A DeLorean maradt a legjobb repülő autó?

A mozitörténet legviccesebb időutazós, családi sci-fijét akár a fiatal Spielberg is rendezhetett volna, de ő végül csak producer lett Robert Zemeckis filmjében. A 85-ös első részben a kultikus De Lorean DMC–12 még csak Marty McFly (Michael J. Fox) utcájában repkedett befordított kerekekkel, a 89-es második részben viszont már azt is láthattuk, ahogy a Doki (Christopher Lloyd) 2015-ben besorol vele a többi antigravitációs kocsi közé. Na de mennyivel szegényebb lenne a filmvilág, ha a Vissza a jövőbe-trilógiában Spielberg és Zemeckis eredeti ötlete valósul meg, és az időgép egy hűtőszekrény lett volna a De Lorean helyett? A legendás autónak egyébként magyar rajongói oldala is van, lelkes De Lorean-tulajdonosokkal.

Ridley Scott 82-es sci-fijében, a Blade Runnerben a neonfényben úszó felhőkarcolók, az utcákon burjánző bűn, és a repkedő autók tökéletes cyberpunk hangulatot teremtettek, de David L. Snyder látványtervező sajnos nem kapott értük Oscart. Rick Deckard és a többi zsaru Spinnernek elkeresztelt antigravitációs járőrkocsiját egyébként Syd Meaddel közösen tervezte, és a végeredmény annyira megtetszett a scifi-rajongóknak, hogy nemcsak a Spinner-makettekből lehetett több ezret eladni, de a jármű még a Vissza a jövőbe 2-ben és a Baljós árnyakban is látható a többi repülő kocsi között.

A Disney 61-es családi filmjében a dilis professzor (Fred MacMurray) pont az esküvője napján fedezi fel az örökmozgó anyagot, amivel gyorsan feltuningolja a T-Modelljét, hátha egy sétarepüléssel kiengesztelheti a menyasszonyt (Nancy Olson). A kocsi az egész film alatt kuttyogó hangot ad ki, és még ma is vicces, ahogy az amerikai légierő vadászgépeivel kergetőzik. 97-ben Robin Williams Flubber címmel csinált remake-et A Szórakozott professzorból, abban egy 63-as Ford Thunderbird volt a csodajárgány.

Ian Fleming mindig is vonzódott a trükkös, tuningolt kocsikhoz, ezért a tizedik Bond-regénye után, 64-ben egy mesekönyvet is írt Chitty Chitty Bang Bang címmel. A sztori egy örök vesztes feltalálóról szól, aki bagóért megveszi a legendás Paragon Panther versenyautót (ilyen valójában sosem létezett), és átalakítja repülő kocsivá. A sztoriból Fleming nagy barátja, a szintén mesekönyvekben utazó Roald Dahl írt forgatókönyvet, a 66-os Casino Royale rendezője, Ken Hughes pedig Albert R. Broccoli producerrel karöltve családi musicalt forgatott belőle 1967-ben (egy évvel később színdarabbá is átdolgozták). A mozifanatikus oldtimer-őrültek egyébként a mai napig is építenek Chitty Chitty Bang Bang-replikákat.

Alex Cox, a Félelem és reszketés Las Vegasban társforgatókönyvírója mindig is őrült filmeket írt, vágott és rendezett. A 84-es Segítő kezekben Otto Maddox (Emilio Estevez) egy autótolvaj, aki visszalopja a kocsikat azoktól, akik nem fizetik rendesen a törlesztőrészleteket. Leila (Olivia Barash) piros Chevrolet Malibujában viszont űrlénytetemek vannak, ezért az autó fura dolgokat művel, például neonfényben világítva elkezd repkedni a felhőkarcolók között. Ezekhez a jelenethez egyébként fehérre festették a filmben szereplő 64-es Chevyt, de néhány közeli képen már elfelejtették rányomni a foszforeszkálós effekteket.

Luc Besson 97-ben forgatta le Az ötödik elemet, ami nemcsak minden idők egyik legjobb sci-fije, de egyben a leglátványosabb Bruce Willis-akciófilm is. Utóbbi persze annak köszönhető, hogy a repkedő sárga taxikat, az antigravitációs rendőrautókat, és a többi, futurisztikus nagyvárosi kelléket két zseniális francia képregényrajzoló, a Moebius álnéven alkotó Jean Giraud és Jean-Claude Mézières álmodták meg.

A 2002-es Klónok támadásában is tombolt a cyberpunk: a Régi Köztársaság fővárosában, a Coruscanton mindenütt zűrös alakokat, villogó neonreklámokat és repülő kocsikat láthattunk. Az emlékezetes üldözési jelenetben, ahol Anakin (Hayden Christensen) és Obi-Wan (Ewan McGregor) egy Zam Wessel nevű, alakváltó fejvadászt kergettek, a két Jedi egy XJ-6 airspeederben ült. A nyitott tetejű, sárga járgányról a tervezők George Lucas kérésére leszedték a motorháztetőt, hogy jobban hasonlítson az American Graffitiben látható (és később a Kristálykoponya királyságában is felbukkanó) 32-es Ford Hot Rodra. Az XJ-6 később Star Wars-képregényekben is felbukkant.

A 2002-es, második Harry Potter-mozifilmben a szobafogságra ítélt főszereplőt (Daniel Radcliffe) egy repülő Ford Anglia 105E-vel szabadították ki. Ron (Rupert Grint) a szuperkocsit a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozó apjától lopta el, aki odavan a mugli ereklyékért, ezért bűvölt meg pont egy 1960-ban gyártott, kék Fordot. Ez a kocsi az autófüggők és a Potter-fanok körében is nagyon népszerű: kapható makettváltozatban, a főszereplők figuráival és elkészítették eredeti méretben is, ami azóta bejárta a világ legnagyobb múzeumait. A forgatáson egyébként 14 Ford Angliát törtek össze, mire felvették azt a jelenetet, amikor a kocsi egy agresszív óriásfa, a Fúriafűz tetején landol.

Itthon sajnos nem került mozikba, de dvd-n már kapható a posztszovjet filmgyártás egyik leglátványosabb sci-fije, a büntető magyar című Fekete Villám avagy Zúg a Volga. A sztori egy lúzer középiskolásról (Grigorij Dobrigyin) szól, aki megörökli az apja repülő Volgáját, és ezzel kezd csajozni meg bűnözőket üldözni. A 2009-es film producere a Wantedot jegyző, kazah Timur Bekmambetov volt, a rendező az Éjszakai őrség vágója, Dmitrij Kiszelev.

Olvasóink hiányolták a listából a 60-as évek kultikus csodajárgányát, Fantomas hófehér Citroën DS 19-esét, ezért gyorsan pótoljuk a mulasztást. A fenti videó egy részlet az 1965-ös Fantomas visszatér egyik legviccesebb jelenetéből: a kétbalkezes Juve felügyelő (Louis De Funes) először egy terepjáróval kezdi üldözni a gumimaszkos szuperbűnözőt (Jean Marais) és a szárnyakat növesztett Citroënt, aztán elköt egy repülőt is, amiből persze egy sor bénázás után kizuhan, természetesen ejtőernyő nélkül (a teljes jelenetért klikk ide).