Penészes már a Mazsola és Tádé

A Magyar Televízió közszolgálati gyerekcsatornát fog indítani egy döntéshozó-közeli forrásunk szerint. Bár Medveczky Balázst, a Magyar Televízió csütörtökön kinevezett vezérigazgatóját még nem tudtuk erről nyilatkoztatni, a gyermek és ifjúsági profilú csatorna indításáról szóló információt alátámasztja az is, hogy a tévék vezérigazgatóit jelölő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője a Cartoon Forum nemzetközi rajzfilmvásár magyar helyszínét is kisegítette az utolsó pillanatban tízmillió forinttal.

Bár a gyerektévéről egyelőre keveset tudni, annak azért utánanéztünk, hogy milyen animációsfilmeket mutathatnak be rajta. Hisz ha nem is kizárólagos műfaja a gyerekeknek szóló tartalomnak az animációs film és sorozat, de fontos része. Ennek ellenére a gyártási támogatásából az utóbbi két évtizedben szinte mindenki kivonult.

Magyarországon az utóbbi húsz évben nem működött az animációk közszolgálati tévés megrendelése. Bár a televíziók Európa-szerte egyre kisebb részt vállalnak az animációs költségekből (a BBC-nél 50 százalékról 5-10 százalékra csökkent a hozzájárulás), a magyar nulla százalékot nem lehet alulteljesíteni. A Magyar Televízió például tíz éve a gyerekszerkesztőségét is megszüntette, holott már a médiatörvény előző változata is előírta, hogy a közszolgálati adóknak minden korcsoportot ki kell szolgálnia. A helyzet mára olyanná vált, hogy pár hete az Oscar-díjas Rófusz Ferenc is az Indexen keresett tévés megrendelőket az Igaz Dóra által jegyzett Réka mesesorozat-ötletére.

A közszolgálati tévés megrendelés kétévtizedes hiánya rontotta tovább a magyar rajzfilmek helyzetét, amit a szűkös állami támogatás alapozott meg. A Mozgókép Közalapítvány (MMKA) a filmgyártásra osztható pénz öt százalékát adta eddig is csak a rajzfilmekre, és annak nagy részét is a két exállami stúdió, a Kecskemétfilm és a Ma-Ra Kft. (a Pannónia örököse) vitte el döntően művészi rövidfilmekre, már amíg volt mit. Az MTV és a Duna TV, mint közszolgálati tévék a gyártási költségeknek szinte kimutathatatlan részét fizetik ki, a kereskedelmi tévék pedig csak akkor, és addig szálltak be a finanszírozásba, amíg erre a 2000-es évek elején a médiatörvény kötelezte őket.

Ha valaki külföldi résztvevőkkel keresett kiutat az animációtervével, nem sok támogatásra hivatkozhatott a magyar részről, maximum a filmtörvény 2004-es bevezetése óta a húszszázalékos filmes adókedvezményből származó finanszírozásra. "Amikor a 90-es évek közepén a CH4 angol tévétársasággal tárgyaltam Benedek Elek Csudafájának animációs tévéfilmváltozatáról, csak azt tudtam válaszolni kérdésükre, hogy Magyarországon a magyar népmeséből írt film egyik magyar tévétársaságot sem érdekli" - mondta Erkel András, a legnagyobb bevétellel rendelkező magyar animációs stúdió, a Studio Baestarts vezetője.

Hiába lettek mára olcsóbbak a rajzfilmek - egy percnyi televíziós rajzfilm előállítása ma feleannyi, mint a 90-es években, vagyis 6–8 ezer euró -, a köztévéknek nincs pénzük, a kereskedelmieknek meg sokkal kifizetődőbb egy valóságshow megszervezése vagy a nemzetközi piacról történő vásárlás, mondta a háttérről Erkel.

A köztévék nem kértek a mesefilmből

A köztévékről a kereskedelmi tévék megjelenésével egy időben, 1997 körül tűntek el teljesen a saját gyártású rajzfilmek. A piaci űrt az időközben létrejött tematikus adók töltötték be, mint a magyar központú Minimax vagy a páneurópai Cartoon Network és Nickelodeon. A kábeltévék eleve nem készítettek saját gyártású programokat, de ha gyártásukban nem is vettek részt, legalább vásároltak rajzfilmes sorozatokat.

