatta a 300 millió forintot. Az utófinanszírozási rendszert Bozóki András minisztersége idején vezette be a minisztérium, hogy a forgatások ne húzódjanak hónapokig (a Nemzeti Kulturális Alapnál is a banki kölcsön bevezetését tervezik). Az MMK viszont más tartozások görgetése miatt kénytelen elhúzni a visszafizetést annyira, ami tovább növeli a terheket. Pusztai Ferenc producer elmondása szerint ezzel legalább a produkciókat az elejétől kezdve mentesítik, hisz egy évig a kamatra is kérhetnek támogatást, egy év után pedig az MMK automatikusan vállalja át a kamatot.

"Fontos lenne a szakmai kötelezettségeiket nem teljesítő, a szakmai dolgozókat nem fizető, eladósodott producerek pályázati lehetőségének megszüntetése" - írják a beszámolóban. 2009-ben például a 91,5 milliós állami pénzből készült Papírkutyáknál nem fizették még ki teljesen a stábot, miközben a producer Kabay Barna 60 milliós támogatással nekikezdett következő filmjének, a Szuperbojznak, amiről nézettségi adatokat még nem jelentettek meg, így amit tudhatunk a mozik jelentése alapján, hogy a kritikák szerint színvonaltalan film nagy hasalással indult: 2834-en nézték meg az első hétvégéjén Budapesten.

Felrótta a beszámolóban az alapítók némelyike az etikai kódex hiányát, hogy "a produkciók részéről a szakmai tartozásokat nem szankcionálják, holott a támogatott filmek egy része nem is valósul meg, vagy nincs vásznon". Ehhez régebbi példákat tudunk sorolni: Szabó Ildikó Chacho Rom - Az igazi cigány című, 1999-es filmjét és Bollók Csaba 2005-ös Miraqját a gyártási támogatás ellenére sem forgalmazták, ami 10 és 28 millió forint támogatást rejt, illetve azt, hogy a következő filmterveiket is támogatták. Gothár Péter 2003-as, kilencvenmillió állami forintból készült Magyar szépségét is szokás a témában emlegetni, aminek a zenei jogdíja tisztázatlan volt, és a stábot sem tudták kifizetni sokáig, de a Hungaricom Kft. három évvel a bemutató után forgalmazta a filmet. Igaz, hogy akkor is csak 4862-en nézték, ami összesen 2 369 999 forint megtérülést jelent.

A fő probléma a beszámoló szerint az MMK-val az, hogy a sok pénzt egy túldimenzionált szervezet osztja átláthatatlan működéssel és magas költséggel. A tájékoztatás szerint 98 milliót fizettek ki tavaly tiszteletdíjra, 115 milliót bérköltségre. A februári keretfelosztás infrastrukturális költségek rubrikájából pedig kiderül az éves működés költsége is: 409 millió forintot terveznek az alapítvány 2010-es fenntartására.

"Nem mintha az MMK-támogatásnak meg kéne térülnie a támogatónak (csak a producernek és a gyártó cégnek), hiszen a támogatás nem keletkeztet tulajdoni részarányt a filmjogokban -, vélik MMK-közeli források. - Viszont opciót jelent a normatív MMK támogatásra a producer és a rendező következő filmjéhez." Tény, hogy nem lehet egyedüli szempont a bevétel, de ez jelzi a legjobban, hogy szükség van-e az adott filmre.



  • Hírek
  • Bankszámla