Saját gyerekműsorok helyett jelenleg koprodukcióban készült, illetve vásárolt alkotásokat mutat be legjobb esetben az MTV. Feltételes módban kaptunk választ Borsos Rolandtól, az MTV sajtókapcsolati munkatársától arról, hogyan működne ez: "Ha lenne forrás saját gyerekműsorokra, úgy az a Kulturális Főszerkesztőséghez tartozna, ez a szervezeti egység egyesíti a művelődési, művészeti, dokumentumfilmes, illetve gyermek- és ifjúsági területeket".

Poros már a Mazsola és Tádé

Most ott tartunk, hogy a 39 éve készült Mazsola és Tádét mutatják be a köztévék. Az elmúlt három évben az MTV-n a sorozatok mellett a következő egész estés rajzfilmek mentek le: a Ludas Matyi, a Vuk, A Szaffi és Az erdő kapitánya, ebből a legfrisebb is 1990-es lenne, ha nem vették volna meg a Dargay-sorozatból A hetedik testvér magyar-német koprodukciós filmet is, ami 1994-es.

Az új készítésű rajzfilmek közül maximum a volt állami stúdióktól vettek hagyományos vonalat követő animációt: az MTV a Magyar népmesék újabb epizódjait tette műsorra. A Duna tévé a Rege a csodaszarvasrólt és a Kevély kiskakast meg a Magyar népmesék sorozat 78 felújított epizódját. Emellett főleg komolyabb műfajt vetítettek az újakból a Dunán: "igyekeztünk rendszeresen műsoron tartani a magyar animáció legjobbjainak, Jankovics Marcellnek, Orosz Istvánnak, M. Tóth Gézának, M. Tóth Évának műveit" - ecsetelte a választékot Herczeg Dóra, sajtófőnök. Így a Magyar Dráma napján Jankovics Ember tragédiája londoni színét vetítették.

Koprodukciós partnerként az MTV a Teknőc a láthatáron (2008. Millenáris Kht.), a Kire ütött ez a gyerek című film (2007, Unió Film Kft.), az Egill (Lichthof Productions Kft), és a Mátyás a sosem volt királyfi (2006, Vox-Trade Rt.) tervekben működtek közre, ezeknek egy részét már bemutatták.

A köztévén azért is akadtak rajzfilmek, mert sokszor pénz nélkül jutottak a programokhoz, hiszen a gyártóknak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) támogatásának elnyeréséhez elég volt más gyártási támogatás helyett valamelyik közszolgálati adó befogadó nyilatkozatát mellékelnie.

A tévé csak bemutatja

Bár az elmúlt években több televízióra készült magyar sorozattal a többi nagy stúdió is megjelent, ezek sem tévés megrendelésre készültek. Temple Réka stúdióvezető elmondása szerint a Cinemon Entertainment például Gryllus Vilmos Maszkabáljának, Halász Judit-daloknak, Weöres Sándor-verseknek a feldolgozását juttatta már készen a képernyőre, a Lolamesékre pedig az MTV jelentkezett be most karácsonyra.

A Minimaxnak is korlátozott anyagi lehetőségei vannak animációs sorozatok rendelésére, inkább már elkészült filmek és sorozatok televíziós sugárzási jogait vásárolják meg. A Baestarts ebben kivétel: miután a Minimax arculatváltásában dolgozott, sikerült a csatornát a Mondókák című sorozathoz koproducerként megnyernie, majd a jó nézettség miatt a folytatásnak szánt Gyerekdalok költségvetésének finanszírozásába is beszállt a csatorna, ami azóta több filmet is megvásárolt a stúdiótól, köztük két egészestéset: a Berlinben is versenyzett Mamma Moo and Crowt és a svéd-magyar Naranzs, Minyon és Dartanyant. Egyébként most a BAFTA-jelölt Log Jam-sorozat rendezője, Alexei Alexeev által tervezett és már 16 országba eladott HUHU című sorozat gyártásához várnak itthon támogatást.

M. Tóth Géza (Kedd stúdió) 13 részes, kicsiknek szánt Bogyó és Babóca szériájának tévés bemutatása egyébként nem jött össze a Minimaxon elsőre, így moziban debütált augusztusban, közepes nézőszámot hozva 4 hét alatt 20 ezer nézővel. Bartos Erika meséjének adaptálását – részben az MMKA 13 milliós állami támogatásából – tévére készítették, a rendező most abban reménykedik, hogy a közszolgálati tévé átalakulásakor erre a szériára és a tervezett folytatásaira is lesz igény.

M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt Maestrója a KGB stúdiónál készült. A stúdióvezető Klingl Béla elmondta, hogy a siker ellenére rajzfilmek helyett inkább csak arculattervezésre kérték fel őket az utóbbi években a csatornák. Így maximum arról számolhat be tévés vonalon, hogy a Magyar Televízió matyós arculatát, a Cool-tv régi, street-artos, a mostani vörös golyós külsejét és a TV2 vörösbe borult arculatát tervezték, és mesefilmek helyett  a Széf, Győzike, Kész-Átverés, Benkő feleséget keres, valamint az első két Megasztár műsorokba dolgozhattak be animációkkal.

Vagy 80 rész futott az utóbbi években az MTV-n a Modern képmesék című szériából, de azt M. Tóth nem a tévé, hanem a szocialista kormány megrendelésére készítette: "160 millió volt összesen a költsége, a nagyobb része a filmek gyártási költségére ment, a többi a honlapra, promócióra, MTV-s díjakra" - mondta erről a rendező. A kereskedelmi tévék közül a Romániába költözött Cool TV Patrovits Tamás botrányos Hungarikum-sorozatát fizette, ami nem nevezhető meseközelinek: azért támadta a KDNP is 2006-ban, mert Széchenyi István egy lovat szeretett benne orálisan.

Lesz mesetévé

Ugyanakkor az, hogy Szalai Annamária, a médiaszabályozás új vezetője az utolsó pillanatban tízmilliós nagyságrendben segítette ki a Cartoon Forum elnevezésű, Sopronban tartott nemzetközi rajzfilmvásárt, amikor annak bizonytalanná vált a magyar állami támogatása, azt sugallja, hogy a meseanimációk és a fiatal animációfilmes rendezők a közszolgálati intézményrendszer részéről több megrendelésre számíthatnak. Ha nem is nő sokkal a közszolgálat teljes költségvetése (58 milliárd forint), ha az átrendeződésén változtatnak – hogy ne csak 5-10 százaléka menjen a tartalomra –, akkor máris több esély van az animációk gyártási támogatására is.

Amellett, hogy az animációs filmekből van-e mit bemutatni a közszolgálati tévéknek, a kérdés az, hogy a műsorra kerülő rajzfilmeknek a támogatásért cserébe mennyire kell nevelőcélzattal rendelkeznie, és mi a korhatár. Úgy tudjuk, a gyerektévé főleg az 5-12 éves korosztálynak szól, tágabban a 3-tól maximum a 16 éves korosztályig.

Míg a kereskedelmi tévék részéről a külföldi rajzfilmek vétele és a merchandizing fontossága miatt messzebb kerülhetnek az újabb közszolgálati törekvéstől, a stúdiók közül a Kecskemétfilm a fő irányvonala szerint közel maradhat a tűzhöz: "Lövöldözős filmeket nem szeretnénk a gyerekeknek csinálni" - mondta az ügyvezető Mikulás Ferenc, aki a hagyományőrző vonalat erősíti. De akár a fiatalabbak is elkezdhetnek támogatottá válni: a Cinemon és Baestarts például kortárs klasszikus írók, költők munkáit adaptálná a múltidézés helyett, utóbbi épp Varró Dániel Túl a maszat hegyen 3D egészestés tervét készíti elő.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!